„Meglepően hangozhat, de mi megkérdezzük a természettől, hogy ő mit akar”

Miközben a környék egyik legjobb, ha nem a legfinomabb halászlevét kanalaztuk, legyünk őszinték, inkább faltuk a tó partján, vendéglátónk, aki már harminc éve sikeresen vezeti és folyamatosan fejleszti a kikötőt, ezt a közel harminc főt foglalkoztató családi vállalkozást, elmondta, hogy szerinte mi a legfontosabb: „a makulátlan tisztaság és kedvesség”.

A Kormorán ugyan nem a Tisza-tó legnagyobb, de az egyik legfestőibb kikötője, Hegedüs Gábor ezért sem akarja a hathektáros terület minden egyes négyzetcentiméterét lebetonozni, letérkövezni. Sőt, feleségével még egy újabb terasz építésén is hosszan lamentálnak, hiába lenne rá hatalmas igény a szállóvendégek részéről.

Lehet, hogy meglepően hangzik, amit most mondok, de mi megkérdezzük a természettől, hogy ő mit akar. Mindent alaposan át kell gondolnunk. Ha ki kell vágnunk egy fát, mi tíz másikat telepítünk a helyére. Nem akarjuk a beépítettséget fokozni, tudjuk, hogy minden szempontból az igényes utat kell választanunk

– mondta. Nem titkolt célja, hogy idővel unokáira bízza a kikötőt, akik ugyan picik még, de már most vállalnák a nemes feladatot, hiszen őket is megérintette Magyarország második legnagyobb tavának szépsége.

Pont ötször nagyobb a Velencei-tónál, és ötször kisebb a Balatonnál. És ha már a számoknál tartunk, a Tisza-tó hatvanhét százaléka a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. Ez a kikötő is. Ebből megértheted, hogy itt miért olyan fontos mindenkinek a természetvédelem, érthetővé válik, hogy miért beszélek neked az emberi léptékről 

– mondta a gazda, aki a kikötő lombházait és úszóházait unokáiról nevezte el, jelezvén nemcsak a kicsik iránt érzett szeretetét, hanem azt is, hogy számára nem a profit maximalizálása az elsődleges cél. Az unokáknak, a törzsvendégek újabb nemzedékének, a horgászoknak, a természet szerelmeseinek fejleszti tovább a Kormoránt. Halászati mérnökként és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként Hegedüs jelentős hatást gyakorol mind a mai napig a tó horgászatára, halgazdálkodására, tehát nem csak az általa vezetett kikötőért felel. A Tisza-tavi horgászat jelentőségét leginkább úgy tudjuk érzékeltetni, ha a számok felé fordulunk.

Amikor a fajlagos költségről, a vendégéjszakák számáról, megtérülésről, a tavalyi és az idei foglaltsági adatokról kérdeztük, azt mondta, hogy paradicsomot is ültettek a kikötőben, de rájárnak a vízimadarak. Meg azt, hogy a part mentén „ősi gyümölcsfákat”, szilvát, almát, diót telepítettek, és milyen szépen nőnek. Bárki szedhet belőlük.

Persze semmi oka a panaszra, szép számmal érkeznek egész évben a vendégek, a profitot pedig folyamatosan különböző fejlesztésekre fordítják. Számára az a legfontosabb, hogy a vendégek elégedetten, kipihenten, élményekkel gazdagabban távozzanak, ők is megszeressék a tavat. „Komolyan, az a legnagyobb fizetség, ha a vendég megadja nekünk az öt csillagot” – mondta.

Az idei év foglaltsági adatai egyelőre tíz-tizenöt százalékkal elmaradnak a tavalyitól. Úgy véli, hogy ennek okát a kényszerű áremelésben és a külföldi utak erős vonzásában kell keresnünk. A Kormorán kikötő vendégeinek negyven százaléka visszajáró, egy-két hétre, de legalább egy hosszú hétvégére visszatérnek a törzsvendégek. Nagy számban érkeznek családosok, baráti társaságok, turbékoló párok és horgászok, de nem ritka, hogy valaki egyedül akar feltöltődni a gyönyörű környezetben.

A kikötő szálláshelyein összesen hatvankilenc ágy van, és közel száz kisebb hajó, valamint csónak tud kikötni. A vendégek megszállhatnak a panzióban vagy a tökéletesen felszerelt, minden igényt kielégítő part menti házakban.

Az épületeket Makovecz Imre kiváló tanítványai, Tamás Gábor, dr. Tóth Péter és Brindza Tivadar tervezték. A Kormorán legújabb slágere, újítása a lombház, és képzeljék, még lombok is körülölelik a házat. A lombházak teraszain pedig már jakuzzi is várja a pihenni vágyókat. Ha akarunk, itt teljes mértékben elvonulhatunk.

Tapasztalataink szerint az az igazán jó a Kormoránban, hogy mindenki megtalálhatja számításait. Azok is, akik csendre, nyugalomra és friss levegőre vágynak. Elvonulásra, egyedüllétre is tökéletes, barangolhatunk a vadvízi paradicsomban, de ha barátaink társaságában érkezünk, velük is kipihenhetjük az esztendő minden fáradalmát, minden adott hozzá, velük együtt biciklire pattanva is érdemes körbejárni a tavat.

Egyvalamit azonban egyetlen vendég sem hagyhat ki: a csónakos barangolást a tavon Ferenccel, az ifjú kikötőmesterrel, aki azonfelül, hogy kiválóan ismeri a tavat, elképesztő tudásával és horgászkalandjaival nyűgözi le a vendégeket. Mit is mondhatnánk, ki az építettből, kifelé!

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)