Az életmentő tabu: postázható vastagbélszűrés

A projekt kezdete előtt végzett lakossági felmérésből kiderült, hogy a magyarok többsége azt szeretné, hogy kolonoszkópiára csak az indokolt eseteket küldjék. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló önkéntes szűrőprogramot 2018-ban indították el Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 1770 háziorvosi praxissal szerződött annak érdekében, hogy a szűrésre meghívólevelet kapott, átlagos kockázatú, 50–70 év közötti célcsoportba tartozó pácienseikhez eljuttassák az otthoni mintavételhez szükséges páciens-egységcsomagot. 

Minden érintett számára postáztuk a leveleket, eddig közel 3 millió embernek küldtük el a programra a meghívót. Annak ellenére, hogy a mintavétel otthon, kényelmesen elvégezhető, csupán 30 százalékuk küldte vissza a székletmintát tartalmazó egységcsomagot. Ez a téma hazánkban még mindig tabunak számít, pedig a teljes laborvizsgálat részeként leadott vizeletmintával nincsenek ilyen averzióink

‒  számolt be az Indexnek Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos. Hozzátette: a vastagbélrák lassan fejlődik ki, akár tíz évbe is telik, nincsenek egyértelmű tünetei, de ezzel a szűréssel idejében felfedezhető.

Surján Orsolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a rákmegelőző állapotban polipok, jóindulatú szövetburjánzások jelennek meg a bél falán, amelyek vérezhetnek, ezt szintén kimutatja a széklet-vér vizsgálat. Az EESZT-ben a lelet a minta beérkezését követően egy héten belül megtekinthető, negatív eredmény esetében két év múlva kap újabb meghívót az illető a szűrésre. 

A nem negatív esetek aránya

Nem negatív lelet esetén a háziorvos közreműködésével, beutalóval kolonoszkópiára küldik a pácienst, ennek során nemcsak szövetmintát tudnak venni, de az eljárás alatt az esetlegesen felfedezett polipot is fájdalommentesen el tudják távolítani, megelőzve ezzel annak rosszindulatúvá válását.

A helyettes országos tiszti főorvos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vérzésnek lehet egyszerűbb oka, például aranyér is állhat a háttérben.

A beküldött leletek tíz százalékánál tartottuk indokoltnak a vastagbél-tükrözéses vizsgálat elvégzését, közülük szintén 10 százaléknál találtak valamilyen eltérést, jellemzően háromnegyedük polipus

– ismertette Surján Orsolya. 

Az NNK közlése szerint számokban ez annyit tesz, hogy az eddigi 770 ezer beérkezett mintából valamivel több mint 75 ezer volt nem negatív, ezt követően közülük 24 ezren mentek kolonoszkópiára, 75 százalékuknál rákmegelőző állapotot mutatott ki a szövettan, míg további 10 százalékuk esetében igazolódott be a rosszindulatú elváltozás. 

Szégyellik postázni

A helyettes országos tiszti főorvos kérdésünkre, hogy nemenként mekkora volt a részvételi hajlandóság, elmondta, hogy az önkéntes szűrésre meghívott nők valamivel nagyobb arányban, 5 százalékkal többen küldték be a mintát a Nemzeti Népegészségügyi Központ Vastagbélszűrési Laboratóriumába.

Általában olyan területekről érkezett több minta, ahol aktívabb az alapellátásban és a tájékoztatásban részt vevő (pl. EFI-) dolgozók szerepvállalása. A háziorvosok beszámolói szerint főleg a kisebb településeken veszik rá nehezebben az említett népegészségügyi programban való részvételre a veszélyeztetett korcsoportba tartozókat. A visszajelzések alapján az NNK is azt tapasztalta, hogy szégyellik, nem merik maguk a postahivatalban feladni a mintát.

Ha követik az utasításokat, a csomag feladása teljesen biztonságos és diszkrét, de az említett okok miatt van olyan háziorvos, aki maga gyűjti vissza a mintákat, és egyben postázza

‒ emelte ki a helyettes országos tiszti főorvos.

A szűrésre való meghíváshoz mellékelnek válaszborítékot, amennyiben az érintett kéri, a mintavételhez szükséges csomagot postai úton is megküldik, a használatához tájékoztatót mellékelve, mely lépésről lépésre segíti az érintetteket a mintavételezésben.

El lehet kerülni a kolonoszkópiát

Surján Orsolya a program nagy előnyének nevezte azt is, mivel a mintavétel otthon elvégezhető, és a páciens-egységcsomag akár családorvostól, akár a Nemzeti Népegészségügyi Központ szűrésszervező munkatársaihoz fordulva egyszerűen igényelhető és átvehető, ezért nem kell több tíz kilométert utazni az első szakrendelőig. Továbbá fontos előnye az is, ha a beküldött minta negatív, akkor nem kell kolonoszkópiát végeztetniük. A székletvérvizsgálat pedig jóval olcsóbb eljárás, a minták csoportos elemzését pedig nagy kapacitású automata berendezéssel végzik, ami óránként több száz mintát tud kiértékelni. Kezdetben tíz százalék volt az értékelhetetlen minta, azóta változtattak a lakossági használati útmutatón, és jelentősen javult ez az arány. 

A vizsgálatra minden egészségbiztosítással rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki 

• az említett veszélyeztetett, 50–70 év közötti korcsoportba tartozik,
• és nem volt az azt megelőző 22 hónapban sem végbéltükrözése,
• és nincs bélrendszert érintő daganata vagy gyulladásos bélbetegsége.

Surján Orsolya azt is elmondta, hogy az alacsony részvétel ellenére a hazai rákstatisztikán is egyértelműen meglátszik a program eredménye, több a diagnosztizált eset, de a halálozások aránya nem nő ezzel párhuzamosan. Az unió más tagállamaiban is megvalósuló, itthon EFOP-1.8.1–VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámmal „Komplex népegészségügyi szűrések” elnevezésen futó projekt október végén zárul, de a helyettes országos tiszti főorvos elárulta, hogy már előkészítés alatt van ennek folytatása.

Mindkét nemnél ugyanakkora a rizikó

A vastagbélrákos esetek többségét férfiaknál és nőknél is nagyjából ugyanolyan arányban 50 év felett diagnosztizálják, ezért az országos szűrőprogramban velük kezdődik a rizikócsoport alsó korhatára. Az NNK helyettes vezetője arra is kitért, hogy az életkori határ nem kőbe vésett, hiszen például az emlődaganatnál a szűrés kezdete óta változott a korosztályos leggyakoribb előfordulás, ezért ott javasolt kiterjeszteni az érintettek körét a megelőzés miatt néhány évvel fiatalabbakra és a betegség nagyobb arányú megjelenése miatt az idősebbekre is. Mint említette, a kétlépcsős vastagbélszűrő program Hollandiában régebb óta működik, ott már 70 százalékos a részvétel.  

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiemelte: Magyarországon is a 70 százalékos részvételi arányt szeretnék elérni az ez irányú szűrővizsgálatokon.

Epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a székletbeli rejtett vér kimutatását és kolonoszkópiát alkalmazva az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata akár 30-50 százalékkal képes csökkenteni a vastagbélrák előfordulását és a betegséggel összefüggő halálozást körükben

– húzták alá. 

A rizikótényezőket illetően a helyettes országos tiszti főorvos elmondta, hogy a családi előfordulás hajlamosító tényező lehet, de a fokozott kockázati csoportok gondozása a háziorvosok feladata, akinek már voltak kezelt bérrendszeri problémái, gasztroenterológusa végzi a rendszeres kontrollt.

(Borítóképünk illusztráció. Fotó: Getty Images)