Szent-Iványi István: A magyar külügy kocsmai stílusban kommunikál, a keleti nyitás zsákutca

Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es országgyűlési és EP-képviselő, külpolitikai szakértő az Index Konkrétan című műsorában arról beszélt, hogy a rendszerváltástól 2014-ig egyfajta atlantista irányvonal jellemezte a magyar külpolitikát, amely aztán a harmadik Orbán-kormány alatt teljesen megváltozott a keleti nyitás miatt. Ennek szerinte az az oka, hogy a magyar miniszterelnök jó ideje meg van győződve arról, hogy a Nyugat hanyatlik, és a Keleté a jövő, ő pedig igyekszik a győztes tömbhöz csatlakozni.

Másrészt Szent-Iványi szerint egy személyes vetülete is van a dolognak, mert szemben a nyugati kollégáival, Orbán Viktor felnéz a keleti államok erős kezű vezetőire, főleg Putyinra és Erdoganra, akiktől cserébe ő is tiszteletet kap. Nem véletlen hát, hogy a magyar miniszterelnök jobban érzi magát Kazahsztánban, mint Brüsszelben, mivel ott elfogadóbb a közeg, nem kérnek rajta számon különfajta jogállamisági feltételeket. 

A külpolitikai szakértő úgy látja, Orbán Viktor számára három fontos stratégiai partner létezik: Németország, Oroszország és Törökország. Utóbbi vezetőjével éppen a napokban találkozott a magyar miniszterelnök, akivel megállapodtak abban, hogy még magasabb szintre emelik az együttműködést.

Azt ugyan Szent-Iványi is elismerte, hogy a törökök geopolitikai szempontból valóban jelentőséggel bírnak, valamint hogy a magyar külgazdaság számára is hozhatnak hasznot, ugyanakkor szerinte a szomszédos országokkal vagy az Egyesült Államokkal fontosabb lenne jó viszonyt ápolni. 

Szent-Iványi István problematikusnak tartja a svédek NATO-csatlakozásával kapcsolatos magyar politikát is, szerinte hiba annak blokkolása, ugyanis csatlakozásukkal csak erősödne a katonai szövetség, amelynek Magyarország is a tagja. Szerinte ez a húzás a magyar érdekkel ellentétes, a kormányzat kommunikációja pedig zavaros arról, hogy mi is az oka valójában annak, hogy nem történt még meg a skandináv ország csatlakozási kérelmének ratifikálása. 

Furcsa gyülekezet, tetszhalott V4

Az augusztus 20-i ünnepségek alatt zajló diplomáciai csúcsra szerinte egy „elég furcsa gyülekezet” jött össze a Karmelita kolostorban, többüknek ugyanis meggyűlt már a baja a törvénnyel. Mint Szent-Iványi emlékeztetett, Andrej Babis korábbi cseh kormányfő ellen korrupciós ügyben indult eljárás, Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt pedig mostanában helyezték vád alá hamis tanúzás miatt.

Beszédes ugyanakkor szerinte az is, hogy egyetlen hivatalban lévő európai uniós vezető sem volt jelen a találkozón, ráadásul a lengyeleket és a szlovákokat meg sem hívták. A külpolitikai szakértő szerint ez azt mutatja, hogy a visegrádi országok közötti együttműködés tetszhalott állapotban van jelenleg. 

Nagyon rossznak tartja a magyar külpolitika hangvételét is Szent-Iványi István, szerinte ugyanis gyakran „kocsmai stílusú” közleményeket ad ki a külügy, pedig szerinte a diplomáciának alapvetően az lenne a feladata, hogy barátságokat, szövetségeket kössünk más országokkal, nem az, hogy elidegenítsük magunktól őket. A harcos érdekérvényesítéssel szerinte azt sikerült elérni, hogy egyre inkább elszigetelődtünk, mivel a korábbi nyugati szövetségeseink elfordultak tőlünk. 

A műsor további részében szóba került még az is, hogy 

• milyen jelentőséggel bír Novák Katalin ukrajnai találkozója Zelenszkij elnökkel, 
• megállapodás születhet-e Brüsszel és Budapest között az uniós pénzekről, 
• érhet-e el sikereket a magyar soros elnökség a balkáni bővítés terén, valamint hogy
• mit üzenhet Prigozsin halála Putyin ellenfeleinek. 

A Konkrétan korábbi adásait ide kattintva tudja visszanézni. 

(Borítókép: Szent-Iványi István. Fotó: Fekete Tímea / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!