Egy év múlva erről szólnak majd a hírek

20220403100424  MG 4089
2023.07.14. 06:21
Kevesebb mint egy év múlva, 2024. június 9-én dupla voksolás lesz Magyarországon: ugyanazon a napon tartják az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választásokat. A 2022-es hatpárti összefogás vezető politikusait kérdeztük a kampányról és a lehetséges ellenzéki konstrukcióról.

„Magyarország áttért a permanens kampányok korszakába, folyamatos a kampányüzemmód. Készülünk az európai parlamenti és az önkormányzati választásokra is” – kezdte lapunk kérdésére Gyöngyösi Márton.

A Jobbik – Konzervatívok elnöke az önkormányzati választással kapcsolatban hangsúlyozta, a jelöltekről nem a pártok legfelsőbb szintjein szükséges egyeztetni, helyben kell eldőlnie annak, hogy ki az a hiteles, lokálpatrióta személy, akit érdemes támogatni.

Ezzel szemben az EP-választás pártverseny, amelyben a Jobbik önállóan indul. Gyöngyösi Márton úgy gondolja, hogy – minden ellenkező nyilatkozat ellenére – a Fidesz ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból, „Orbán Viktor lépései az EU-val szemben pozicionálják az országot, ahol lehet, keresztbe fekszik a közös döntéshozatalnál. Remélem, amikor a kormány politikája a csőd szélére juttatta az országot, egyre elszigeteltebbek vagyunk a világban, sok embernek leesik, hogy nem Soros György, Brüsszel, vagy a gyíkemberek az okozói ennek, hanem Orbán Viktor politikája, ami az ellenségkeresésre épül.”

A Jobbik arra tervezi építeni az EP-kampányát, hogy „megvédik Magyarország uniós tagságát, és világos, jobboldali, konzervatív alternatívát mutatnak”.

A Jobbik egyelőre nem jelentette be, hogy ki lesz a párt listavezetője a 2024-es EP-választáson. A döntésre őszig várni kell, de megkérdeztük Gyöngyösi Mártont, aki EP-képviselő is, hogy ambicionálja-e az újrázást.

Jelenleg a pártom egyetlen mandátumának birtokosa vagyok, ezért személyesen is érdekem a jó szereplésünk. Ma már nem igaz, hogy az Európai Parlament csak egy távoli helyszín, ami közvetetten kötődik az ország politikájához. Ami az Európai Unióban zajlik, az egyik legfontosabb színtere a magyar politikának is, szinte már nincs olyan ember, aki nem tartja létkérdésnek az uniós tagságot, valamint az uniós kapcsolatainkat

– fogalmazott a pártelnök.

Gyöngyösi Mártont június végén kérdeztük arról, hogy támogatják-e Karácsony Gergely főpolgármesteri jelöltségét, a politikus kifejtette: „Konkrétumról egyelőre nem tudok beszámolni, de vannak észrevételeim az elmúlt négy évvel kapcsolatban. Ismert, hogy a Jobbik – Konzervatívoknak mekkora súlya van a fővárosban, viszont annyi engedtessék meg, hogy hangot adjak a hiányérzetemnek. Budapesten nem sikerült komoly ellenzéki bástyát építeni a rendszerrel szemben.”

„A Momentum érti a politikai realitást”

Kele János, a Momentum elnökségi tagja a választási felkészülésre vonatkozó kérdésünkre hangsúlyozta: „Valójában folyamatos kampány van, de más, amikor egy párt operatív szempontból is kampányüzemmódban dolgozik. Ősztől valószínűleg minden más párt így tesz majd, a Momentum is felkészül erre.” Úgy látja, a jövő évi EP-választás Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról szól.

„Erről a kormányoldalnak egészen más narratívája lesz, mint ami szerintünk hasznos lenne. Nem sikerült hazahozni az uniós pénzeket, mert nem képesek rá vagy nem is akarják, miközben a fideszes képviselők partvonalra szorultak az uniós intézményekben. A Momentum egy jóval proaktívabb Európa-képet mutat, a két inkumbens EP-képviselőnk vezeti újra a listát, mindketten jól teljesítettek, talán első magyar képviselőkként bizonyították, hogy komoly belpolitikai jelentősége lehet az európai parlamenti munkának. Pozitív Európa-kampányt viszünk ezután is, Európa mi is vagyunk, és szeretnénk, ha ez így maradna” – húzta alá az EP-választásról Kele János.

Az elnökségi tag az önkormányzati választásról leszögezte, az a felelősség, amivel 2019-ben a választók felruházták az ellenzéki pártokat, politikusokat, kijelöli az utat 2024-re is: minél több „szabad várost” szeretnének megtartani, valamint bővíteni ezek körét.

Közben látják a Fidesz mozgását is,

ami azt mutatja, hogy próbálják minél jobban összeterelni az ellenzéki pártokat. Ha valakinek lett volna olyan elképzelése, hogy ne vegyen részt az összefogásban, a választási törvény módosítása megnehezítette ezt. Ahogy a 2022-es választások előtt a Volner-féle módosítással ellehetetlenült a koordinált jelöltállítás, úgy a politikai realitás talaján ez most is lehetetlenné vált. A Momentum érti a politikai realitást, a nagyvárosokban, a budapesti kerületekben és főpolgármesteri szinten is, a helyzetet alaposan körbejárva, mindenképp törekedni kell arra, hogy a nap végén egy ellenzéki jelölt induljon a kormánypártival szemben.

A Momentum az ellenzéki pártok közötti tárgyalásokon is ezt képviseli. Kele János megjegyezte, 2019-ben olyan megállapodás született, ami nem megfelelő módon képezte le az erőviszonyokat, 2024-ben erőteljesebb momentumos jelenlétet szeretnének már a jelöltek számában is. A párt elnökségi tagja kérdésünkre elárulta, Karácsony Gergely támogatásáról egyelőre nem született döntés.

A választási törvény legfrissebb módosításáról itt írtunk bővebben.

Tárgyalnak, de vannak makacs pártok

„Gyakorlatilag folyamatosan kampány van, a hálózat és az apparátus technikai, politikai felkészítése több fronton zajlik, emellett felhívjuk a társadalom figyelmét a közoktatás helyzetére, az Orbán okozta inflációra és az újabb várható megszorításokra. Mi indítottuk el az ellenzéki pártok tárgyalási folyamatát is, hogy legalább az önkormányzati választáson kapcsoljuk ki az egymás közötti versenyt. A Fidesz már most olyan erős kampányt indított, ami megmutatja, hogy nem érünk rá. Ki akarják takarítani az ellenzéket a 2019-ben elnyert önkormányzatokból, sőt, akár meg is semmisítenének minket a támogatások eddigi radikális csökkentésével, valamint az ÁSZ által megállapítandó büntetéssel” – vélekedett lapunk kérdésére Kunhalmi Ágnes.

Az MSZP társelnöke az ellenzéki pártok egyeztetéseiről közölte:

Voltak, vannak és lesznek tárgyalások, bármennyire is makacskodik egyik-másik párt, az MSZP nem adja fel azt a reményét, hogy a 2024-es választásokra ne essen szét az ellenzék a Fidesszel szemben, mert annak beláthatatlan következményei lesznek már 2024-ben is. Legalább az önkormányzati választáson együttműködésre, a kormánypárti jelöltekkel szemben egy ellenzéki indulóra lesz szükség. Örömmel látom, hogy ezt talán már a makacsabb pártok is elkezdték belátni. Remélem így is marad.

Kunhalmi Ágnes úgy gondolja, az EP-választás tétje az lesz, hogy tudják-e csökkenteni a magyar kormánypártok képviselői létszámát az Európai Parlamentben, amelyen keresztül Orbán Viktor európai pozícióit is próbálják gyengíteni.

A szocialistáknak volt arra vonatkozó javaslatuk, hogy a lehető legtöbb mandátum megszerzése érdekében az EP-választáson is közös ellenzéki lista legyen, viszont ezt több szereplő egyelőre elutasította. „Nyugat-európai társaink nem értik, hogy miért nem próbáljuk közösen csökkenteni a Fidesz mandátumainak számát, de mindig azt kapjuk vissza, hogy nem lehet kikapcsolni teljesen a pártközi versenyt, pedig egy autoriter, lassan fasizálódó rendszerben a demokratikus ellenzéken belül nem lehet úgy versenyezni, mintha demokrácia lenne” – jelentette ki a pártelnök.

Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy „Spanyolországban, valamint Németországban és Ausztriában is erősödnek az Orbán Viktorhoz közel álló szélsőjobboldali pártok, ezért európai szintű tét megálljt parancsolni a szélsőjobboldalnak”.

Az MSZP önálló listával legalább egy-két mandátumot szeretne elnyerni, a listavezetőjüket ősszel nevezik meg. Korábban Tüttő Kata főpolgármester-helyettes neve vetődött fel a sajtóban lehetséges listavezetőként, de nincs döntés az ügyben.

A párt egyelőre Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti támogatásáról sem döntött, ugyanakkor Kunhalmi Ágnes jelezte: „Abban a hadjáratban, amit a kormány indított a főváros ellen a pénzelvonásokkal és a fojtogató intézkedésekkel, keményen helytáll Karácsony Gergely, Tüttő Kata, de Kiss Ambrus és a többiek is. Ma Karácsony Gergelynek van a legnagyobb esélye arra, hogy támogassa az MSZP. Olyan jelöltre van szükség, akinek a legnagyobb a lehetősége arra, hogy megvédje a fővárost a Fidesztől, és ne engedje vissza a városvezetésbe.”

„Koordinált indulásra van szükség”

Szabó Rebeka, valamint Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek társelnökei lapunknak elárulták:

A Párbeszéd – Zöldek a márciusi kongresszuson megválasztott európai parlamenti listavezető, Jávor Benedek vezetésével már aktívan dolgozik az EP-kampányon, és ugyanígy zajlik a felkészülés az önkormányzati választásra, amelynek koordinációjában Karácsony Gergely főpolgármester is részt vesz.

A társelnökök világossá tették, hogy zöld, igazságos, szolidáris Magyarországban hisznek, „ezt elvileg említeni sem kellene, ám az Orbán-kormány politikája mindennek mondható, csak zöldnek, igazságosnak és szolidárisnak nem”.

Rámutattak arra is, hogy „az EP-stratégiai alapvetések, a zöld- és szociális politikák már most, folyamatosan terítéken vannak Jávor Benedek aktivitásaiban is. Az Orbán-kormány által a szótárban sem olvasott megújuló energiák szükségszerű kiaknázásától a jogállamisági deficit, vagyis a permanens lopások és jogsértések miatt visszatartott EU-s forrásokon át az értelmetlen antizöld-beruházásokig terjed a skála. A szélerőmű-korlátozások feloldása vagy éppen a környezetpusztító akkugyárak elleni tiltakozássorozat ugyanúgy terítéken van és lesz, mint az orosz érdekeket szolgáló Paks 2-projekt leállítása.”

Az európai parlamenti mellett az önkormányzati választási kampányuk is környezet- és társadalomközpontú lesz, helyenként annyi eltéréssel, amennyit a lokális ügyek „hangsúlyozott és makacs képviselete feltételez”.

A Párbeszéd – Zöldek most is úgy gondolja, hogy az önkormányzati választáson

koordinált indulásra van szükség, azaz mindenütt a legalkalmasabb, legnépszerűbb demokratikus ellenzéki jelöltnek kell szemben állnia az Orbán-rezsim emberével.

Szabó Tímea, a párt frakcióvezetője április végén adott az Indexnek interjút, ebben a PárbeszédLMP közös EP-listáról úgy vélekedett, „csak annak van értelme, hogy egy zöldlista legyen. Ennek egyértelműen a PárbeszédZöldek és az LMP köré kell szerveződnie, de nem kizárólag a két pártot kell, hogy jelentse. Szeretnénk bevonni a magyarországi zöldmozgalmakat és más civil szervezeteket is.”

„Kritikával illetünk néhány ellenzéki pártot”

Gál József a jövő évi választási felkészüléssel kapcsolatban lapunk kérdésére leszögezte: egy párt a választás másnapjától a következő választásra készül, „főleg, ha konzekvensen képviseli a saját programját, mint az LMP”.

A párt szóvivője az EP-választásokról úgy fogalmazott, az LMP zöldtémákkal fog kampányolni, és azt szeretnék, ha létrejönne egy olyan lista, amely a zöldértékekre alapozva tudja felsorakoztatni a pártokat és civileket.

Mi az igazságot próbáljuk elmondani a választóknak, nem próbáljuk őket becsapni például azzal, hogy az Európai Parlamentben meg lehet oldani a magyar oktatás ügyét, ezért kritikával illetünk néhány ellenzéki pártot. Kritizáljuk a kormányt is, mert nem az Európai Uniótól kell várni a pedagógus-béremelés finanszírozását. Az Európai Parlamentben viszont fontos többek között az, hogy szerdán szavaznak a természet helyreállításáról szóló rendeletről, ilyenekkel lehet segíteni azon, hogy Magyarország élhető legyen.

A kampánytémáik között lesz az akkumulátorgyárak Magyarországra telepítése is. Az LMP úgy látja, „teljes tévút az, hogy Szijjártó Péter az összes gyárat ide akarja hozni”.

Gál József a Párbeszéddel közös zöldlistára vonatkozó kérdésünkre kifejtette:

Nem csak a Párbeszédről van szó, hanem civil szervezetekről, helyi egyesületekről, amelyek akár az akkumulátorgyárak miatt, akár más zöldügyek miatt jöttek létre. Rájuk is szükség van a zöldajánlathoz. A Párbeszéddel nincs megállapodásunk.

A párt szóvivője a listavezetőről szóló felvetésünkre hangsúlyozta, az LMP demokratikusan működő párt, a kongresszuson fognak dönteni erről.

Az önkormányzati választásokon azokon a településeken, ahol akkumulátorgyár épül, ott ez kiemelt téma lesz, valamint általánosságban fókuszt helyezhetnek „a helyiek önrendelkezési jogának visszaállítására”. Az LMP-nek népszavazási kezdeményezése is van az ügyben.

„A helyiek azért szavaznak a polgármester és a képviselőjelöltekre, hogy ők döntsenek a saját ügyeikről, ne a kormány a fejük fölött átnyúlva telepítsen ipari, akár veszélyes anyagokkal dolgozó létesítményeket a kert végébe. Nem vesznek tudomást arról, hogy milyen földrajzi adottságaink vannak, a vízkészletünk apad, termőföldekre építenek gyárakat, amelyekhez ráadásul külföldi munkaerőt kell az országba hozni” – mutatott rá Gál József.

Az LMP úgy gondolja, arról, hogy milyen konstrukcióban induljon az ellenzék, helyi szinten kell dönteni. Látnak olyan polgármestereket, akik jól végezték a dolgukat, és olyanokat is, akiket lehet kritikával illetni. A párt bemutatott három zöldpolgármester-jelöltet: Veszprémben Gerstmár Ferencet, Szolnokon Tóth Áront, míg Pesterzsébeten Szabó-Kellner Katalint.

Gál József elárulta azt is, az előválasztáshoz a 2021-es, 2022-es tapasztalatokból kiindulva nem ragaszkodnak. Karácsony Gergely támogatásáról még nem döntöttek, „de az biztos, hogy Budapestnek egy zöld-főpolgármesterre van szüksége, aki úgy tudja bekormányozni a várost a 21. századba, ahogy azt szerintünk illik”.

A Demokratikus Koalíciótól azt a választ kaptuk, hogy egyelőre nem kívánnak nyilatkozni a jövő évi választásokat érintő kérdésekről.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)