Az EP vizsgálóbizottsága szerint Magyarország az egyik leginkább érintett a Pegasus-botrányban
További Belföld cikkek
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
Mint azt a bizottság már korábban is megállapította, a kémprogramok jogellenes használata magát a demokráciát veszélyezteti, és úgy vélik, hogy hiteles vizsgálatokra, a szabályozás módosítására és a visszaélések ellen hozott meglévő szabályok jobb betartatására lenne szükség – írja a Szabad Európa.
Az erről szóló állásfoglalást a képviselők 411 szavazattal, 97 ellenében és 37 tartózkodás mellett fogadták el.
A jelentést készítő képviselők korábban megállapították, hogy egyedül csak Magyarország és Lengyelország kormányai próbálták ellehetetleníteni a munkájukat, ezért most felszólították a két tagállamot, hogy teljesítsék az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiben foglaltakat, és állítsák vissza a bírói függetlenséget, valamint a felügyeleti szervek működését.
Továbbá gondoskodniuk kell arról is, hogy a kémszoftver telepítése csak független és külön bírói végzéssel történhet meg, továbbá induljanak hiteles vizsgálatok a visszaélések felderítésére, és álljon a sértettek rendelkezésére érdemi jogorvoslati lehetőség.
A lap szerint a képviselők „a megfigyelési technológiák exportnagyhatalmának” számító Ciprustól azt várják el, hogy vonja vissza az ezekre vonatkozó kiviteli engedélyeket. Azt javasolják, hogy csak azok a tagállamok használhassanak kémszoftvereket, amelyekben lefolytatták a visszaélések felfedezésére irányuló vizsgálatokat.
Uniós szinten szabályoznák azt is, hogy a kémszoftvereket csak kivételes esetekben, előzetesen meghatározott célra alkalmazzák, és csak korlátozott ideig. A képviselők arra is kitértek, hogy védeni kell az ügyvédek, politikusok, orvosok és újságírók adatait, és azokhoz csak bizonyított bűncselekmény esetén lehessen hozzáférni. Továbbá azt szeretnék elérni, hogy a célszemélyeket kötelező legyen értesíteni a megfigyelésről.
A NAIH szerint nem volt jogellenes az adatkezelés
Mint arról korábban írtunk, a Pegasus-botrány még 2021 nyarán robbant, miután egy nemzetközi együttműködés keretein belül több újság bemutatta, hogy a különböző országokban miként használták az izraeli NSO Group által készített szoftvert.
Nem sokkal később a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség feljelentések nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálatot indított. Ebben megállapították, hogy a hatóság nem tárt fel jogellenes adatkezelést a vizsgálat-adatkezelőknél.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke 2021 decemberében elmondta, hogy az Amnesty International nem működik együtt velük, és nem adták oda azt a háromszáz tételes telefonszámlistát sem, amelyben felsorolták, kiket hallgathattak le a Pegasusszal.
Az Amnesty International Magyarország reagált Péterfalvi Attila állításaira. Demeter Áron, a szervezet programvezetője azt mondta, valóban kaptak a NAIH vezetőjétől egy levelet, de a listát nem tudják átadni, mert nincs náluk.
Varga Judit visszautasította a találkozót
A Pegasus lehallgatási botrányok kivizsgálására létrejött európai parlamenti különbizottság küldöttsége idén februárban Magyarországra látogatott, hogy civil szervezetekkel, illetve a kémprogram által célba vett személyekkel egyeztessen. Szerettek volna Varga Judittal is személyesen egyeztetni erről, ám az igazságügyi miniszter visszautasította a találkozóra szóló felkérést. Közösségi oldalának bejegyzése szerint ezt azzal magyarázta, hogy
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonság továbbra is kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik. A PEGA-bizottság mandátuma azonban veszélyesen túlterjeszkedik az uniós és az intézményi hatáskörökön, ezt az Európai Bizottság vonatkozó nyilatkozatai is megerősítik.
Mivel a magyar kormány ellenzi az ilyen jellegű gyakorlatokat, ezért a jogállamiság védelme érdekében nem járul hozzá a PEGA-bizottsággal való együttműködéshez, így tehát ő sem találkozik a küldöttséggel.
Nem kívánunk asszisztálni a magyar és európai baloldal Soros-dollárokból támogatott performanszához
– fogalmazott a politikus.