Az Alkotmánybíróság szerint nem lehet helyi népszavazás akkumulátorgyár létesítéséről
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben - Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A Bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
- Kóczián Péter: Magyar Pétert az emberek csinálták, maguknak
Mint arról beszámoltunk, az LMP január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából:
Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
A képviseleti hatalomgyakorlás elsődlegessége
Az NVB március 21-én megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat elleni tiltakozásul fáklyás demonstrációt tartottak az NVB székháza előtt, amelyen Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette: „a Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát”.
A döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amiben kifogásolták, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól.
Sem azt nem állapította meg, hogy bárkinek az alapjogát sértené a népszavazási kérdésről hozott döntés végrehajtása, sem azt, hogy az ne tartozna az Országgyűlés hatáskörébe, sem pedig azt, hogy a döntés az Alaptörvény bármely tételes szabályát sértené.
A Kúria háromtagú tanácsa, amelyet Varga Zs. András elnök vezetett, június 27-i végzésében helybenhagyta az NVB határozatát. Indoklásuk szerint a képviseleti hatalomgyakorlás elsődlegességét az Alaptörvény rögzíti, így amikor a választópolgárok a választásokon szavaznak, azt annak tudatában kell tenniük, hogy a választási cikluson belül a közhatalom gyakorlásba történő közvetlen beleszólásuk – azaz, amikor népszavazás dönt az adott kérdésben – kivételes, ennek megfelelően a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás tárgykörei az adott alkotmányos berendezkedésben korlátozottak.
Nincs alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés
A zöldpárt nem nyugodott bele a döntésbe, ezért július 12-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert megítélésük szerint a végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXI. cikkben elismert egészséges környezethez való jogot, valamint az Alaptörvény P) cikkében foglalt, a természeti erőforrások védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének mindenkit terhelő kötelezettségét. Úgy vélekedtek, hogy a Kúria nem végezte el a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Márki Zoltán tanácsvezető, a Kúria korábbi bírája) érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az LMP alkotmányjogi panaszát. A végzés indoklása hangsúlyozza:
A Kúria támadott döntése nem alaptörvény-ellenes. Az indítvány nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, ami miatt az indítvány befogadása és érdemi vizsgálata indokolt lett volna.
Az öttagú tanács döntésében hivatkozott egy tavaly hozott AB-határozatra is, amelyben kifejtették, hogy „a népszavazáshoz való alapjog mint kivételes és közvetlen hatalomgyakorlási forma sem eredményezhet, illetve keletkeztethet az Országgyűlés számára olyan kötelezettséget, ami Alaptörvény-ellenes jogalkotást céloz”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
