„Azt látjuk, hogy egy közös darálóban vagyunk, és jövünk kifele, mint a fasírt”

„A magyar közoktatási rendszer színvonala napról napra romlik” – olvasható abban a szakmai vitaindítóban, melyet a Momentum Mozgalom tett közzé még a konferenciát megelőzően.

Ebben a legnagyobb kihívásokra is rávilágítottak, álláspontjuk szerint a pénteki eseményt leginkább az alábbi problémák hívták életre:

• Egyre kevesebb a tanár – jelenleg 16 ezer hiányzik a közoktatásból –, ami leginkább azzal magyarázható, hogy a fizetésük csupán a diplomás átlagbér 60 százalékát éri el.
• Az alacsony bérek mellé EU-s szinten rendkívül magas terhelés és alacsony autonómia is párosul, hazánkban a legmagasabb az EU-s országok között a kötelező tanítási órák száma.
• A humánerőforrás-krízis mellett az állami iskolák nem adnak 21. századi válaszokat a 21. század kérdéseire.
• Súlyos problémák vannak az alapkészségek terén, a legutóbbi TIMSS- és PISA-tesztek alapján a magyar eredmények nem érik el az OECD-átlagot, sőt a környező országok közül is majdnem mindenki megelőz minket.
• Folyamatosan nőnek a különbségek a tehetséges és a lemaradó gyermekek között. Az iskolarendszer nem segíti a felemelkedést, a legtöbb gyermek társadalmilag és anyagilag ugyanott marad, ahová megszületik.
• A felsőoktatásban tanulók száma évről évre csökken, rengeteg okos fiatal hagyja el az országot, a diplomás végzettségűek arányában továbbra is az utolsók között vagyunk az Európai Unióban.

„Ez a nemzet tragédiája”

A konferencia házigazdájaként Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője kezdte a felszólalásokat. Elmondta: a rendezvény helyszíne, a CEU szimbolikus, sok tüntetést idéz fel benne, de vannak ennél frissebb emlékei is, hiszen az elmúlt hetekben is számos kiálláson részt vett.

„Minden ilyen kiállás azért történt, hogy ne terheljék túl a diákokat, és megkaphassák azt, ami jár nekik. Az igazság az, hogy a fiatalok nincsenek jól, közülük egyre többen mentális betegségekkel küzdenek, ez pedig azt jelenti: papírunk van arról, hogy a magyar közoktatás elvesztette a gyerekek szempontját, érdekét” – mondta. 

Orosz Annát Donáth Anna követte a felszólalók között. A Momentum EP-listavezetője kijelentette: „Azért vagyunk itt, mert a helyzet súlyos. Meg vagyok arról győződve, hogy bár számos probléma van ma Magyarországon, az oktatás válsága ezek közül is kiemelkedik. Ha ezt sikerülne megoldani, akkor számos más válságra is megoldást találhatnánk, legyen szó gazdasági vagy megélhetési nehézségekről” – mutatott rá, majd kitért a legégetőbb gondokra, amelyek szerinte ma már közhelynek hangozhatnak, ami önmagában is szomorú.

Hangsúlyozta, hogy az oktatás minden szereplője túlélő üzemmódban van. Nemcsak a tanárok, de a diákok is azt várják, hogy mihamarabb otthagyhassák az iskolát, erre pedig lehetőséget is adott a kormány azzal, hogy levitte a tankötelezettséget 16 évre.

Ez a nemzet tragédiája

– fogalmazott, hozzátéve, a kormány legnagyobb bűnének tartja azt is, hogy „megfosztotta a diákokat az előrejutás lehetőségétől“. Nem túlzás azt mondani, hogy „zsákutcába üldözte a mostani generációt”.

„Nem egy szakértő beszélt már arról, hogy ezt a generációt elvesztettük” – emelte ki. Kitért arra is, hogy a Momentum oktatásközpontú kormányzásra készül. Hozzátette: joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen alapon készülnek már most kormányzásra, de szerinte erre koncentrálni és eközben a diákokat, pedagógusokat előtérbe helyezni minden pártnak „kutya kötelessége”.

Azt is elmondta, a víziójuk egyik fő pillére az lenne, hogy a magyar GDP 6-7 százalékát az oktatás fejlesztésére fordítanák, a jelenlegi, 5 százalékos ráfordítás ugyanis nem éri el az EU országainak átlagát, és egyébként is rosszul van elosztva. Az allokált pénzt pedagógusbérre, infrastruktúrafejlesztésre költenék.

Az európai parlamenti képviselő végül felidézte, hogy a közelmúltban az Európai Bizottsághoz fordult, azt kérve, hogy kössék az oktatás reformjához az uniós források kifizetését. „Igaz, az oktatás tagállami hatáskörbe tartozik, de a helyzet már olyan súlyos, hogy a diákok oktatáshoz fűződő joga is veszélyben van, ezért tartottam ezt a lépést fontosnak” – jegyezte meg.

Elértek egy plafont

Donáth Anna után L. Ritók Nóra,az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője követezett.

Azzal kezdte, hogy az elmúlt időszakban a lecsúszó szegények száma jelentősen megnőtt, ami azt jelenti, hogy ők hamarosan generációs szegényekké válnak, a felkapaszkodás pedig egyre nehézkesebb.

Az oktatásban az esélykiegyenlítő lámpa kialudt. Iszonyatos különbségek vannak iskolák között, a szakemberhiány óriási, a felzárkóztatás elmarad

– jelentette ki, majd áttért a szegregációra, ami szerinte mindig is problémát jelentett, „de az elmúlt 12 évben elszabadult”. Megjegyezte: rengeteg funkcionális analfabéta van ma hazánkban, ami nagyban összefügg a már említett 16 éves tankötelezettséggel.

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom alapító tagja is szót kapott. Mint ismert, a pedagógus már letétbe helyezte a felmondását, kálváriáját ebben a cikkben mutattuk be. A konferencián arról beszélt, hogy míg az elmúlt időszakban leginkább a tiltakozások szervezésére koncentráltak, most talán „elértek egy plafont”, a jövőben főként a pedagógusoknak szeretnének segíteni.

Jövünk kifele, mint a fasírt

Kijelentette azt is, hogy neki a NER szóról már nem a Nemzeti Együttműködés Rendszere jut eszébe, hanem a Nemzetellenes Rombolás Rendszere.

Hozzátette azt is, hogy bár sokan nem értik, miért vannak mentálisan leépülve a tanárok, de ha a heti 60 óra munkára gondolunk, aminek egy jelentős része ingyen van, és még amiért fizetnek, az sem elég alapvető dolgokra, akkor szerinte valahol érthető, hogy néhányan a jövőre gondolva miért sírják el magukat.

Végül a diákokhoz szólt, akiknek azt mondta:

Azt látjuk, hogy egy közös darálóban vagyunk, és jövünk kifele, mint a fasírt.

Ezután nem meglepő módon egy tanuló következett. Mészáros Bence, az Egységes Diákfront tagja kezdésképp kijelentette, hogy a közoktatás vészkorszakát éljünk.

„Már nem arról kell beszélni, hogy mikor fog összeomlani a közoktatás, hiszen ez már történik. A kérdés az, hogy ezekből a romokból mit tudunk építeni” – mondta, majd ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az Egységes Diákfront mindent meg fog tenni a változásért, még akkor is, ha néha már tényleg „alig tudják kongatni a vészharangot, mert bedarálja őket a húsdaráló”.

Mészáros Bencét a tüntetések ismert arca, Pankotai Lili váltotta. Azzal kezdte, hogy az oktatás ügye nemcsak a mostani kormánynak nem volt stratégiája, hanem az előzőeknek se.

„Miért nem látta senki az összefüggést a minőségi oktatás és az ország felemelkedése között?”– tette fel a kérdést, majd rövidesen a választ is bemondta: „Csak a saját hatalmukat kockáztatnák, ha túl sok lenne a kritikus, gondolkodó ember”.

(Borítókép: Donáth Anna a Momentum Mozgalom  Európával közösen a magyar oktatásért – Holnap Magyarországa Konferenciák nevű eseményén 2023. június 23-án. Fotó: Németh Kata / Index)