A Donáth-ügy: egyháza előbb marasztalta el szexuális zaklatásért, mint a bíróság

2019 augusztusában a TV2 Tények című műsorában egy tanú elmondta, hogy volt „egy nagyon kedves dolgozó”, aki felmondott, mert „valamelyik lelkész zaklatja, és nagyon csúnyán bánik velük, de nem merték feljelenteni, merthogy nagyon nagy hátszele van”. A tanú elmondása szerint az események helyszíne a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház volt, amelyet akkoriban a Donáth László elnökölte igazgatótanács irányított.

A Népszava megkeresésére – név és egyéb konkrétumok említése nélkül – a rendőrség közölte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentés alapján már 2019. június 13-án nyomozást rendelt el szexuális zaklatás gyanúja miatt. Donáth a lapnak elmondta: egyértelműnek tartja, hogy politikai lejárató kampány zajlik, amelynek valódi célpontja nem ő, hanem a lánya.

Szociáletikát tanított az ELTE-n

Donáth László szülei második gyermekeként 1955. december 5-én született Budapesten. Apai nagyapja liberális gondolkodású ügyvéd volt Jászárokszálláson, nagyanyja gyáros Nagyrédén. Édesapja, Donáth Ferenc (1913–1986) tagja volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének. 1951-ben az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával elítélték.

1960-ban amnesztiával szabadult. Később még szerepet vállalt az 1985-ös monori ellenzéki tanácskozás megszervezésében.

Anyai nagyapja osztrák–magyar származású katonatiszt, nagyanyja erdélyi szász lutheránus paplány volt, aki tanítónő lett. Édesanyja, Bozóky Éva (1923–2004) népi kollégistaként járt egyetemre, eredeti végzettsége szerint pedagógus. Férje letartóztatása után őt is letartóztatták, három és fél évet töltött per és ítélet nélkül börtönben. 1960-tól nyugdíjazásáig többek közt a Nők Lapja pedagógiai rovatát vezette.

Donáth László érettségi után az Evangélikus Teológiai Akadémia hallgatója volt, 1979-ben avatták lelkésszé. Ugyanebben az évben vette feleségül Muntag Ildikó könyvtárost. (Három gyermekük született, köztük Anna, aki a Momentum Mozgalom egyik vezetőjeként követte apját és nagyapját a politikai pályán.) 1988-ban Csillaghegyen parókus lelkésszé választották. 1990–1994 között szociáletikát és 20. századi teológiatörténetet tanított a Miskolci Bölcsész Egyesületben, az ELTE Szociálpolitikai Tanszékén és a Wesley Károly Teológiai Főiskolán. 1989-ben tagja volt a Történelmi Igazságtétel Bizottság Kegyeleti Bizottságának, és aktív résztvevője a Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetésének. 1994 és 2010 között az MSZP országgyűlési képviselője volt. Parlamenti életrajza kiemelte:

Normatív értékűnek az evangélium etikáját, a hegyi beszédet, Jézus példázatait, röviden a közvetlen teokráciát tartja. Szociáletikai meggyőződésének alapja a lutheri és a lutheránus antropológia, valamint a S. Kierkegaard, P. Tillich, D. Bonhoeffer és H. Zahrnt munkásságával fémjelzett teológiai liberalizmus.

Eltiltották a további lelkészi szolgálattól

Miközben a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség még javában nyomozott az evangélikus lelkész zaklatási ügyében, az egyház vizsgálóbizottsága 2020. december 17-én életszerűnek találta az ellene felhozott szexuális zaklatási vádakat, és püspöke eltiltotta a további lelkészi szolgálattól.

Az egyház közleménye szerint Donáth tovább akart szolgálni lelkészként, de az egyházkerület püspöke ehhez nem járult hozzá. Az egyház vezetését 2019 őszén többen is megkeresték azzal, hogy évtizedekkel korábban a lelkész oly módon közeledett hozzájuk, ami számukra elfogadhatatlan és zaklató volt. Az elnökség 2019 ősze és 2020 tavasza között személyes, szakembereket is bevonó beszélgetésekkel tárta fel a bejelentések tartalmát.

Mindezek alapján számunkra az elbeszélések életszerűnek és hitelesnek bizonyultak. Ezt követően az elnökség (természetesen megtartva a bejelentők anonimitását) testvéri beszélgetések, majd a tényfeltárás keretében rákérdezett Donáth Lászlónál a jelenség valóságtartalmára, azonban kitérő, illetve a panaszokban megfogalmazottakat elhárító válaszokat kaptunk.

Az egyház közleményében elítélte és elfogadhatatlannak tartotta, ha egy lelkész visszaél a hivatásából és pozíciójából adódó bizalommal. Mint írták, a tanulságok alapján kialakítanak egy jelzőrendszert, ami egy olyan támogató szolgálat lenne, amelyben egyházi és világi szakemberekhez fordulhatnának, akiket ilyen bántalom ér.

Ragaszkodott a tárgyaláshoz

Az igazságszolgáltatás malmai lassabban őröltek. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség 2021. február 5-én emelt vádat Donáth ellen aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntette és folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt. Az ügyészség szerint feljelentés, orvosi iratok, tanúvallomások és igazságügyi pszichológus szakértői véleménye bizonyítja a cselekményeket. Az ügyészség azt is indítványozta, hogy a bíróság – tárgyalás mellőzésével – büntetővégzésben szabjon ki büntetést a vádlottal szemben.

A 2021. június 4-i előkészítő ülésen azonban Donáth ragaszkodott a tárgyaláshoz való jogához, és nem fogadta el azt a büntetővégzést, amely az elkövetett bűncselekményekért egy év hat hónap szabadságvesztést szabott ki rá úgy, hogy a büntetés végrehajtását két és fél évre felfüggesztette.

De más is történt az előkészítő ülésen:

1. Donáth László nem ismerte be a vádbéli cselekmények elkövetését;
2. védője, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter pedig indítványozta az ügyben érintett egyházi intézményben dolgozók, illetve a büntetőeljárásban részt vevő szakértők tanúkénti meghallgatását, továbbá helyszíni szemle megtartását, hogy a sértett a helyszínen személyesen mutathassa meg, melyek voltak azok a félreeső helyek, ahol a vádbéli cselekmények megtörténtek.

Hirtelen indulatba jött

Az előkészítő ülés után három hónappal, 2021. szeptember 6-án a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon Donáth sem a testi sértés, sem a szeméremsértés vádját nem ismerte el. A lelkész elmondta, hogy a vádbeli napon a feleségével egy és fél kettő között érkeztek a szeretetházba. A vádiratban szereplő képről megemlítette, hogy egy golgotai jelenetet ábrázoló olajfestmény, amely számára kegyeleti joggal védett műalkotást jelent, mert alkotóját, Angyalföldi Szabó Zoltánt ő temette. A festőművész ajándékozta neki a festményt, amit az intézményben különös műgonddal helyeztek fel a falra a karbantartók. Mivel üveglap nem védi a 3 méter × 1,5 méteres festményt, csak a két centiméteres keret, ezért és a festmény témája, valamint a kegyeleti ok miatt is elvárás volt, hogy az alkalmazottak tartsák tiszteletben. Vagyis ne tolják elé, de a közelébe se az ételszállító kocsit vagy a nagy méretű takarítókocsit, amelyen vegyszereket és összegyűjtött szemetet tartanak, a látvány miatt és a műalkotás védelme érdekében sem.

Donáth elismerte, hogy amikor meglátta a takarítókocsit a festmény előtt, hirtelen indulatba jött, emelt hangon kérte számon ezt a sértetten, majd megragadta a kocsit, és eltolta a festmény elől. A bíró rákérdezett a vádlottnak az intézményben betöltött státusára, vagyis azt akarta tisztázni, volt-e jogalapja arra, hogy az alkalmazottal szemben intézkedjen. Azt válaszolta, hogy erre kettős jogköre is van: az intézmény lelkészeként, illetve a fenntartó igazgatótanácsának tagjaként is.

Amikor a dolgozón emelt hangon számonkérte, ha tudja, akkor miért tolta oda mégis a takarítókocsit, vallomása szerint a két kezét a vállára és nem a nyakára tette, és azt kérdezte tőle, „volt-e már megszorongatva?” Ez nem volt több szerinte mint egy feszültséglevezető mondás. Tagadta azt is, hogy bántalmazta volna a dolgozót. Ennek igazolására elmondta, olyan sérülése van a bal kezén, hogy amiatt nem is tudná a nyaka köré fűzni az ujjait, megszorítani meg végképp nem, hiszen fogni se nagyon tud vele.

Az ügyészség súlyosabb büntetést kér

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2021. október 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatt indult büntetőeljárást viszont megszüntette vele szemben.

Aztán egy évvel később kiderült, hogy minden kezdődhet elölről, hiszen 2022. szeptember 14-én a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Négy évvel a nyomozás megkezdése után, 2023. június 12-én, immár másodszor hirdetett ítéletet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, amely

Ha ez nem teljesül, úgy az ítélet szerint 400 nap letöltendő fogházbüntetést kell letöltenie, valamint 680 ezer forint bűnügyi költséget megfizetni. Az ítélet azonban még nem jogerős, mert a vádlott védője, Bárándy Péter és – a Mandiner értesülése szerint – az ügyészség is fellebbezést jelentett be. A vádhatóság álláspontja szerint a pénzbüntetés nem bír elég visszatartó erővel, ugyanis az, hogy a vádlott az ítélet szerint munkakörét és bizalmi viszonyát használta fel az elkövetéshez, fokozza a társadalomra való veszélyességet. Ezért aztán felfüggesztett fogházbüntetetést indítványoznak. Az ügy várhatóan ősszel a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

(Borítókép: Donáth László 2023. február 4-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)