A kormány döntése enyhíti a terheket, viszont máshol fájhat

Flesch Tamás lapunk kérdésére azzal kezdte, hogy eddig vegyesen néz ki a szezon, Budapesten pozitív a helyzet, a külföldi vendégéjszakák száma folyamatosan növekszik. Nagy volumenű eseményeket bonyolítanak le a fővárosban, már az előző hétvégi Harley-Davidson-találkozó is megtöltötte a szállodákat, hamarosan Magyarországra érkezik a Formula–1 mezőnye, valamint atlétikai világbajnokság is lesz.

Budapesten kívül borúsabb a kép, a vidéki szálláshelyeknél február óta tart az enyhe visszaesés, megtorpanás. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke úgy fogalmazott,

bíztunk abban, hogy a nyári foglalások kompenzálják a visszaesést, de egyelőre ezt sem látjuk, kivárnak a vendégek, és az utolsó pillanatokban foglalnak. A mostani állapot alapján tartunk attól, hogy a vidéki szolgáltatóknak nem lesz egyszerű szezonja, amiben az inflációnak is van szerepe.

Flesch Tamást korábbi cikkünkben a balatoni áremelkedésekről kérdeztük, akkor leszögezte: „Drága a Balaton, de azt cáfolom, hogy drágább lenne, mint egy külföldi nyaralás. 12-15 százalékos átlagár-emelkedésre lehet számítani, ha a szezon egészét nézzük. Ez messze az infláció alatt van.”

Megértik a kormány döntését, de van kérésük

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a június 19-i Kormányinfón jelentette be, hogy augusztus 1-től SZÉP-kártyával is lehet hidegélelmiszert vásárolni. Döntöttek arról is, hogy a SZÉP-kártya eddigi keretét további kétszázezer forinttal emelhetik a munkáltatók.

Flesch Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette:

Megértjük a kormány döntését, állampolgári oldalról a legfontosabb az alapélelmiszerek vásárlása, ha ezzel tudnak segíteni, érthető és támogatható az intézkedés. A vendéglátóknál az árbevétel legnagyobb részét július–augusztus hozza, ezért az a kérésünk, hogy augusztus helyett szeptemberre tegyék a hatálybalépést. Attól is tartunk, hogy a nem rászorulók elmennek külföldre, mert a SZÉP-kártyán elérhető összeget úgyis el tudják költeni élelmiszerre. Annak is örülnénk, ha limitálnák a hidegélelmiszerre fordítható keretet, a javaslatunk szerint a kártyán elérhető összeg 30-35 százalékát lehetne erre költeni.

A szövetség elnöke lapunk kérdésére elárulta, jó kapcsolatot ápolnak a kormányzattal, a döntéshozók rendszeresen meghallgatják a szektor felvetéseit, többször el is fogadják azokat, „látják a problémáinkat, és tudunk kommunikálni egymással, ez bizalomra ad okot, hogy talán még van lehetőség egy kis korrekcióra”. A belföldi vendégforgalom körülbelül 25 százaléka fizet SZÉP-kártyával a szálláshelyeken.

Segítség a rezsiköltségekben

Gulyás Gergely korábban azt is bejelentette, hogy a vállalatok 81 százaléka rögzített áras áramszerződést kötött, ennek az a következménye, hogy ma ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada 320 euró/megawatt felett fizet, az átlag 250 euró felett van. Három területen árplafont vezetnek be, a legmagasabb árat 200 euró/megawattban határozzák meg július elsejétől. Az árplafon többek között a szálláshely-szolgáltatásra érvényes.

Flesch Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, azt kérték a kormánytól, hogy három hónapig hosszabbítsák meg azt az intézkedést, amelynek köszönhetően az előző év azonos időszakához képest mért árnövekmény 50 százalékára lehetett pályázni. „Ezt a kérésünket, ha nem is pont ebben a formában, de figyelembe vette a kormány. Nehéz helyzetben vannak azok, akik hosszú távra kötelezték el magukat az akkori áron, a piaci ár azóta a töredékére esett. A döntés segít azoknak a szállásadóknak, akik 200 euró/megawatt feletti áron kötöttek szerződést.”

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)