Gigantikus bírsággal sújthatja az ellenzéki pártokat az ÁSZ a „guruló dollárok” ügyében

Akár 3,2 milliárd forint pénzbüntetéssel is sújthatja az Állami Számvevőszék a hat ellenzéki pártot, amelyek közös listát állítottak 2022-ben – értesült a Válasz Online. A  folyamatban lévő vizsgálat a kormány által „guruló dollárok” botrányaként fémjelzett ügyet érinti. A vizsgálat, a 2022-es országgyűlési választások idején Egyesült Államokból érkező támogatásokhoz kapcsolódik. A lap azt írja, ekkora büntetés alapjaiban veszélyeztetné az ellenzék 2024-es kampányát.

Információik szerint a 2022-es országgyűlési választásokon közös listát állító hat párt kapott levelet az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ): a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd.

A levél még nem jelenti azt, hogy a bírságot ki is szabják, ez egyelőre csak egy részjelentés-tervezet, amelynek kiadása a vizsgálat része. Az ÁSZ egyúttal jelezte a levélben, hogy a vizsgálat lezárásához még a NAV saját nyomozásának eredményeire is vár. Az ellenzéki pártok jogászai még vizsgálják az ÁSZ levelét. A pártok névtelenséget kérő tisztviselői azonban arra számítanak, hogy a büntetésből valóság lesz.

Márki-Zay és a guruló dollárok

A kormány tavaly ősz óta állítja, hogy az ellenzéki összefogás kampányát külföldről finanszírozták, illegálisan. Ezt a „guruló dollárok” kifejezéssel illeték. Az ÁSZ március óta vizsgálja az ügyet, és még a magyar elhárítás is nyilvánosságra hozott egy anyagot a saját nyomozati eredményeiről.

A vizsgálat alapja, hogy az Action for Democracy nevű, amerikai székhelyű szervezet jelentős összeggel, összesen talán 3 milliárd forinttal támogatta Márki-Zay Péter mozgalmát, a Mindenki Magyarországa nevű szervezetet a 2022-es választás előtt.

E támogatásból jelentős összegek mentek olyan cégeknek, amelyek az összellenzéki kampányon is dolgoztak. A két fő kedvezményezett a DatAdat csoport cégei és az Oraculum 2020 Kft. lehettek. Mindkét cég elsősorban online kampányokat szervezett az ellenzéknek. Az előbbi tulajdonosai között volt Szigetvári Viktor kampányszakértő, az Együtt párt egykori elnöke, valamint Ficsor Ádám, aki néhány hónapig a Bajnai-kormány titkosszolgálati minisztere volt. 

Az ellenzékkel szembeni vád alapja, hogy pártok külföldi kampánytámogatást nem fogadhatnak el.

Az ellenzékiek kezdettől vitatták a tiltott pártfinanszírozást, ahogy az Action for Democracy is. Értelmezésük szerint párt nem kapott tőlük pénzt, hiszen a Márki-Zay-féle mozgalom nem volt párt. Illetve állítják, hogy nem választási, hanem szemléletformáló kampányokra adták a pénzt, és állami forrásuk nem volt, kizárólag magánszemélyek adományaiból küldtek Magyarországra támogatást.

A hat párt egyébként állítja: ők nem tudták, hogy Márki-Zay külföldi pénzekhez jutott, és ebből fizetett volna kampányt segítő cégeket. Az amerikai támogatásról a volt miniszterelnök-jelölt már a választás után, 2022 nyarán beszélt először nyilvánosan, egy Magyar Hang-féle podcastban.

Politikai vádak?

Az ÁSZ elnöke, Windisch László korábban azt mondta, hogy a vizsgálat törvény alapján zajlik, és az ezzel összefüggésben megfogalmazott politikai vádakat visszautasítja. Az ellenzéki pártok az ÁSZ-hoz beadták a kampányfinanszírozásról szóló beszámolójukat, ennek teljes körűségével összefüggésben azért is merült fel kétely, mert Márki-Zay Péter maga nyilatkozta, hogy a közös kampány jelentős részét nem a pártok, hanem a Mindenki Magyarországa Mozgalom finanszírozta.

Windisch László akkor jelezte, hogy az ÁSZ értékelni fogja a hat párt elnökeinek nyilatkozatait, valamint szükségessé vált az MMM nyilatkozata is.

Ez alapján egyértelművé vált, hogy közvetlenül és konkrétan a közös kampányhoz kötődő események, szóróajándékok és egyéb kampánytevékenységek finanszírozása történt az MMM-en keresztül. Azt pedig titkosszolgálati jelentésből tudjuk, amit nyilvánosságra hoztak, hogy a finanszírozás külföldi forrásból is történt.

A kampányokat azért is ellenőrzik, hogy megállapítsa az ÁSZ, jogszerű forrásból kerültek-e finanszírozásra, nem került-e tiltott finanszírozás becsatornázásra. Windisch László elmondta, hogy az MMM gyakorlatilag pártként viselkedett, vezetője az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje volt, részt vett a döntések meghozatalában, ezért gondolják, hogy közös kampány volt, viszont a pártfinanszírozási törvény nem vonatkozott a szervezetre.

Az ÁSZ elnöke reagált a hírre: még nem döntöttek

Mindeközben az ÁSZ az MTI-hez is eljuttatott egy közleményt, amelyben jelezték:

Windisch László a hírre reagálva azt írta, hogy a pártok valóban megkapták a számvevőszéki részjelentés tervezetét, de a tiltott támogatás összegét csak később, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, a büntetés mértéke is ettől függ. Emellett a jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek. Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval az üggyel kapcsolatos rendelkezésekről.

Hozzátette azt is: hogy a jelentésről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert. A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál – közölte Windisch László.