Takács Péter: Szeptembertől folytatódik az ügyeleti rendszer kiterjesztése

Takács Péter a XVII. IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferencián elismerte, hogy az első két vármegyében sem ment zökkenőmentesen az átállás, mivel akkor a MOK felhívására sok háziorvos nem írta alá a szerződést. Az új belépőknél azonban már 80 százalék az együttműködési hajlandóság.

Mint korábban megírtuk, Hajdú-Bihar vármegyében másfél éves pilotprogram után vezették be elsőként az új ügyeleti rendszer, márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye csatlakozott, áprilistól Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye következett, májustól Komárom-Esztergom és Békés vármegyében történt meg az átállás. Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyében csak ősszel, várhatóan szeptemberben élesedik a rendszer.

Jelentős eszközbeszerzést kellett indítaniuk ezekben a megyékben, mert sok helyen szegényes volt az eszközpark, és a új ügyeleti gépjárműveket is csak nyáron tudják leszállítani. A szabadságolások miatt sem valósulhatott meg az ügyeleti rendszer nyári kiterjesztése

– indokolta az egészségügyi államtitkár a csúszást. 

Takács Péter azt is leszögezte: a kórházak adósságállományának legalább felét vagy akár kétharmadát az állam még a nyáron konszolidálja – írja a 24.hu. Korábbi megkeresésükre az OMSZ ezzel szemben azt írta:

Az egységes alapellátási ügyeleti rendszer bevezetésének ütemtervében a nyári időszakban új vármegye csatlakozása nem szerepelt.

– szögezték le. Ezzel együtt a mentőszolgálat honlapján nyilvánosságra hozták a várható menetrendet: októberben és novemberben 3-3 vármegye, decemberben pedig egy-egy vármegye csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez, Budapest nem szerepel a listán, holott a tervek szerint a fővárosban 2024-ben történik az átállás. 

Ennyien egyeztek bele az új ügyeleti ellátásba

Az Országos Mentőszolgálat a lapot arról is tájékoztatta, hogy azokban a vármegyékben, ahol már működik a rendszer, a háziorvosok hány százaléka írta alá az új ügyeleti rendszert:

• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a háziorvosok 72 százaléka, a gyermekháziorvosok 80,5 százaléka – bár mindkét csoportban 90 százalékosra becsülik az együttműködési szándékot.
• Békés vármegyében a praxisok 90 százaléka beleegyezését adta. 
• Győr-Moson-Sopron vármegyében a felnőtt családorvosok 64,5 százaléka, a gyermekorvosok 84,7 százaléka kötött szerződést.
• Hajdú-Bihar vármegyében a felnőtteket ellátó praxisok 33,33 százaléka, a gyermekeket kezelők 62,5 százaléka írta alá a nyilatkozatot. 
• Komárom-Esztergom vármegyében a felnőtt háziorvosok 64 százaléka, a gyermek háziorvosok 69 százaléka adta aláírását. 

Változhat a fekvőbeteg-ellátás finanszírozása

Takács Péter a konferencián arról is beszélt, hogy 8–10 úgynevezett mintakórházban dolgozzák ki a fekvőbeteg-ellátás valós költségeken alapuló finanszírozását. 

Nem akarunk kórházat bezárni, de a szerepüket át kell alakítani

– jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: nem lehet például mindenhol szívsebészet, de fel kell mérni, hogy milyen ellátást lehet a lakosság közelében tartani. Becslései szerint nagyjából átlagban 12,5 évente egyszer kell kórházba befeküdnie egy betegnek, ami megmutatja, hogy a járóbeteg-ellátásra nagyobb szükség van, ehhez pedig a szakrendelőket kell megerősíteni.

(Borítókép: Takács Péter 2023. június 21-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)