Vízválasztó lehet a nyári szünet, eldőlhet az oktatás sorsa

A jelenlegi információk szerint eddig mintegy kétezer pedagógus helyezte letétbe lemondó/felmondó levelét – tudta meg az Index Gosztonyi Gábortól, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnökétől.

Mint ismert, az érdekvédelmi szervezet tisztújító kongresszusa után – mely május 21-én ért véget – egy közleményben hívta fel a figyelmet arra: „amennyiben a kormány nem hoz mielőbb érdemi döntéseket az ország jövőjét meghatározó köznevelés és szakképzés helyzetének javításáról, valamint nem vonja vissza a státusztörvény tervezetét”, végső eszközként lehetővé teszik az oktatásban dolgozóknak, hogy lemondásaikat/felmondásaikat letétbe helyezzék a PSZ fővárosi és megyei irodáiban.

Mint arról korábban beszámoltunk, ezzel a lehetőséggel élt a Tanítanék Mozgalom egyik alapító tagja, Pilz Olivér is, aki döntését azzal indokolta az Indexnek, hogy már korábban is gondolkodott váltáson, de a parlament előtt lévő javaslat volt az utolsó csepp a pohárban, és egyébként is el kell tartania a családját.

Gosztonyi Gábor a fentieket azzal egészítette ki, hogy a lemondó levelek száma folyamatosan emelkedik, és az is látszik, hogy sokan csak akkor fognak lépni, ha elfogadják az új jogállási törvényt.

A nyári szünet ebből a szempontból vízválasztó lesz, azzal számolunk, hogy a vakáció közepére már lesz egy olyan adatunk, amivel szembesíteni tudjuk a kormányt

– fogalmazott.

A kormány nem tart ezrek távozásától

Fontos megjegyezni, hogy az aHang oldalán egy petíció is fut, melyben már közel ötezer tanár jelezte: távozik, ha az új életpályájára rábólintanak a döntéshozók.

Az Index a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergelyt kérdezte arról, hogy az online felületen összegyűlt aláírások számát figyelembe veszik-e majd a szavazáskor, és úgy általában ezeket a petíciókat mennyire tekintik mérvadónak, számolnak-e a lehetséges kockázatokkal, vagy sem. A Miniszterelnökséget vezető miniszter cinikusan annyit mondott:

„annyira vesszük komolyan, mint az aHangot”.

Amikor visszakérdeztünk, hogy ez esetben legalább a tüntetéseknek van-e bármilyen üzenete a kormány felé, úgy felelt: „annál szerényebb tiltakozás, olyan hihetetlen médiatámogatással és felhanggal, mint ami a múlt heti volt, a magyar politika történetében kevés volt”.

Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor nagyon is figyelembe kellene venni mind az aHang petícióját, mind a tiltakozásokat, és nem lenne szabad megfeledkezni arról sem, hogy 2021-ben és 2022-ben 9000 tanár hagyta el a pályát, úgy, hogy a PSZ számításai alapján már előtte is 16 ezer pedagógus és 14 ezer nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő (NOKS-os) dolgozó – így például titkár, asszisztens, könyvtáros és rendszergazda – hiányzott az iskolákból.

A PSZ alelnöke úgy véli, ha ez a tendencia a továbbiakban is folytatódik, akkor a jövőben azokból a szaktanárokból is hiány lesz, akikből eddig nem volt. Példaként említette, hogy természettudományos tárgyakat, informatikát és nyelveket tanító pedagógusokat korábban is lasszóval kellett vadászni, ez a kör a jövőben azonban kiszélesedhet.

Tanító is nagyon kevés van, sok alsós, mire felkerül ötödik osztályba, három-négy cserét is megtapasztal, a kiszámíthatatlanság, az állandó változás többek számára komoly nehézséget jelent. Emellett ne feledjük, az igazgatók sincsenek könnyű helyzetben, van olyan intézményvezető, aki rögtön összerezzen, ha belép az irodájába egy pedagógus, automatikusan arra gondol ugyanis, hogy fel fog mondani. Tudunk már olyan iskoláról is, ahol a tanári kar 30–40 százaléka hiányzik

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy látnak-e valamilyen megoszlást főváros és vidék között – akár a leadott lemondó/felmondó levelek alapján – kijelentette: „Budapesten és a nagyvárosokban nyilvánvalóan bátrabbak a váltani vágyók, a kisebb településeken, községekben élők jóval röghöz kötöttebbek.

„Ezekben a térségekben kevés a munkalehetőség, és ami van, ahhoz képest még az egyébként szintén megalázóan alacsony bérrel rendelkező pedagógusok is jól keresnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a falvakban tanítók mindennel egyetértenek, sok esetben inkább arról van szó, hogy nincs más választásuk” – fejtette Gosztonyi Gábor, hozzátéve, hogy a felmondás letétbe helyezése annak is jó eszköz lehet, aki nem mer hangosan tiltakozni, valamilyen formában a nemtetszésének mégis szeretne hangot adni.

(Borítókép: Tüntetők 2023. április 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)