Csak hónapok múlva szavazhat az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozásról
További Belföld cikkek
- Halálos lakástűz volt Szegeden
- Magyar Péter két európai vezetővel is tárgyalt, a kormány szerint jól halad Brüsszel terve
- Miniszteri biztost kapott az egészségipar és az egészségturizmus
- A DK szerint a magyar kormány semmit nem csinál a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében
- Egy vita miatt kezdett autós üldözésbe egy ingerült volkswagenes
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a magyar Országgyűlés újra elhalasztotta a döntést Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról, miközben nincs újabb határideje az engedélyezés megszavazásának. Svédország csatlakozása a katonai szövetséghez már csak Törökország és Magyarország hozzájárulásán múlik. A magyar kormány és a törvényhozás sem adott magyarázatot arra, hogy szerdán miért nem került napirendre a kérdés. A döntésre már egy éve vár a közvélemény.
A HVG információi szerint az a legvalószínűbb, hogy a svéd NATO-csatlakozás legközelebb csak ősszel kerülhet napirendre, mert a portál úgy tudja, hogy
szeptember 25-én kezdődik a parlament őszi ülésszaka.
Abban az esetben, ha a kormánypárti frakciókban lenne elég akarat a csatlakozás ratifikálására, akkor a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-KDNP maga is felvethetné a javaslatot. Egy négyötödös támogatottságú indítvánnyal ugyanis bármikor el lehet térni a napirendtől, fel lehet venni új szavazást.
Delegáció is ment Svédországba
A Fidesz képviselői korábban arról beszéltek, hogy a kormánypárti frakció tagjai közül többen is aggályosnak tartják Svédország csatlakozását, mert a svéd politikai elit éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben például a jogállamiság, a bevándorlás, illetve a korrupció témakörében. A halasztás azért is érdekes, mert egy kihelyezett frakcióülésen Orbán Viktor kifejezetten azt kérte a frakció tagjaitól, hogy szavazzák meg Svédország NATO-csatlakozását.
Hende Csaba vezetésével még diplomáciai delegációt is küldött a frakció skandináv országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.
Törökország érvei világosabbak: az ankarai kormánynak továbbra is súlyos kifogásai vannak a svéd kormány politikájával szemben az országban menedéket szerzett kurd ellenzékiek miatt, akiket terroristának minősít, valamint sérelmezi az olyan iszlámellenes akciókat, amelyeket a svéd hatóságok engedélyeznek.
Stockholmban szerdán újabb nyilvános Korán-égetés volt: szélsőséges svéd aktivisták előbb széttépték az iszlám szent irat egyik példányát, majd szalonnával kitömve elégették.