Ezt ígérte Brüsszel a magyar kormánynak az újabb szankciók megszavazásáért cserébe

A lap úgy tudja, a szövegbe bekerült egy rész, ami arról tájékoztat, hogy a 3-as metró orosz szerelvényeinek karbantartását a Metrovagonmas orosz vállalat továbbra is elvégezheti és ehhez nagy értékű eszközöket exportálhat Magyarországra.

Az oroszok 30 év garanciát vállaltak 3-as metró szerelvényeire, annak érvényesítését azonban a háború utáni első szankciós kör rögtön ellehetetlenítette.

Tavaly márciusban felmerült, hogy a BKV lehív 10 milliárd forintot egyben a Metrovagonmastól, és ezzel felmondják a javításokról szóló szerződést, de ettől még nem oldódott volna meg a probléma, hogy honnan lesz alkatrész a csak Oroszországban gyártott szerelvényekhez, emlékeztetett a Válasz Online.

Most azonban a budapesti 3-as metró kivételt kapott a szankciók alól, így elvileg megszűntek az alkatrészellátással összefüggő aggodalmak.

Magyarország tagadja a felhozott vádakat

Ez egyben megmagyarázza azt is, hogy a magyar kormány miért szavazta meg a csomagot, annak ellenére is, hogy az ukrán korrupcióellenes hatóság továbbra sem mutat hajlandóságot arra, hogy levegye az OTP-t az oroszokat támogató cégek szégyenlistájáról.

Az ukránok indoklása szerint a magyar pénzintézet „nemcsak hivatalosan elismeri az úgynevezett donyecki és luhanszki »népköztársaságokat«, de kedvezményes hitelfeltételeket is biztosít az orosz hadseregnek, azaz tulajdonképpen jutalmazza őket az elkövetett háborús bűnökért. Az OTP Csoport így továbbra is szponzorálja az Ukrajna elleni orosz agressziót.”

Az OTP mellett a magyar kormány is hevesen tagadja a felhozott vádakat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ügy miatt korábban egy brüsszeli találkozón összeveszett német kollégájával.

A magyar bank azután került a diplomaták radarjára, hogy Magyarország jelezte: Budapest addig nem hagyja jóvá a 11. szankciós csomagot és az Ukrajnának szánt segélycsomagot, amíg Kijev le nem veszi a magyar pénzintézetet az általa vezetett „háborús szponzorok” listájáról.

A tárcavezető hétfőn részt vett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének vitáján Strasbourgban. Jurij Kamelcsuk ukrán képviselőhöz fordulva pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán Antikorrupciós Ügynökség a legnagyobb magyar bankot felvette a háború nemzetközi szponzorainak listájára, mint fogalmazott, négy hazugság alapján.

„Tudják, hogy milyen kockázatot jelent, amikor egy ország első számú bankja, amely több mint hárommillió magyar ember számláját vezeti, felkerül egy ilyen listára abszolút tisztességtelen és hamis módon? Az egyetlen dolog, amit kértünk az ukrán hatóságoktól, azért, hogy át tudjuk engedni az Európai Unióban az EPF-re vonatkozó javaslatot, hogy vegyék le ezt a bankot erről a listáról, ahol semmi keresnivalója sincs. És az Önök hatóságai ezt a nagyon egyszerű kérést nem hallgatták meg” – mondta a külügyminiszter.