Megjárták a hegyet-völgyet az Alkotmánybíróság új tagjai

Bajnai Gordon is kitüntette

Haszonicsné Ádám Mária (1955) a hetvenes években államigazgatási gyakornok volt a Fővárosi Tanácsnál, főelőadó az V. kerületi Tanácsnál. Közben tanácsi igazgatási képesítést, valamint igazgatásszervező diplomát szerzett. 1990-ben az ELTE jogi karán végzett. 1992-ben letette a jogi szakvizsgát. 2004-ben elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem EU-források és programmenedzsment képzését.

1981 és 1991 között Budapest Főváros Tanácsán főelőadóként, majd csoportvezetőként, később főosztályvezetőként dolgozott. Ezután 1994-ig az Országgyűlés Hivatalában főtanácsos posztot töltött be, a törvényalkotáshoz kapcsolódó feladatokat látott el. 1994-től 1995-ig az Állami Számvevőszéknél osztályvezető főtanácsos. 1995 és 2005 között egyéni ügyvéd.

2008-ban aljegyzőként vehette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét Bajnai Gordon akkori önkormányzati minisztertől.

2012-től tíz évig a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója volt, 2022-től az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jogi igazgatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézetében oktat. Az Önkormányzati ABC, valamint a Közbeszerzési és tervpályázati fogalom- és iratmintatár című kötetek társszerzője.

Kitakarták az arcát a köztévében

Idősebb Lomnici Zoltán (1954) az ELTE jogi karán végzett 1979-ben, diplomadolgozatát a Kossuth Lajos vezette Országos Honvédelmi Bizottmányról írta. Még ugyanebben az évben bírósági fogalmazó lett. 1982-ben választották bíróvá, polgári ügyeket, majd államigazgatási és gazdasági ügyeket tárgyalt.

1991-től kinevezték közigazgatási bírónak a Legfelsőbb Bíróságra. Az 1993-ban megalakított Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének első elnöke. 2002-től a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, 2002 és 2008 között elnöke.

A 2010-ben alakult Emberi Méltóság Tanácsának elnöke lett. A felvidéki magyar jogfosztottak és a jogtalanul elkobzott erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében négy petícióját fogadta be az Európai Parlament illetékes bizottsága.

2011 decemberében egy médiatörténeti hamisítás miatt került a figyelem homlokterébe. Tőkés Lászlóval közösen, az Emberi Méltóság Tanácsa vezetőiként sajtótájékoztatót tartottak arról, milyen következményekkel járhat, hogy Szlovákiában két, magyar állampolgárságot felvett személytől elvették a szlovák állampolgárságát. Az eseményről beszámolt a köztévé híradója is, azonban a riporternek nyilatkozó Tőkés László mögül úgynevezett kimaszkolásos technikát alkalmazva kitakarták az arcát. Az eset kapcsán az Indexnek megjegyezte: „Mivel közszereplőként soha nem indítottam semmilyen sajtópert a pályám során, most sem fogok. Úgy gondolom, hogy ez egy lelkiismereti kérdés, annak kell levonnia a konzekvenciákat, aki ezt elkövette.”

Idén májusban például levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a terrorizmus vádjával Romániában börtönbe került székely férfiak ügye miatt. Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt még 2018-ban ítélték börtönre, majd később idősebb Lomnici Zoltán kitüntette őket, amiért viszont kitiltották őt Romániából. Az elmúlt hónapokban a Francia Becsületrend és Nemzeti Érdemrend Magyar Kitüntetettjeinek Szövetsége képviseletében közreműködött abban, hogy francia–magyar összefogással felavatták annak a francia katonának és társainak az emlékművét, akik 1944. július 4-ére virradó éjjel haltak hősi halált Mezőcsokonya mellett.

Orbán „bírságbajnoknak” nevezte

Patyi András (1969) Békéscsabán született, de nem ott laktak a szülei, hanem Bélmegyer-Fáspusztán, ahol egy saroktornyos vadászkastélyban nevelőotthon működött. Szülei ott kezdték a pályafutásukat, és egészen nyugdíjas korukig a gyermekvédelemben dolgoztak. A kastély mellett volt a szolgálati lakásuk.

A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-ban jogi szakvizsgát tett. 2002-ben doktori fokozatot szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Doktori értekezésének címe: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei (múlt, jelen, jövendő). 2011-ben habilitált a győri Széchenyi István Egyetemen. Első munkahelye az Alkotmánybíróság Hivatala volt, ahol előbb Holló András főtitkár mellett fogalmazó, majd Vörös Imre alkotmánybíró törzskarában tanácsos.

Eleinte kisebb tervezeteket készítettem, majd teljes egészében rám szakadt a szövetkezeti és az átalakulási törvény. Mintegy negyven ügyben kellett megragadni a szövetkezeti átalakulás kérdéskörét az alkotmányjog és a tulajdonjog különböző aspektusaiból.

1996–1997-ben az Országgyűlési Biztos Hivatalában, Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman mellett főosztályvezető. 1997-től 2006-ig Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata jegyzője.

2006-ban ismét az Alkotmánybíróságra került, ahol előbb Balogh Elemér, majd Trócsányi László alkotmánybíró főtanácsadója 2009-ig, legfelsőbb bírósági bíróvá történő kinevezéséig. 2009-től 2012-ig volt a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumában beosztott bíró.

2003-tól a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, 2011-től egyetemi tanára, 2012. január 1-ig a közigazgatási jogi és pénzügyi jogi tanszék tanszékvezetője. 2007 januárjától a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán oktatási dékánhelyettes, később tudományos dékánhelyettes. 2012 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közben 2013 és 2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. 2018-tól ismét bíró, a Kúrián tanácselnök, majd jogegységi feladatokért felelős elnökhelyettes.

2018 tavaszán azzal került a köztudatba, hogy a Nemzeti Választási Bizottság, amelynek elnöke volt, 345 ezer forintra bírságolta Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért két rendezvényen is gyerekek körében kampányolt azok szüleinek hozzájárulása nélkül. Két hét múlva a kormányfő egy Facebook-videójában „bírságbajnoknak” nevezte Patyit, aki később egy bizottsági ülésen kijelentette: „Úgy vonulok be a történelembe, mint a bírságkirály.”

A legfiatalabb alkotmánybíró

Varga Réka (1977) veleszületett igazságérzete és családi háttere kezdetektől fogva a közösségért végzett szakmai út felé orientálta. Szülei révén pécsi kötődésű, anyai ágon pedagóguscsaládból származik. Édesanyja zenetanárként a muzsika szeretetére tanította. Édesapja „a pécsi kocsigyáros család legifjabb sarja” volt, de gyárukat elvette a kommunista rendszer. Ezért Varga Csaba csillésként dolgozott sokáig, míg végül jogász, országszerte ismert jogászprofesszor, jogfilozófus lett.

A családi ebédek közben nálunk általában komoly témák kerültek elő, ezek alapozták meg számomra a strukturált gondolkodás, az összefüggések kutatása, feltárása iránti igényt, illetve a szellemi, kulturális igényességet. Ez óriási szellemi muníciót jelentett.

Jogi diplomáját 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte; értekezése a háborús bűncselekmények nemzeti bíróságok előtti eljárását vizsgálta.

2003 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Nemzetközi Közjogi Tanszékének oktatója, majd docense. 2001–2009 között a Nemzetközi Vöröskereszt jogi tanácsadója, 2009-től 2016-ig a Magyar Vöröskereszt elnökének nemzetközi jogi főtanácsadója volt, jelenleg is a Magyar Vöröskereszt önkéntese. 2016-tól 2019-ig a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályát vezette, 2019–2020 között az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának főtitkáraként tevékenykedett, 2020-ban az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi főtanácsadója lett, 2017–2022 között tagja volt a Nemzetközi Humanitárius Tényfeltáró Bizottságnak. 2022 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott a köztársasági elnöktől. A katonai jogászoknak szóló, az osztrák honvédelmi minisztérium által szervezett nemzetközi jogi regionális kurzus alapító társigazgatója. Európa-szerte több katonai képzésnek és gyakorlatnak volt humanitárius jogi előadója; a Nemzetközi Vöröskereszttel szerzett első kézből tapasztalatokat a háború jogának érvényesüléséről, illetve a humanitárius következményekről.

2022 júliusától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja. Tavaly kétszer is nyilatkozott az Indexnek az orosz–ukrán háború nemzetközi jogi összefüggéseiről.

Legutóbbi interjújában kijelentette:

Ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi világrendet, akkor a nemzetközi normák megszegése esetén az államok közösségének egyértelműen, demonstratív módon jeleznie kell a jogsértést, és ezt nem szelektíven, hanem mindig. Ha nem így teszünk, tudomásul kell venni, hogy tágítani fogjuk az értelmezési kereteket.

Szeptembertől ő lesz az Alkotmánybíróság történetének legfiatalabb alkotmánybírója, aki megválasztásakor éppen csak elérte az alsó korhatárt, a betöltött 45. életévet.

(Borítókép: Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán, Patyi András és Varga Réka alkotmánybírók (b-j) esküt tesznek megválasztásuk után az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 4-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)