Orbán Viktor: Hedonista pogányok lettünk, a kereszténységet elutasítottuk

Befejezésül Orbán Viktor azt mondta: a világpolitikai eseményeknél észnél kell lenni, az összeköttetésekre oda kell figyelni, a szellemi alapokhoz ragaszkodni kell, az uniós vitákban kitartóan kell harcolni, és a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak kell maradni. 

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A magyar gazdaság kapcsán arról beszélt, hogy az utóbbi években Magyarország két nagy meteorral is összeütközött, ami letérítette az országot az eddigi pályájáról: ez pedig a koronavírus-járvány, illetve az ukrajnai háború.

A magyar kormány emiatt szerinte azért küzd, hogy erről a letérített pályáról vissza tudjon kapaszkodni a szokásos kerékvágásba, ami elvezet minket 2030-ig.

Azt látom, hogy legkorábban 2024 július környékén következhet be, akkor jelenthetem reményeim szerint önöknek, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés ismét jelentős, a banki hitelezés ismét erős, és az európai átlagot jóval meghaladó gazdasági növekedést produkál Magyarország

– fogalmazott a kormányfő, aki hozzátette, ő úgy látja, e két meteorcsapás nehezén már túl vagyunk, és az év végére elérhetjük az egy számjegyű inflációt.

Ha a jóisten megsegít minket, akkor sikerül megelőznünk a bérek csökkenését,

– fogalmazott, majd ismét aláhúzva, arra szerinte a jövő évi EP-választások után kerülhet sor, 2024 júliusában, és reményei szerint jövőre Tusványoson a 2030 utáni terveiről beszélhet.

Az új gazdasági rendszer, amely 2010 óta épül, kiszolgálja az országot 2030-ig – idézte fel a kormányfő. Időarányosan jól  állunk, és az a cél, hogy a magyar GDP 2030-ra elérje a 160 ezer milliárd forintot. Ugyancsak 2030-ra szeretné elérni, hogy villamosenergia-importunk nulla legyen. Szólt az egyetemi rendszer bővítésről és a termékenységi rátáról, amely a kezdeti 1,2-ről mára 1,5 százalékra nőtt, de ez még mindig kevés. Ezért kell a családpolitikára többet fordítani.

Ütőképes hadsereget építünk, Magyarország éves nemzeti termékének 2 százalékát a hadi kiadásokra fordítja, ahogyan azt a NATO  előírja a szövetségi rendszer tagjainak. Tízszeresére növeltük a határon túli támogatásokat az elmúlt évtizedben.

Európában ma létrejött egy saját politikai osztály, ami nem tartozik elszámolással, nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése, és a föderalista kormányzás Európában egy elszámoltathatatlan birodalomhoz vezetett – fogalmazta meg az Európai Unióval kapcsolatos kritikáját Orbán.

Nincs más választásunk, hiába szeretjük Európát, hiába az a mienk, mégis harcolnunk kell

– jelentette ki a kormányfő.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Ezután arról beszélt, hogy szuverenista országként Orbán megvédené Magyarországot, hogy továbbra is megmaradjon az ország, a nemzet és a magyar nyelv, és nem enged sem a pénzügyi, sem politikai zsarolásnak.

Magyarországra rátérve Orbán arról beszélt, hogy a rendszerváltás húsz zavaros éve után új korszakot nyitottunk 2010-ben, amelynek szellemi és gazdasági alapjai is vannak.

Szellemi alapja a magyar Alaptörvény, amely abból indul ki, hogy van egy hely (ország), egy közösség (nemzet), és egy életmód (kultúra, történelem és nyelv), ami a miénk.

Az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni, ezért van a mi az alkotmányunk középpontjában – jelentette ki, majd példaként a békét, a családot, a barátságot és a közösségi szellemet sorolta fel a kormányfő, majd hozzátette, aki egyedül van, az magányos,

A nagy európai cégek nem kedvelik a leválást. 1400 nyugati vállalat csak 8,5 százaléka vonta ki cégeit Oroszországból. Az ott maradt nyugati vállalkozások tavaly 3 és fél milliárd dollár adót fizettek be.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Birodalom vagy nemzetek vitája folyik az unión belül. Az angolok már nincsenek az unióban, ők bennünket támogattak, és hát nélkülük nem tudta a V4-ek érvényesíteni akaratát a föderalistákkal szemben. Az eredményt mindannyian látjuk: a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki – tette hozzá Orbán Viktor. 

De a szuverenisták, ahová mi, magyarok tartozunk, azért apró sikereket értek el a különböző európai államokban, például Olaszországban. 

Ma úgy élünk, hogy napról napra haladunk az összeütközés felé. Az egymillió dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés – tette fel a költői kérdést a miniszterelnök.

Kifejtette, hogy a legtöbb esetben ilyenkor háborúra kerülhet sor, ami rossz hír, hogy a 16 esetben 12 háborúval végződött, és 4 zajlódott le békével. A világpolitikában veszélyes helyzet van, amikor az első számú nagyhatalom látja magát a második helyre visszasüllyedni.

A probléma, hogy az első helyen lévő nagyhatalom rosszindulattal tekint a másikra, és a két fél nem a másik szándékát értelmezi, hanem arra, hogy mire képes – véli Orbán.

A mi életünkre nézve az következik, hogy a két nagy közötti összeütközés, beleértve a katonait is, valószínűbb, mint azt innen, Tusványosról látjuk

– fejtette ki, majd hozzátette, a jó hír az, hogy a háború nem elkerülhetetlen szerinte. Ennek a feltétele véleménye szerint az, hogy a világ képes legyen új egyensúlyt találni.

Mielőtt Kína felemelkedéséről részletesen beszélt, a miniszterelnök kifejtette, hogy amikor egy politikus döntést hoz, akkor három sávban gondolkodhat, ahova be kell sorolni a döntés előtt a megválaszolandó kérdést. E három idősík a taktikai idő, stratégiai idő és történelmi idő.

Kína kapcsán szerint az nem taktikai és nem stratégiai, hanem történelmi idősíkba tartozik. Rossz besorolással pedig nemvárt következmények érhetnek el.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Elmondta, hogy sosem volt ilyen gyors és tektonikus egy világpolitikai változás, mivel az ázsiai állam másképp emelkedik fel, mint az Egyesült Államok.

Az Egyesült Államok lett, Kína meg van, azaz visszatérésről beszélhetünk

– jelentette ki Orbán. Ezután arról beszélt, hogy Kína több stratégiai ágazatban is világelső.

A magyar kormányfő elmondta, a második világháború utáni nyolcvan évben után egyensúly volt: az első negyven évben „odaadtak bennünket” az oroszoknak, aztán volt 35 szabad év, amikor katonai megszállás, kommunisták nélkül élhettek.

Most azonban Kína elmozdította a világ egyensúlyát, ami szerinte régi félelme a nyugati világnak – még Napóleont idézve arról beszélt, „hagyjátok Kínát aludni”.

Ugyanakkor a napközi előadások és kerekasztal-beszélgetések, illetve az esti kulturális programokon és bulikon kívül Tusványosra az is jellemző, hogy itt könnyebb megszólaltatnia a kormánypártok tagjait a sajtó munkatársainak.

Így például készítettünk interjút Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, aki elárulta, hogy állnak a tárgyalások az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós források és a koronavírus-járvány miatti helyreállítási alapról szóló tárgyalásokról, illetve hogyan látja a magyar felsőoktatás átalakítását, ami következtében az alapítványi formákba került egyetemek jelen állás szerint például kimaradhatnak az Erasmus+, illetve a Horizont Európa programmal.

Navracsics Tibor

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A magyar belpolitikába hosszú idő után visszatérő miniszterrel készített interjúnkat az alábbi linken tudják megnézni, míg a felsőoktatásról szóló kerekasztal-beszélgetést az alábbi cikkünkben foglaltuk össze. 

Ugyanakkor a meghívott előadók között nemcsak kormánypárti képviselők és közéleti személyiségek vesznek részt, hanem ellenzéki politikusok is. Idén „Pártközi vitafórum választások előtt” címmel vitázott egymással Brenner Koloman (Jobbik – Konzervatívok), Kanász-Nagy Máté (LMP), Kocsis Máté (Fidesz), Molnár Zsolt (MSZP), valamint Nacsa Lőrinc (KDNP).

A vitán amellett, hogy néha voltak közös pontok például az ellenzéki politikusok és kormánypárti kollégáik között – ilyen volt például az MSZP-s Molnár Zsolt részéről a migráció vagy az atomenergia kérdése.

Azonban a beszélgetést inkább az erős odaszúrások és ellentétes vélemények jellemezték – Brenner Koloman például azzal vádolta meg a Fideszt, hogy az ellenzéket nem tekintik a nemzet részének, Kanász-Nagy Máté szerint a kormány csak törésvonalakat helyez el a társadalomban, miközben oroszpártisággal vádolta meg a Fidesz–KDNP-t, míg Kocsis Máté többek között az ellenzék külföldről kapott pénzügyi támogatások miatt támadta vitapartnereit.

A vitáról szóló összefoglalónkat az alábbi linken tudják elérni.

Ugyanakkor nemcsak Orbán Viktor, hanem más miniszterek, kormánypárti politikusok és véleményvezérek értekeznek a világ dolgairól Tusványoson.

A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs például a magyar kormány stratégiai gondolkodásáról tartott előadást, ahol többek között kitért az amerikai–magyar kapcsolatokra, és arra, hogy a kormánynak milyen feladatai vannak, hogy Magyarország régiós szinten megerősödjön.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Minderről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

A kormányfő tavalyi beszéde után sokan kritizálták, leginkább azért a gondolatáért amikor Orbán arról beszélt, nem szeretné, ha Magyarország is „kevert fajú néppé” válna, szerinte országnak a zsidó–keresztény hagyományon kell alapulnia.

Emellett visszatérő elemként a demográfiai helyzetről is beszélt, ahol többek között arról értekezett, hogy még továbbra is több a temetés, mint a keresztelő, és ha a kormánynak nem sikerül megváltoztatnia ezt a trendet, akkor „ellakják előlünk” a Kárpát-medencét.

Tavalyi beszédével, illetve annak sajtóvisszhangjáról az alábbi cikkünkben foglalkoztunk bővebben.

Mint minden évben, így idén is a legnagyobb figyelem Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédére hárul a Tusványoson tartott Bálványosi Szabadegyetem programjai közül.

A magyar kormányfő 10 óra után kezdi meg a beszédét, ahol általában a világ dolgairól filozofiálgat: itt hirdette meg például a NER-re jellemző illiberális demokrácia államideálját 2014-ben, de a tavalyi beszéde is nagy sajtóvisszhangot kapott, amikor Orbán a kevert fajú népekről, civilizációk közötti rivalizálásról és az új világrend kialakulásáról értekezett.

Mint tavaly, idén is percről percre tudósítjuk Orbán beszédét, kövesse velünk élőben! Ha pedig az érdekli, mi történt eddig Tusványoson, akkor az alábbi aloldalunkon tudja elolvasni a megjelent cikkeinket, tudósításunkat és interjúinkat.