Véget ért a tavaszi érettségi időszak, és ezzel egy korszak is lezárult a hazai oktatásban

Június 30-án véget ért a 2022/2023-as tavaszi érettségi időszak, ezzel pedig egy korszak is lezárult a hazai oktatásban, jövőre ugyanis teljesen új alapokra kerülnek a vizsgák, aminek a legfőbb oka az, hogy 2024-ben azok számára is elérkezik a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.

Bár azok, akik 2022 óta előrehozott vizsgát tettek, részben már megízlelhették, milyen az új követelményrendszer, ám az széles körben csak jövőre válik majd ismertté. Fontos tudni, hogy azoknak, akik 2023 őszén terveznek érettségizni, még a régi, 2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelményekkel kell számolni.

Nem mindenki elégedett az újításokkal

Az Oktatási Hivatal még 2021 októberében közzétette a 2024. május–júniusi vizsgaidőszaktól érvényes mintafeladatokat.

Amit kiemelnénk, hogy a természettudományos tárgyaknál a vizsgázók ezentúl saját projektmunkát is bemutathatnak.

Érdemi változás várható a történelem- és a magyarérettségin is, előbbinél leginkább a témakörökbe nyúltak bele, a Történelemtanárok Egylete egy korábbi közleményében több évtizedes visszalépésről beszélt.

„Kifogásoljuk a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését” – írták, hozzátéve, hogy a módosítások nyomán csökken a társadalom-, életmód- és gazdaság-, és így nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10 százalékról 17-23 százalékra.

Egy másik szakmai szervezet ugyanakkor pozitívan fejleményekről beszélt, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete állásfoglalásában többek között azt írta:

A kompetenciák megfogalmazása tömörebbé, egyértelműbbé, jobban alkalmazhatóvá vált, ami segítheti az érettségi vizsgára való felkészülést. Emellett örvendetes, hogy az emelt és középszint közötti kisebb átfedések megszűntek.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a középszintű érettségi lexikai követelménye továbbra is megegyezik a kerettantervben szereplő adatokkal, a tematika jelentős mértékben nem változott.

Ami a magyarérettségit illeti:

• a szövegértésnél nyelvtani kérdések is lesznek;
• a gyakorlati szövegalkotástól, így például az érveléstől elbúcsúzhatnak a diákok, lesz azonban helyette egy irodalmi-műveltségi teszt;
• változik továbbá a szóbeli is, az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül, felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke a változásokat az alábbiak szerint kommentálta az Indexnek:

„Nem szerencsés, hogy már az írásbelin előjönnek nyelvtani kérdések, ez a jövőben csak tovább növeli a tantárgy népszerűtlenségét. A társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikáció-központú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. Ez egyértelmű visszalépés, amely hatalmas kárt okoz a tanulóknak” – fejtette ki Arató László, aki szintén erős kritikát fogalmazott meg arról, hogy a szövegalkotás helyett bekerül egy műveltségi teszt, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.

A felvételi is változik

Az érettségi vizsgák mellett a felvételi rendszer is átalakul, a folyamat pedig már idén elkezdődött, de a hangsúlyos változások csak jövőre lépnek életbe.

A legfontosabbak 2023-ban:

• A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörlik, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Változatlan marad, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
• Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
• Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.

A legfontosabbak 2024-ben:

• Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük lesz kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pont számításába.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt fognak figyelembe venni (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

(Borítókép:  Papajcsik Péter / Index)