Alkotmánybírósági döntés előtt: lehet-e helyi népszavazás akkumulátorgyár létesítéséről?

MG 8955
2023.07.19. 06:01
Az LMP az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria döntését, amelyben helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság a zöldek népszavazási kérdésének hitelesítését megtagadó határozatát. A párt azt szeretné elérni, hogy csak ott épülhessen akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosság hozzájárul. Az ügyről a már hét elejétől ítélkezési szüneten lévő Alkotmánybíróságnak az egyik öttagú tanácsa dönt várhatóan szerdán.

Mint arról az Index is beszámolt, az LMP január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából:

Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?

A kezdeményezést tartalmazó dokumentum leadása után a Nemzeti Választási Iroda épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke elmondta: súlyos válságokat élünk át, és ilyen időkben rendkívül fontos feladat természeti értékeink megóvása és az önállóságot erősítő gazdaságpolitika érvényesítése. „Mindezen szempontokkal és célokkal ellentétes, hogy a kormány egy politikai döntéssel Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat akar csinálni” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy ez az ipari tevékenység rendkívül víz- és energiaigényes, miközben kihívásos az ország ellátása ezekkel az erőforrásokkal.

A LMP szerint politikai akarat érvényesült

Az NVB március 21-én hozott határozatával megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat indoklásának egyik körmondata szerint „a kezdeményezésben célzott jogalkotás sérti a közvetlen helyi hatalomgyakorlás kivételességének alaptörvényi követelményét és ezzel párhuzamosan megbontaná a helyi népszavazás szabályozásának koherens egységét is azáltal, hogy a jelenleg hatályos szabályok által biztosított lehetőség mellett – kellő alkotmányos indok nélkül – a választópolgári támogatottságtól függetlenül, kötelező, ügydöntő helyi népszavazás új esetkörét kodifikálná törvényi szinten egy, a tárgya alapján konkrétan meghatározott, kifejezetten a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozó, beruházási kérdésben”.

Az elutasító döntés elleni tiltakozásul az LMP fáklyás demonstrációt tartott az NVB székháza előtt, amelyen Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy

a Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát. 

Az ellenzéki politikus szerint a népszavazási kezdeményezés elutasításakor nem a jogszabályok szerint jártak el, hanem politikai akarat érvényesült.

A helyi népszavazás tárgykörei korlátozottak

A határozattal szemben az LMP felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelyben kifogásolta, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól. Sem azt nem állapította meg, hogy bárkinek az alapjogát sértené a népszavazási kérdésről hozott döntés végrehajtása, sem azt, hogy az ne tartozna az Országgyűlés hatáskörébe, sem pedig azt, hogy a döntés az Alaptörvény bármely tételes szabályát sértené.

A Kúria háromtagú tanácsa, amelyet Varga Zs. András elnök vezetett, június 27-én kelt végzésében nem találta alaposnak az LMP felülvizsgálati kérelmét, ezért helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.

  1. Nem fogadta el a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontok hiányára alapított kifogását. Megállapította, hogy az NVB a határozatát az Alaptörvény pontosan megjelölt rendelkezéseire: az Alaptörvény B) cikk (1) és (4) bekezdésének megsértésére, és azon keresztül a 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tilalomra alapította: „Nem lehet országos népszavazást tartani az az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.”
  2. Csak olyan országos népszavazási kérdés tekinthető az Alaptörvény keretei között megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a helyi népszavazás alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével.
  3. A képviselet útján történő hatalomgyakorlás elsődlegességét az Alaptörvény rögzíti, így amikor a választópolgárok a választásokon szavaznak, azt annak tudatában kell tenniük, hogy a választási cikluson belül a közhatalom gyakorlásba történő közvetlen beleszólásuk – azaz, amikor népszavazás dönt az adott kérdésben – kivételes, ennek megfelelően a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás tárgykörei az adott alkotmányos berendezkedésben korlátozottak.
  4. A kérelmező nem sorakoztatott fel olyan érveket, amelyek azt mutatnák be, hogy a vizsgált, szükség esetén a helyi közösség által is népszavazásra javasolható, a magánjogi (gazdasági-beruházási) autonómia körébe tartozó kérdésben a kötelező elrendelést előíró törvényhozói beavatkozás a helyi népszavazás kivételes jellegével mégis összeegyeztethető lenne.

Volt-e érdemi vizsgálat?

A zöldpárt nem nyugodott bele a Kúria döntésébe, ezért július 12-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint ugyanis a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXI. cikkben elismert egészséges környezethez való jogot, valamint az Alaptörvény P) cikkében foglalt, a természeti erőforrások védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének mindenkit terhelő kötelezettségét.

A panaszos arra is emlékeztetett, hogy az NVB határozata tartalmilag azon alapult, hogy nincs alkotmányos indoka a kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítésének, míg a támadott kúriai döntés szerint egyrészt a felülvizsgálati kérelem nem cáfolta kellő súlyú indokokkal az NVB érvelését, másrészt ugyan összefüggenek ezek az alapjogok a kezdeményezés tárgyával, azonban vizsgálni mégsem kell őket, mert a kérdés hitelesítésének „több – önmagában is a kérdés hitelesíthetőségét kizáró – okból” nem lenne helye.

Az LMP indítványa szerint a Kúria nem végezte el a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát.

Hogy ez tényleg így van-e, erre szerdán az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa válaszol majd, amelyet Márki Zoltán tanácsvezető, a Kúria korábbi bírája vezet, míg tagjai Handó Tünde, Pokol Béla, Schanda Balázs és Szívós Mária alkotmánybírók.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)