Magyarország továbbra is útját állja a svéd NATO-csatlakozásnak

A magyar Országgyűlés újra elhalasztotta a döntést Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról, miközben nincs újabb határideje az engedélyezés megszavazásának. 

Svédország NATO-csatlakozásához már csak Törökország és Magyarország hozzájárulása szükséges. A magyar kormány és a törvényhozás sem adott magyarázatot arra, hogy szerdán miért nem került napirendre a kérdés. A döntésre már egy éve vár a közvélemény.

A Fidesz képviselői arról beszéltek, hogy a kormánypárti frakció tagjai közül többen is aggályosnak tartják Svédország csatlakozását, mert a svéd politikai elit éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben például a jogállamiság, a bevándorlás és a korrupció ügyében. A halasztás azért is érdekes, mert egy kihelyezett frakcióülésen Orbán Viktor kifejezetten azt kérte a frakció tagjaitól, hogy szavazzák meg Svédország NATO-csatlakozását. Hende Csaba vezetésével még diplomáciai delegációt is küldött a frakció skandináv országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket. 

Finnország már a NATO-ban

Finnország és Svédország az ukrajnai háború és a növekvő orosz agresszió miatt döntött úgy, hogy csatlakozni kíván a katonai szövetséghez. A magyar Országgyűlés idén márciusban döntött Finnország csatlakozásáról.

A szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel. A döntést hosszas vita előzte meg az Országgyűlésben. 

Törökország és a kurd terroristák

Törökország érvei világosabbak: az ankarai kormánynak továbbra is súlyos kifogásai vannak a svéd kormány politikájával szemben az országban menedéket szerzett kurd ellenzékiek miatt, akiket terroristának minősít, valamint sérelmezi az olyan iszlámellenes akciókat, amelyeket a svéd hatóságok engedélyeznek – írja az Euronews.

Stockholmban szerdán újabb nyilvános Korán-égetésre került sor: szélsőséges svéd aktivisták előbb széttépték az iszlám szent irat egyik példányát, majd szalonnával kitömve elégették.