Rezsipara, szivárgások, tiltakozáscunami – ez történt a 2022/2023-as tanévben

A 2022/2023-as tanévet a korábbiaktól eltérően már nem a koronavírus-járvány határozta meg, a digitális oktatást felváltotta a jelenléti, a lázmérők és a maszkok a szekrények aljára kerültek. Mindezek ellenére a tanulók és a pedagógusok eseménydús időszakot tudhatnak maguk mögött, cikkünkben bemutatjuk, mi minden történt a hazai iskolákban szeptember és június között.

Rezsipara

Szeptemberben a kiugróan magas energiaárakat látva az oktatási intézményekben is elindult a pánik az ügyben, hogy vajon miként fogják kifizetni a számlákat. Ami az állami iskolákat illeti, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik Kormányinfón kijelentette: az állam gondoskodik majd a megemelkedett rezsiköltségekről.

Ez azonban együtt járt néhány megkötéssel is, a kormány ugyanis arról döntött, hogy az állami intézmények helyiségeiben és tereiben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 18 Celsius-fokot. A Kormányzati Tájékoztatási Központ mindezt annyival egészítette ki, hogy „a köznevelési és a szakképző intézményekben legalább 18 Celsius-fokot kell elérnie a léghőmérsékletnek, azokban a köznevelési intézményekben pedig, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik, ott legalább 20 Celsius-fokot kell biztosítani”.

A támogatás és a spórolás ellenére számos intézmény került bajba, csak néhány kirívó eset az idei tanévből:

• Októberben tankerületi utasításra, spórolásra hivatkozva zárt be a hajdúvidi általános iskola, az indoklásban konkrétan az állt, hogy nincs pénz fűtésre.
• Nógrádkövesd húsz alsós diákjának is a Bercelen lévő Széchenyi István Általános Iskolába kellett járniuk, Hajdúvidhez hasonlóan itt is az elszálló energiaárak okoztak fennakadást.
• Számos intézményből érkezett olyan visszajelzés, hogy a diákok fáznak az iskolában, még akkor is, ha vastag pulcsiban, kabátban ülnek az órákon.
• Debrecenben és Győrben a helyi szakképzési központok sajátos megoldást találtak az elszálló energiaárak kompenzálására: úgy vonták össze a helyi technikumokat, hogy az egyik iskola diákjai a másik iskola épületébe költöztek, és a délelőtti műszak mellett bevezették a délutáni iskolát is.

Végül az energiaválság miatt a tanév rendjét is módosították, a kormány lényegében eltörölte a központi őszi szünetet a téli javára, hogy ily módon a leghidegebb hónapokban ne kelljen felfűteni az iskolákat. Voltak ugyanakkor olyan intézmények, ahol az október 31-ei munkaszüneti és november 1-jei ünnepnapot saját hatáskörben igazgatói szünettel egészítették ki.

Áldatlan állapotok

Az elmúlt tanévben kifejezetten sok hír érkezett arról is, hogy az intézmények egy része balesetveszélyes, ha el is indult a felújítás, az sok esetben csúszott, és a nagy esőzések hatására nem egy épület be is ázott, de volt, ahol a plafon szakadt le.

A legnagyobb médiafigyelmet az alábbi esetek kapták:

• A Karinthy Frigyes Gimnázium több helyen is beázott, az intézmény Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének ajánlotta fel a tantermekben, irodákban összegyűlt vizet, azt remélve, hogy az aranyhalai majd hasznát veszik.
• Ugyancsak méltatlan körülmények uralkodtak a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban, az ország 13. legrangosabb középiskolájában a diákoknak az építkezések mellett a beázásokkal is meggyűlt a bajuk. Az áldatlan állapotok miatt átmenetileg digitális oktatást rendeltek el az intézményben.
• Az Óbudai Gimnáziumból is segélykiáltások érkeztek. A nagy múltra visszatekintő középiskola három részből áll: a legrégebbi még az 1800-as években épült, az annál eggyel újabb bár jó állapotban van, valamilyen oknál fogva elfelejtették befejezni, míg a legújabb szárny hiába tűnt biztonságosnak, váratlanul mégis baleset történt. Egy tanár épp az ebédlőn próbált keresztülsétálni, amikor a magasból az orra elé zuhant valaki. Mint kiderült, egy ipari alpinista dolgozott a tetőn, miután az egy szélvihar miatt meghibásodott.
  

  Beázás a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban

  Fotó: Gödöllő / Facebook

Feltörték a KRÉTA-rendszert

Ősszel a KRÉTA-rendszert adathalász támadás érte, melynek eredményeként a hekkerek illetéktelen hozzáférést szerezhettek a közoktatás minden intézményében kötelezően használt adminisztrációs rendszer adataihoz. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból eljárást indított az incidens után. Nem sokkal a feltörést követően Pintér Sándor belügyminiszter a köznevelési konzultáción azt is elárulta, hogy a tettes egy 13 és egy 15 éves diák volt. A történet a tárcavezető szerint azt jelzi, hogy a képzés jó, az iskolák tele vannak tehetséges tanulókkal. A hekkertámadás egyébként tavasszal is megismétlődött.

Egyre több az SNI-s diák

Rendkívül aggasztó az SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók számának rohamos növekedése. Már a 2021/2022-es tanévben is komoly emelkedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg, a korábbi adatok fényében az érintettek száma már a százezren is túl van. Ami ennél is elkeserítőbb, hogy nincs elég fejlesztőpedagógus, a szakszolgálatoknál kevés a szakember, a problémás gyerekek vizsgálatára, segítésére egyre kevésbé van kapacitás.

Idén is átverték az érettségiző diákokat

Természetesen az elmúlt tanévben sem maradtak el az érettségi vizsgák, sőt, a tavaszi megmérettetés még folyamatban van, a diákoknak június 30-ig kell kitartani, ekkor érnek véget a szóbelik. Amit a tavaszi érettségi szezonból érdemes kiemelni: idén is átverték a történelemérettségire készülő diákokat, ahogy tavaly, úgy látszólag most is felkerültek egy Facebook-csoportba a középszintű vizsga esszétémái. Csalódás érte ugyanakkor azokat a tanulókat, akik ez alapján készültek, a feladatok kiosztása után ugyanis világossá vált, hogy átverés történt.

Szintén érdemes megemlíteni, hogy jövőre sok tekintetben átalakul az érettségi, így az idei tulajdonképpen egy korszak lezárásaképp is felfogható, igaz, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszaka még az eddig ismert követelmények szerint zajlik majd, így a változás leginkább jövő tavasszal lesz érzékelhető.

Folytatódott a tiltakozáscunami

Mint ismert, hazánkban lassan másfél éve folyamatosak a tiltakozások, az első figyelmeztető sztrájk tavaly januárban volt, és szinte az elmúlt tanévben sem telt el úgy hónap, hogy ne lett volna valamilyen munkabeszüntetés vagy egyéb figyelemfelhívó akció.

A tanárok egy része a változás reményében a polgári engedetlenséget is vállalta, ennek viszont meglett a böjtje, tavaly ősszel több mint egy tucat pedagógust bocsátottak el a tiltakozásra hivatkozva, ügyük jelenleg a bíróságon van, a legutóbbi tárgyalásról készült beszámolónkat ide kattintva érheti el.

Ahogy azzal szintén foglalkoztunk, a küzdelembe egy idő után a szülők és a diákok is bekapcsolódtak, az elmúlt időszakban számos tüntetést tartottak Budapesten, melyek fókuszában a bérek és a munkaterhek mellett a sztrájk- és a státusztörvény állt, utóbbiról épp az utolsó tanítási napon tárgyalnak a parlamentben, amelyet a késő délutáni órákban egy tüntetés is követ. Mint ismert, tavasszal több demonstráció dulakodásba, kordonbontásba és könnygázba fulladt.

(Borítókép: Tüntetők 2023. április 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)