Novák Katalin előtt a státusztörvény, de mi most a tét?

Az történt kedden a parlamentben, amire előzetesen számítani lehetett: az ellenzéki módosító javaslatok elutasítása után az Országgyűlés 134 igen és 60 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló indítványt, vagyis a státusztörvényt. A Fidesz ezt úgy értékelte, hogy „a baloldal nemcsak az Európai Parlamentben, hanem a magyar parlamentben is megtesz mindent az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek, heti 24 órát tanítsanak és 10 hét szabadságot kapjanak. Az elfogadott új életpályatörvény mindezt garantálja a pedagógusok számára.”

Nyílt levél Novák Katalinnak

Nem sokáig késlekedett a válasszal a noÁr Mozgalom, amely nyílt levelében arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a státusztörvényt, és küldje vissza a parlamentnek megfontolásra. A mozgalom emlékeztetett: demonstrációk vannak az egész országban, a pedagógus-életpálya már nem vonzó. Kiemelték az államfőnek írt nyílt levélben:

A státusztörvény elfogadása a közoktatás fekete napja az MSZP közleménye szerint. A szocialisták jelezték: hónapokon át, számos fronton harcoltak a státusztörvény ellen, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány ilyen átalakítást erőltet a pedagógus-társadalomra. A Jobbik-Konzervatívok reakciója szerint a kormány az ország jövőjére mondott nemet, és újfent bizonyította, tart a tiltakozó tömegektől, egyetlen "fegyvere" pedig a megfélemlítés.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese már a keddi szavazás előtt arról beszélt, hogy az oktatás rendszerválságba került, 10-15 év múlva nem lesz, aki tanítsa a magyar diákokat. A Momentum a szavak helyett a tettek mezejére lépett: a párt aktivistái a „fideszes bosszútörvény kormánypárti áterőltetése előtt” országszerte a „Jövőgyilkosok” üzenetet hagyták a Fidesz-irodák előtt. Ezzel annak adtak hangot, hogy szerintük a státusztörvénnyel a hatalom tönkreteszi a fiatalok jövőjét.

A státusztörvény hangsúlyos eleme volt a Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével készített Index-nagyinterjúnak is. A kormánypárti politikus lapunknak azt mondta: az ellenzék rabszolgasorba taszítástól tart, miközben valójában ez a pedagóguséletpálya-modellről szóló törvény, amely tartalmazza a két és félszeres béremelést. Arra a kérdésre, hogy a pedagógusbér-emeléssel miért vár az Európai Bizottságra Magyarország, Kocsis Máté azt felelte: az uniós tagállamok sok mindent nem saját forrásokból oldanak meg, hiszen megkapják a nekik járó pénzeket is az uniótól, amely beépül a költségvetésükbe. „A Magyarországnak járó uniós pénzt is a magyar költségvetés részének tekintjük” – jelentette ki.

Szakmai helyett politikai kérdés

Azt mindenképpen érdemes tisztázni: a státusztörvény egy új jogállási törvény, amely alaposan átírja a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A tervezetet március 2-án tette közzé a kormány, majd a végleges javaslatot június 6-án nyújtotta be az Országgyűlésnek. A kormány közlése szerint a két időpont közti időszakban összesen húsz alkalommal egyeztettek a témában a pedagógusokkal, az őket képviselő szakszervezetekkel, de a tervezetről szakértők, sőt ellenzéki politikusok véleményét is kikérték. 

Amikor szűk egy hónappal ezelőtt benyújtotta a tervezetet a parlamentnek, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint számos helyen a pedagógus-szakszervezetek kérésének megfelelően módosult a javaslat, ugyanakkor

Szakmai helyett hamar politikai kérdéssé vált az indítvány, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például egy Kormányinfón úgy fogalmazott az Indexnek: egy jó státusztörvénynek az oktatást, annak színvonalát és a gyerekek érdekeit kell szolgálnia, ez jó, ha összhangban áll a pedagógusok érdekeivel. Kiemelte azt is: bár a bérek kapcsán jogos kritikák hangzottak el a tanárok részéről, azon dolgoznak, hogy jó körülményeket teremtsenek az oktatásban dolgozóknak, és ehhez az új szabályozás is nagyban hozzájárul.

A pedagógus-szakszervezetek, illetve a tüntetéseken részt vevő szülők, diákok, civilek ugyanakkor úgy látják, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A tiltakozók szerint a státusztörvény „18-as karikát érdemelne”, annyira súlyos tévedéseket tartalmaz. Indoklásuk szerint a szabályozás rendkívül rugalmatlan, a szakma vonzerejét tovább csökkenti. Egy, az aHang oldalán indított petícióban több ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt.

Váltás és változások

A státusztörvény szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő. Egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség nincs. 

Rögzítették a havi illetményeket kategóriánként, így a gyakornokok, a Pedagógus I. és II., illetve a mesterpedagógus és a kutató tanár szintjén. A gyakornokokra a kormány által rendeletben megállapított összeg vonatkozik, Pedagógus I. kategóriában ez 410 ezer forinttól 1,065 millióig terjedhet, innen felfelé pedig az illetmény összege is emelkedik.

Az illetményemelést július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani, az új bért szeptember 15-éig kell közölni, és az novembertől járna a tanároknak, így az első emelt bér csak decemberben érkezne. A terv szerint ehhez csapnák hozzá a július 1. és. november 1. közötti illetménykülönbözetet is.

(Borítókép: Tüntetés a Parlament előtt 2023. július 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)