Colstokkal megmértük, befér-e egy mentő Budapest közepére
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
- Deutsch Tamás: Mintegy 3,4 milliárd forintnyi kórházfejlesztés valósul meg Budapesten
- Több mint 300 millió forintot bukhat el egy magyar lottónyertes, ha nem jelentkezik
- Nigériai drogbandát kapcsoltak le a rendőrök Budapest VIII. kerületében
A héten kisebb közéleti vihart kavart az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja, amely szerint a Váci és az Üllői út kerékpársávjai mellé kihelyezettzöld karók miatt nehezebbé vált a mentőautók közlekedése.
A főpolgármester kabinetfőnöke magyarázata szerint viszont rengetegen vannak, akik szívesen bicikliznének, de a nagy forgalom miatt tartózkodnak a tekeréstől. Nekik akarnak kedvezni azzal, hogy védett, úgynevezett pollerekkel elválasztott biciklisávokkal kötötték össze a belvárost a városközponttól távolabbi kerületekkel. (Erre a tavalyi közösségi költségvetésen nyertes ötletnek köszönhetően volt lehetőség.)
Kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen széles is az így védett biciklisáv, és mire nyújt lehetőséget a mentőautóknak, illetve más, megkülönböztető jelzést használó járműveknek, ezért arra kértük Balogh Samut, hogy hozza el a colstokját, és az Üllői úti helyszínen magyarázza el, mit miért csináltak.
A Hungária körúton belüli, a történelmi belváros területén a célunk a forgalom csökkentése, a fenntartható, szelíd közlekedési módok előnyben részesítése, így az átmenő, nem a belvárost célzó forgalmat elsősorban az autópálya-bevezetőkből, a Hungária-gyűrűből és a budai alsó rakpartból álló tranzithálózaton szeretnénk elvezetni.
Megmértük, mutatjuk
Ennyiben tehát nem bánja a városvezetés, hogy részleges forgalomcsökkentő hatásuk is van a kijelöléseknek és a pollereknek, hiszen ez része is a tavasszal bemutatott, Újjáéledő sugárutak című fejlesztési programjuknak – mondta a szakember, arra is emlékeztetve, hogy épp Tarlós István időszakában terjesztették elő azt a Budapesti Mobilitási Tervet, amelyben szerepel: 10 százalékra kell növelni a főváros közlekedésében a kerékpározás arányát, tehát, hogy minden tizedik utazás biciklivel történjen. Ez elképzelhetetlen lenne, ha a fő útvonalakon nem lehetne bringázni.
Ahhoz, hogy Budapesten a mainál is többen biciklizzenek, többek között biztonságosabb, védett kerékpársávokra van szükség.
Erre utal az is, hogy tavaly a védett kerékpársávok kialakítása kapta a legtöbb szavazatot a fővárosi önkormányzat közösségi költségvetésének szavazásán.
A Nagyvárad tér és a Klinikák közötti mérések szerint
- a két karó közti távolság 350 cm,
- a főpolgármester kabinetfőnöke szerint a pollereket telepítő Budapest Közút a többi szakaszon is 3-4 méter közötti sűrűséget tartott.
- A bringaút a járdapadkától a zöld oszlopig 240-270 cm széles,
- egy mentőautó pedig nagyjából kétméteres (típustól függően, egy Mercedes Sprinter pl. 1996 milliméter),
tehát a pollerek között be tud hajtani, a bringaúton pedig – ha szűken is, de – elfér.
Balogh Samu mutatott is egy képet, amit mentőről rögzítettek, miközben a védett biciklisávon állt. Fotós kollégánk helyszíni képén egyébként jól látható, hogy e lehetőségnek „köszönhetően” egy kisáruszállító, illetve egy betegszállító is behajtott a kerékpársávra.
Ilyen karókat csak ott lehet kihelyezni, ahol az autóktól és a biciklisektől is kellő távolságban lerakható, azaz nem zavarja a forgalmat. Vannak helyszínek, ahol emiatt nem tudják telepíteni őket, még ha szükség is lenne rájuk. A Kiskörút például ilyen – magyarázta Balogh Samu.
A terveket az Autóklubbal egyeztették, amikor közösen határozták meg a metrópótlás után felszabaduló sávok jövőjét. Az autósok az Üllői úton és a Váci úton a buszsávok helyén kialakított biciklisávokat el tudták fogadni.
A mentőszolgálatnak nem tetszik
Nyáron még kisebb a forgalom, bár csúcsidőszakban már most is vannak torlódások. Majd szeptemberben fog kiderülni, mit okoz a sávszűkítés az Üllői és a Váci úton – hívta fel a figyelmet Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
A mentőautók sokat járnak ezeken az utakon, szóval meglehetősen forró téma a buszsáv megszüntetése a mentős berkekben. A csúcsidőszakokban már most nehézségeink vannak
– hangsúlyozta a szóvivő. Az eddigi gyakorlat szerint a dugóban az autók oldalra le tudtak húzódni a buszsáv felé, ha jött a szirénázó mentőautó, vagy a kék lámpások éppen ott tudtak előre jutni, most azonban megszüntették ezt a menekülő lehetőséget az oszlopokkal.
Azt a mentők részéről sem vonják kétségbe, hogy a kerékpárosokat a lehető legnagyobb mértékben védeni kell, a kérdés inkább az, hogy van-e olyan alternatív megoldás, ami úgy védi a bicikliseket, hogy nem akadályozza közben az autós közlekedést, benne a megkülönböztető jelzést használó gépkocsikat.
Az Üllői út és a Váci út olyan sűrűn lakott övezet, ahová gyakran hívják a mentőket, de a mentőautók vezetőit is váratlanul érte júniusban az oszlopok megjelenése. Semmilyen előzetes egyeztetés nem volt a fővárossal. Nyilván nem szerencsés, hogy most ilyen konfliktusos témaként került be a pollerek telepítésének ügye a sajtóba.
Az OMSZ adatai szerint az elmúlt évhez képest nőtt a kerékpáros balesetek száma a fővárosban.
2022 júniusában 49, 2023 júniusban 53 biciklishez riasztották a mentőket Budapesten, júliusban pedig a fejlesztések ellenére a tavalyi 36 helyett már 49 ilyen esetük volt. (Ez utalhat arra is, hogy nőtt a kerékpározók száma.) Győrfi Pál szerint a belvárosba beáramló forgalom csökkentése mellett az elsődleges szándék biztosan a biciklisek védelme, bizonyára ezért kerültek a kifelé vezető oldalra is a zöld bóják.
Kétséges azonban, hogy ezekkel a lehajló műanyag pollerekkel fizikailag meg lehet-e védeni a kerékpárosokat, miközben a negatív közlekedési hatások szembetűnők.
Akik korábban is használták a felfestett busz-kerékpár sávot, azok tudják, hogy a taxik sokszor 10-20 cm-rel mellettük húztak el, hogy ne kelljen besorolniuk a másik sávba. Az oszlopos kijelöléssel Balogh Samu szerint most objektív és szubjektív értelemben is nőtt a biciklisek biztonsága.
Természetesen, ha jön egy őrült – amint azt az Árpád hídi eset is alátámasztja –, akkor a kerékpárost az acélkorlát sem védi meg.
Kürti Gábor, a Kerékpárosklub vezetője azt mondja, a pollereknek elvileg a bringaútra parkolás ellen is védeniük kellene, ebben azonban nem túl sikeresek. Arra viszont jók, hogy ha az itt közlekedő bringások mögött jön egy szirénázó mentő, akkor könnyebben félre tudnak állni, mint egy autó a forgalmi sávjában.
A Magyar Kerékpárosklub által készített Így bringázik Magyarország országos reprezentatív kutatásból is kiderül, hogy az emberek többsége jellemzően úgy gondolja, hogy a kerékpáros és autós közlekedést minél jobban el kell választani egymástól. A bringás civilek úgy látják, hogy a műszaki tervezési előírások alapján az Üllői és a Váci úti forgalom mellett a védett kerékpársáv tervezése indokolt.
(Borítókép: Balogh Samu. Fotó: Papajcsik Péter / Index)