Börtönreform Magyarországon: januártól krediteket gyűjtenek a rabok

A börtönreform legfontosabb része, hogy a jelenlegi rendszert meghatározó végrehajtási fokozatok – fogház, börtön, fegyház – háttérbe szorulnak és a szerepük átalakul. Sokkal inkább az elítélt együttműködő magatartása lesz az, ami a végrehajtás jellegét meg fogja határozni

– nyilatkozta az Indexnek Somogyvári Mihály bv. ezredes. A BvOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetének főosztályvezetője elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Belügyminisztérium (BM), a Kúria és a BvOP már másfél éve készíti elő a magyar börtönök reformját. Varga Judit igazságügyi miniszter áprilisban nyújtotta be a büntetés-végrehajtási törvény módosítását, amit a parlament a tavaszi ülésszakán el is fogadott.

Az elítéltek 5 kategóriája

„A 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódex új alapokra helyezte a szabadságvesztés végrehajtásának rendszerét, amelyben nagyobb szerepet kapott az egyéniesítés, a progresszív szemléleten alapuló és az elítélt személyéhez igazodó komplex kockázatelemzési és kezelési rendszer. Ugyanakkor az elmúlt 10 év végrehajtási, szakmai, tapasztalatai alapján eljött az idő a rendszer továbbfejlesztésére” – mondta el az Indexnek Kónya István, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, aki részt vett a törvény előkészítésében is. A Kúria nyugalmazott elnökhelyettese hozzátette: a büntetés-végrehajtási intézeteken belül már nem lesznek fokozatok, hanem kategóriák, amelyek minden elítélt számára biztosítják az előmenetelt.

A hatályos szabályozás ugyanis a fokozatok szerinti elkülönítés merev érvényesítésével megnehezíti a büntetés-végrehajtási szervezet erőforrásainak hatékony kihasználását, a büntetési célok, az egyéniesítés hatékony érvényesítését

– magyarázta a miniszteri biztos.

Bűncselekmény vagy bűnelkövető?

Az új rendszer motiválni fogja a fogvatartottakat, hogy javítsanak saját lehetőségeiken. „Évekre előre fel tudunk nekik vázolni egy befutható pályát: mit kell tenniük és hogyan kell együttműködniük, hogy egy kedvezőbb kategóriába tudjanak átsorolni” – magyarázta Somogyvári Mihály. A bv. ezredes szerint a büntetés-végrehajtásnak kötelessége kreditszerzési lehetőségeket biztosítani a fogvatartottak számára.

Kónya István szerint az elítélt aktív részesévé válik a szabadságvesztés végrehajtásának, mert együttműködési hajlandóságát elismerve kreditpontokat szerezhet, amelyek alapján előbbre léphet olyan enyhébb kategóriában, amely a mindennapi életrendjét kedvezőbb feltételekkel határozza meg.

A több mint százéves múltra visszatekintő végrehajtási fokozatok és erre épülő rezsimrendszer merevségét egy rugalmas és dinamikus végrehajtási mechanizmus váltja fel

– vélekedett a Kúria nyugalmazott elnökhelyettese, aki hozzátette: jobban kifejeződik az a tény, hogy

Minden rab saját sorsa kovácsa

A börtönök lakói krediteket tudnak szerezni, ha a felkínált programokon részt vesznek, iskolába járnak, közösségi vagy hitéleti munkát végeznek. „Ezzel az együttműködő magatartással akár csökkenthetik büntetésük idejét is” – mondta Somogyvári Mihály.

Az IM miniszteri biztosa szerint a büntetés „a rosszért rossz jár” társadalmi igénynek a teljesítése. A büntetés-végrehajtás nem súlyosítani kívánja a szabadság elvesztésével együtt járó következményeket, hanem – a megelőzés elsődleges törvényi célja mellett – elősegíteni az elítélt társadalomba beilleszkedését. Kónya István úgy véli, ennek lesz – a korábbiaknál hatékonyabb – eszköze az elítéltek említett motiválása, amely „az ő pozitív, kreatív együttműködésüket, teljesítményüket, tőlük függően az életminőségük elérhető javulásával honorálja”.

(Borítókép:  Dan Kitwood / Getty Images )