- Belföld
- országgyűlés
- parlament
- nato
- ukrajnai háború
- magyarország
- fidesz
- törökország
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
Magyarország továbbra is útját állja a svéd NATO-csatlakozásnak
További Belföld cikkek
- Figyelmeztet a rendőrség, delegációs konvojok lepik el Budapest utcáit
- Mátrix, Mike Tyson és az adókedvezmények – ilyen volt Orbán Viktor idei tusványosi beszéde
- Elemzők: évszázadok óta nem láttunk ilyet, Orbán Viktor szerint most minden megváltozik
- Érkeznek az ellenzéki reakciók Orbán Viktor beszédére
- Gázolt a vonat Pétfürdőnél
A magyar Országgyűlés újra elhalasztotta a döntést Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról, miközben nincs újabb határideje az engedélyezés megszavazásának.
Svédország NATO-csatlakozásához már csak Törökország és Magyarország hozzájárulása szükséges. A magyar kormány és a törvényhozás sem adott magyarázatot arra, hogy szerdán miért nem került napirendre a kérdés. A döntésre már egy éve vár a közvélemény.
A Fidesz képviselői arról beszéltek, hogy a kormánypárti frakció tagjai közül többen is aggályosnak tartják Svédország csatlakozását, mert a svéd politikai elit éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben például a jogállamiság, a bevándorlás és a korrupció ügyében. A halasztás azért is érdekes, mert egy kihelyezett frakcióülésen Orbán Viktor kifejezetten azt kérte a frakció tagjaitól, hogy szavazzák meg Svédország NATO-csatlakozását. Hende Csaba vezetésével még diplomáciai delegációt is küldött a frakció skandináv országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.
Finnország már a NATO-ban
Finnország és Svédország az ukrajnai háború és a növekvő orosz agresszió miatt döntött úgy, hogy csatlakozni kíván a katonai szövetséghez. A magyar Országgyűlés idén márciusban döntött Finnország csatlakozásáról.
A szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel. A döntést hosszas vita előzte meg az Országgyűlésben.
Törökország és a kurd terroristák
Törökország érvei világosabbak: az ankarai kormánynak továbbra is súlyos kifogásai vannak a svéd kormány politikájával szemben az országban menedéket szerzett kurd ellenzékiek miatt, akiket terroristának minősít, valamint sérelmezi az olyan iszlámellenes akciókat, amelyeket a svéd hatóságok engedélyeznek – írja az Euronews.
Stockholmban szerdán újabb nyilvános Korán-égetésre került sor: szélsőséges svéd aktivisták előbb széttépték az iszlám szent irat egyik példányát, majd szalonnával kitömve elégették.