Fordulat az oktatásban: teljesülni látszik a szakszervezetek egy fontos kérése

Ismét egyeztetést tartottak a pedagógusokat képviselő szakszervezeteknek a Belügyminisztériumban. A téma ezúttal is a státusztörvény végrehajtási rendelete volt, amelynek a tervezetét július végén tette közzé a kormány.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, múlt héten is volt egy ehhez hasonló tárgyalás, a szakszervezeti vezetők azt remélték, hogy felvetéseikre szerdán érdemi válaszokat kapnak.

Mint az a tárca épülete előtt tartott sajtótájékoztatón kiderült, nem így történt, a szerdai egyeztetésen ugyanis nem Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár vett részt, hanem Madarász Hedvig főosztályvezető, aki az érdekvédők álláspontja szerint nem rendelkezett kellő felhatalmazással ahhoz, hogy a felvetéseikre érdemben válaszolni tudjon.

Kormányszintű egyeztetés hiányában jobb híján csak egy panaszfelvétel volt a mai alkalom

– mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Nem volt teljesen eredménytelen

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja mindezt annyival egészítette ki, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS-os) dolgozók ügyében történt egy fontos előrelépés, ami mindenképpen eredménynek tekinthető.

Korábban lapunk is írt arról, hogy a tervezet nem tartalmazza a kitételt, amely szerint az érintetteknek akkor is meg kell adni a garantált bérminimumot, ha a szakmunkás bizonyítványt nem írják elő a munkakör betöltéséhez. Mindez azt jelenti, ha a tervezet ebben a formában kapna zöld utat, az nagyon sokaknak automatikus bércsökkenéssel járna. Az előző tárgyaláson többek között erre hívták fel a figyelmet a szakszervezetek, most pedig ez ügyben fejlemény is történt, méghozzá pozitív.

Azt az információt kaptuk, hogy az iskolai végzettséget fogják figyelembe venni, tehát az, aki rendelkezik érettségivel vagy szakmunkás bizonyítvánnyal, továbbra is megkapja a garantált bérminimumot, minimálbér csak azoknak jár, akik nyolc általánost végeztek. Ez tehát megegyezik a mostani kedvező helyzettel, ezt szerettük volna elérni, úgyhogy ez mindenképpen eredmény

– fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátette ugyanakkor, hogy a státusztörvény, illetve a végrehajtási rendelet tervezete továbbra is számos elfogadhatatlan elemet tartalmaz, így a korábbi terveknek megfelelően Alkotmánybíróságra viszik az ügyet. Döntésüket többek között azzal indokolták, hogy nem értik,

• hogyan lehetne elég 500 tanulóra egy fél iskolapszichológus,
• vagy hogyan tudna ellátni 250 általános iskolást egyetlen egy pedagógiai asszisztens.

A „kivéreztetésről” is szó esett

Az egyeztetésen szóba került az a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett tervezet is, amely új alapokra helyezné a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényt.

Jelenleg úgy néz ki a szabályozás, ha valaki belép egy szakszervezetbe, akkor nyilatkozhat úgy, hogy a munkáltató vonja le a tagdíjat, és utalja át a szakszervezetnek. Ez a jelentkezőknek kényelmes megoldás, hiszen más egyéb teendőjük nincs. Amennyiben a tervezet zöld utat kap, az automatizmus megszűnik.

Tiltakozunk a tervezet ellen, ez nem más, mint a szakszervezetek kivéreztetése

– mondta el a véleményét Nagy Erzsébet, azt azonban már nem tudtuk meg, hogy a BM mit reagált a felvetődő kritikákra.

Lapunk szerda délután írásban kereste a tárcát, szerettük volna tudni, hogy miként értékelik a mai egyeztetést, illetve lesz-e következő forduló. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)