Oktatáskutató: A diploma még mindig garancia az elhelyezkedésre

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2-es, 3-as tanulmányi átlaggal és hasonló érettségivel rendelkezők számára is megnyílt az út a továbbtanulás irányába. Ha a nappali képzéseket vesszük, akkor a Tokaj-Hegyalja Egyetem programtervező informatikus és a Gábor Dénes Főiskola gazdaságinformatikus szakra már 152 ponttal is be lehetett kerülni, ahogy ez utóbbin a gazdálkodási és menedzsment szakon is alacsony volt a ponthatár: 162-es eredménnyel felvételt lehetett nyerni, a Dunaújvárosi Egyetemen ezt mindössze 2 ponttal kellett meghaladni a gépészmérnökire való bejutáshoz.

Az EDUTUS Egyetemre 122 ponttól lehetett felvételt nyerni, budapesti tagozatukon a kereskedelem és marketing képzésre juthattak be ilyen pontszámmal a jelentkezők, ugyan ez önköltséges, 280 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként.

A központi 280-as minimumponthatár eltörlésével lett jóval több diáknak lehetősége a felsőoktatásban tanulni.

Tavaly majd 100 ezer jelentkező közül 74 ezren jutottak be valamelyik megjelölt szakra, mivel minden felsőoktatási intézmény a felvettek számát illetően rekordról számol be, nem estek el annyian a lehetőségtől, mint amennyivel többen felvételiztek. Azaz a 126 ezer jelentkezőből 95 ezren nyertek felvételt, 80 százalékuk államilag finanszírozott képzésre – jelentették be a ponthatárok kihirdetése utáni Kormányinfón. A szakértő ehhez hozzátette, hogy az összes felvett létszáma még mindig elmarad a 2011-es 98 ezer elsőéves számához képest, és mindössze 5 ezerrel több, mint a 2021. évi.

A továbbtanulás korlátozottan halasztható

Polónyi István szerint valószínűleg a pótfelvételi lehetőségével is a tavalyi 6 ezernél jóval többen élnek idén. Az oktatáskutató elmondta: azzal azért számolni kell, hogy az unióban is készséghiánnyal küzdő STEM (Science, Technology, Engineering, Math) természettudományi területre vagy pedagógusképzésre van inkább lehetőség a pótfelvételi eljárás keretében tanulni, 2022-ben 2207 diák folytathatta így államilag finanszírozott formában a tanulmányait.

A szakértő tapasztalatai szerint a továbbtanulás korlátozottan halasztható dolog: az ember elkezd dolgozni, leterheltebb lesz, és egyre többet felejt korábbi tanulmányaiból – részletezte. A központi érettségi bevezetése pedig pont a halasztók számára kedvezőtlen.

Negyvenévesen már senki nem szívesen ül vissza érettségizni egykori középiskolájába, ezt igazolja a bevezetés évében, 2020-ban a jelentkezők 15 ezres csökkenése

– mutatott rá Polónyi István. Szintén idei engedmény az emelt érettségi központi előírásának eltörlése, a nyelvvizsga-követelménnyel együtt a felsőoktatási intézményekre hagyták, hogy a felvételi eljárásban elvárják-e a jelentkezőiktől.

Kevés ponttal is teljesíthető?

Magyarországon csak a fiatal felnőttek harmadának van felsőfokú végzettsége, ennél csak az olaszoknál vagy Romániában rosszabb ez az arány. A szakértő szerint a felvételi rendszer átalakításával bár az Európai Unió céljához akartak közelíteni, miszerint 2030-ra a 25–34 éves népességben 45 százalékra kívánják növelni a diplomások arányát, de több ponton is kifogásolható az intézkedés.

Egyrészt nem kedvező, ha kiszámíthatatlan módon évente alakítgatják a szabályokat, ugyanis a legtöbb középiskolás az érettségit megelőzően legalább két évet készül a vizsgára. Másrészt, hiába jutnak be könnyebben a kisebb vidéki felsőoktatási intézményekbe a hátrányosabb helyzetből érkezők, a régebbi rendszerben is 30 százalékos lemorzsolódással kellett számolni. Kérdés, hogy a gyengébb eredménnyel rendelkezők hogyan tudják teljesíteni a felsőoktatás követelményrendszerét. A kibuktatással a hallgató által fizetett tandíjtól vagy az utána járó állami finanszírozástól esik el az egyetem, emiatt érdekükben áll a diákok nagy részét megtartani, ami így színvonalcsökkenéssel járhat

– emelte ki Polónyi István.

Differenciálódnak a diplomák

A hazai elit egyetemeken a központi limit kivezetése ellenére is alig változtattak a ponthatárokon, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció, nemzetközi gazdálkodás vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetem jog, pszichológia szakán ismét a legmagasabb, 450-480 közötti ponthatárok teljesítésével lehetett bekerülni.

Az oktatáskutató megjegyezte, hogy ezeknél az intézményeknél a módosítások ellenére is a kereslet határozza meg a ponthatárok alakítását. Azok a főiskolák, egyetemek, amelyek kevésbé válogathatnak a jelentkezők közül, finanszírozási okból inkább a nagyobb hallgatói létszámra törekedtek. Mint az oktatáskutató fogalmazott, az ilyen nagy – több mint 300 pontos – különbség van a legalacsonyabb és a legmagasabb bekerülési limitnél egyértelműen a diplomák differenciálódásához vezet.

A munkaerőpiacon egyre inkább számít, hogy hol végzett a pályázó

– szögezte le a szakértő.

Nincs diplomás munkanélküliség

A diákok mégsem feltétlenül eszerint választanak, vannak akik gazdaságilag nehezebb helyzetben vannak, az intézmény közelségét, valamint a kollégiumi férőhelyeit veszik figyelembe.

Pont számukra jelent nehézséget, hogy a legtöbb intézményben, a szeptemberi tanévben jóval több első évfolyamos hallgató lesz. A hallgatók 25-30 százaléka épphogy fedezni tudja a felsőfokú tanulmányaihoz szükséges költségeket

– fogalmazott Polónyi István. Akiknél nem a földrajzi távolság az elsődleges szempont, azok egy része gazdaságilag hasznosítható diplomát szeretne, a másik csoportnál pedig az intézmény presztízse határozza meg a jelentkezés sorrendjét az érdeklődésüknek megfelelő szakokra. 

Ebben az évben a gazdasági területen kívül még mindig a bölcsész- és társadalomtudományi szakok voltak a legnépszerűbbek. A munkaerőpiacon nem ezek a legkeresettebb végzettségek, az oktatáskutató szerint ugyanakkor jól konvertálható diplomákról van szó, főleg, ha nyelvtudás is társul hozzá.

Azt kijelenthetjük, hogy Európa sok országához hasonlóan Magyarországon sincs diplomás munkanélküliség, a szakmunkások és a segédmunkások elhelyezkedése itthon nehezebb

– hangsúlyozta Polónyi István. Hozzátette: a radikálisan fejlődő gazdaságokban pedig egyre inkább olyan képességekre van szükség – például az idegennyelv-ismeret, jártasság az internethasználatban, infotechnológiai tudás –, amellyel a felsőoktatásban tanulók inkább rendelkeznek.

(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)