Schmidt Mária: Egyesek különbséget tesznek hóhér és hóhér között

Rétvári Bence a megemlékezés megnyitóján arról beszélt,

nincs nagy különbség a nácizmus és a kommunizmus között, hiszen mindkettő a kereszténységet és a polgári demokráciát tagadta, ezért indokolt a közös emléknap a két diktatúra áldozatainak.

A két rendszerben közös a vagyonelkobzás, az ellehetetlenítés, a politikai perek, a munkatáborok és a vallásellenesség is – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte, a cél, hogy végre ne legyen különbség áldozat és áldozat között annak alapján, milyen ideológia miatt vették el valakinek a vagyonát vagy a jövőjét, és hogy ezeket az ideológiákat sem átmenteni, sem újracsomagolni, sem visszahozni ne lehessen sehol a világon.

A két ideológiához azonban a mai napig kettős mérce kapcsolódik, Európa nyugati felén ugyanis még mindig nem teljesen értik, mire is emlékezünk augusztus 23-án – jegyezte meg az államtitkár. Szerinte ezt bizonyítja, az Európai Bizottság az emléknaphoz kapcsolódó közleményében az orosz-ukrán háború folytatására biztat, márpedig az áldozatok emléknapján „arról beszélni, hogy minél több áldozata legyen egy háborúnak, azt mutatja, hogy nem értették meg, miről szól ez a nap”. További példaként említette Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnökének korábbi beszédét, amelyben az ellenzéki politikus azzal érvelt, 

nem lehet egyenlőséget tenni a fasizmus és a kommunizmus közé, valamint, hogy a vörös csillag szociáldemokrata eredetű jelkép, amelynek betiltása oktalan.

Rétvári Bence azt is mondta, pár évvel ezelőtt azt hittük, soha nem lesz már járvány, aztán jött a koronavírus. Azt is gondoltuk, Európában már nem lesz háború, most pedig a szomszédunkban folyik egy háború. Ennek alapján ahhoz, hogy az olyan szélsőséges ideológiák mint a kommunizmus és a nácizmus, vagy ezek újracsomagolt változatai már soha többé nem térhessenek vissza, fontos kiállni a keresztény és nemzeti értékek mellett – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette, „óvakodni kell azoktól az ideológiáktól, amelyek a kereszténység meghaladását hirdetik, mert ezek a 20. században embertelen léptékű pusztítást okoztak”.

A Terror Háza főigazgatója is nyilatkozott az emléknapról

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott,

az utóbbi években egyre nagyobb erővel kísérleteznek (...), hogy elválasszák egymástól a kommunista és a náci ideológiát, mintha ennek a két aljas világnézetnek semmi köze nem lenne egymáshoz, mintha külön sarjadtak volna, külön utakon jártak volna és különbözne a természetük.

Pedig a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus baloldali, szocialista ideológia, kéz a kézben jártak és járnak, számíthattak és számítanak egymásra, egymásból építkeztek és építkeznek – fűzte hozzá a történész.

Schmidt Mária kijelentette,

„Ne törődjünk bele abba, hogy egyesek különbséget tesznek hóhér és hóhér között, ne engedjük, hogy akik csak az egyiktől szenvedtek, felmentést adjanak a kommunista hóhéroknak” – kérte a főigazgató. Schmidt Mária azt mondta, nyugaton Marxnak és Leninnek állítanak szobrot, ezzel pedig a nyugatiak „magukat akarják győztessé tenni, minket pedig vesztessé”, valamint meg akarnak „fosztani bennünket a kommunizmus felett aratott diadaltól”.

Ezzel azonban azt is ellehetetlenítik, hogy közös erkölcsi alapra épülő jövőben gondolkodhassunk velük – jegyezte meg. A történész szólt arról is, hogy egy „nyelvpolitikai trükkel” akarják a kommunizmus eszméjét tehermentesíteni, amikor átnevezik szocializmusnak. Ezzel azt sugallják, 

Érdekes, hogy a nácizmussal kapcsolatban ilyen nyelvpolitikai megkülönböztetés fel sem merül – mutatott rá Schmidt Mária. Kiemelte, hogy a „fedőnevek” azonban nem téveszthetik meg azokat, akik a kommunizmusban éltek, mert ők pontosan tudták, hogy a kommunisták uralkodnak felettük.

Nevezzük a dolgokat a nevükön: Magyarországon nem szocializmus, hanem kommunizmus volt, az áldozatok emléke pedig megköveteli a tiszta, világos beszédet és a megalkuvás nélküli fellépést a kommunizmus és a nácizmus ellen is

– mondta a főigazgató. A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját 2011 óta tartják – magyar-lengyel-litván kezdeményezésre – augusztus 23-án, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.