A dupla orvoslétszám nem feltétlenül jelent minőségibb ellátást

Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az Európai Unióban 1,82 millió orvos dolgozott, a legtöbb a legnagyobb lélekszámú országokban: Németországban 377 ezren, Olaszországban 243 ezren, Franciaországban 216 ezren, Spanyolországban 213 ezren praktizáltak. A százezer lakosra jutó arányukat tekintve azonban már a franciák az utolsók 318,3-mal, őket Belgium követi 324,8-cal, Magyarországon pedig 329,8 orvos jut ugyanennyi emberre, a görögöknél ez a szám 629,2 ezzel ők vannak a lista élén, Portugália a második 562-vel, Ausztria a harmadik 540,9-cel.

Ezeken a területeken van orvoshiány

Rékassy Balázs ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ilyen statisztikát önmagában értelmezni nem lehet, mivel az ellátás minőségét nemcsak az orvosok száma, hanem számos más mutató, mint például az egészségügyi szakdolgozók száma, a természetes szülések aránya, a hozzáférés lehetőségei, a várólisták, a betegelégedettség, a háziorvosok rendszere, a gyógyszerkassza mérete, azaz az egész rendszer szervezettsége határozza meg.

„A lista első két helyére került országoknál ebből adódóan nem valószínű, hogy magasabb az ellátás minősége, ugyanakkor Ausztria esetében már érezhető a különbség, aminek egyik oka, hogy ott GDP-jük 8 százalékát költik közfinanszírozott egészségügyi kiadásokra, ezzel szemben ez az arányszám Magyarországon 3,6 százalék” – indokolta az egészségügyi szakközgazdász. Az uniós statisztika szerint Görögországban a lakossághoz viszonyított orvosok aránya meghaladja a többi tagállamét, de sok, a turisták által látogatott szigeten alig van álladó háziorvos, és kevés a mentős is. 

A szakember kiemelte: az orvoshiány különböző mértékben, de szinte mindenhol érezhető világjelenség. Amíg a fejletlen országokban a képzés hiányzik, a fejlett országokban az elöregedő társadalom növekvő ellátási igénye terheli meg a rendszert. 

Az egészségügyi menedzser szerint itthon az 1000 főre jutó 3,2 orvosarányt több tényező tovább nehezíti, ilyen a szakmák közötti különbségek, az elöregedő korfa, a magánellátás és a külföld elszívó hatása. Vannak szakterületek, amelyek valóban humánerősforrás-hiánnyal küzdenek.

A hálapénz 2021-es kivezetése után a magánellátásban jobban jövedelmező szakterületeken a közellátásban nehezebb volt munkaerőt találni, ilyen például a nőgyógyászat, bőrgyógyászat, radiológia, az ortopédia, a szemészet, a fül-orr-gégészet

– ismertette a szakértő. Hozzátette: nagyobb problémát jelent, hogy az orvostársadalomban hiányoznak a tapasztaltabb, nagyobb teherbírású korosztályok, csak két generáció maradt itthon, a fiatal pályakezdők és a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjazás előtt álló idősebbek. Utóbbiak számára az orvosbérek kétszeresére növelése motivációt jelenthet a rendszerben maradásra. A szakértő szerint ez ugyan a rezidensekre is hatással van, de ők több szempontot is mérlegelnek, az intézmény felszereltsége, a szakmai előmenetel, a közösség is fontos tényező a fiataloknál, mikor arról van szó, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a munkavállalást. 

„Az invazív kardiológia vagy a neurológia egy ilyen kifejezetten műszerigényes szakterület, gyakorlatigényes, de egyben gyors sikerélménnyel is kecsegtet, aminek vonzó a finanszírozása is. Ez az egyik legnépszerűbb szakterület, közel annyi invazív kardiológusunk van, mint a svédeknek, ugyanakkor a beavatkozások után az egyéves túlélés tragikus, mivel amíg a műtétet megéri elvégezni, addig a hosszadalmas rehabilitáció kevésbé fizet jól” – emelte ki a szakember.

Rékassy Balázs szerint ez a példa jól mutatja, hogy a betegek kilátásai nem feltétlenül az orvosi munkaerőtől vagy annak minőségétől függ. 

A szakdolgozóhiány nagyobb gond

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai egészségügyben 40 ezer orvos dolgozik, akik összesen 41 ezer állást töltenek be, mégis a működéshez szükséges 1500 állás üres. Rékassy Balázs szerint a szakdolgozók esetében még nagyobb a humánerőforrás-hiány, csaknem minden 4-5. szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amely 101 ezer embert foglalkoztat a területen. A helyzetet fokozza, hogy elöregedő szakmáról van szó: az egészségügyi szakdolgozók 40 százaléka 50 év feletti.

Az OECD adatok szerint itthon egy orvosra 2 ápoló jut, az Egyesült Államokban ez ennek a duplája, Ausztriában ugyan a hazaihoz hasonló ez az arány, csakhogy ott ezer lakosra nézve kétszer annyi ápoló és orvos jut, mint Magyarországon. A kórházban fekvők esetében ez azt jelenti, hogy egy ápolóhoz nappal 20 ágy is tartozhat, az éjszakai műszakban pedig akár 40. Az egészségügyi szakközgazdász erre úgy reflektált, hogy a helyzet siralmas, ennek ellenére mégsem számít a rendszer összeomlására. 

Akadozó ellátással, nehézségekkel lehet számolni, de ahogy korábban is, túlmunkával, átirányításokkal meg fogják oldani a helyzetet

– tette hozzá. Takács Péter egészségügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott, hogy a gondot az erőforrások rossz elosztása okozta, ennek megoldására helyezték át az irányítást a központi megyei és centrumkórházak kezébe. Rékassy Balázs szerint ez jelenthet némi átmeneti megoldást, de ez nagyjából arra elég, hogy ezen a szinten tartsák fenn a rendszert. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy a szociális ágazat munkaerőhiánya is súlyos problémákhoz vezethet. Rámutatott: az akut ellátás utáni halálozási adatok magasak a régió átlagához képest, és ennek egyik következménye a magyarok alacsonyabb átlagéletkora.

Ha egy műtét után nincs olyan, aki ellássa otthon az illetőt, aki ételt hozzon neki, vagy ápolást biztosítson, akkor persze hogy bennmarad a drága egészségügyi rendszerben.

Nyugat-Európában működik, hogy az ilyen betegek hazaküldéséről a kórház értesíti a szociális ellátórendszer illetékesét, akik megfelelő és differenciált erőforrással rendelkeznek a kórházon kívüli ellátás biztosítására. A nem megfelelő gondoskodás miatt vagy az ápolás hiányában felléphetnek szövődmények, tüdőgyulladás vagy akár kiszáradás, mindez idő előtti halálozáshoz vezethet” – mondta.

A rezidensek motiválása

A szakértő a humánerőforrás-hiányos orvosi területekről szólva elmondta, hogy a gyermekellátásban kevés a szakember, főleg az alapellátásban ugyanakkor a KSH adatai azt mutatják, hogy az elmúlt 30 év alatt mindössze száz fővel csökkent a számuk. Kicsit árnyaltabb a kép, ha azt nézzük, hogy egy erősen elöregedő orvoscsoportról van szó: a 1,4 millió gyermeket ellátó házi gyermekorvosok átlagéletkora 60 év, csupán egyharmaduk 65 év alatti, egyharmaduk pedig a nyugdíjkorhatár felett praktizál. A fiatalok számára nem vonzó ez a pálya, évente mindössze 10-en érkeznek a területre. Rékassy Balázs ehhez hozzátette, hogy emellett külföld elszívó hatása itt is erősen érezhető, a patológusoknál is hasonló a helyzet.

Nem ritka, hogy a magyar patológusok ingáznak Svédország vagy Anglia és Magyarország között, mivel ott két hét alatt megkeresik a hazai havi fizetésük négyszeresét

– fűzte hozzá. Tájékoztatása szerint a klasszikus kardiológiára szintén nehéz szakembert bevonzani, miközben a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri problémákkal rengetegen küzdenek.

Az állami egészségügyben dolgozó kardiológusok többsége egyszerre lát el ambuláns betegeket, és végez osztályos munkát borzasztóan túlterhelve, sok helyen emiatt fél-háromnegyed éves várólisták vannak

– részletezte. Mindehhez hozzátette, hogy a béremelések előtt, 2011 óta állami ösztöndíjprogramokkal próbálták motiválni a fiatalokat az említett hiányszakmák választására, ami egyes területeken plusz havi 100–200 ezres juttatást jelentett. A múlt hónapban a Magyar Rezidens Szövetség a Belügyminisztériumhoz fordult, mivel a 2022-ben munkába álló fiatalok számára a pályázatokat nem írták ki. Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2023. augusztus végén meghirdette az elmaradt rezidensösztöndíjakat, amivel lehetővé tették, hogy ez év januárjáig visszamenőleg is megkapják járandóságukat a szakorvosjelöltek.

A szakértő szerint ahhoz, hogy a fiatalokat valóban a rendszerbe tudják integrálni, illetve megtartani a béremelésen túl, kell szervezettség, képzés és motiváció. Véleménye szerint jelenleg a minőségi munka sincs megfelelően kompenzálva az egészségügyben. „Évek telhetnek el, mire a most tervezett minőségi indikátorok a gyakorlatban bevezetésre kerülnek, mire sikerül objektív mérőszámokat meghatározni”– jegyezte meg az orvosszakértő. 

Gyakran fordulunk orvoshoz

A KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt húsz év alatt nőtt az orvosok száma, míg 2001-ben 33 ezren dolgoztak itthon, 2022-ben már 40 ezerre nőtt számuk, igaz, hogy közülük még az ezredforduló idején 2600-an voltak 65 év felett, mára a nyugdíjkorhatár felettiek száma meghaladja a 8500-at.

A szakmenedzser rávilágított: azóta idősödött a társadalom, emellett a lakosság ellátási igénye nőtt.

Nálunk a második legmagasabb az Európai Unióban az orvoshoz fordulók aránya. A háziorvosok beszámolói szerint 10 betegből 5-6 nem egészségügyi, hanem valamilyen szociális, esetleg pszichés probléma vagy a kommunikáció okán keresik meg őket. Rékassy Balázs szerint az alapellátás leterheltségének csökkentése miatt svéd mintára észszerű lenne olyan vizitdíjat befizetni, amit az indokoltan ellátott számára visszatérít az egészségbiztosító. „Mivel nálunk ebből politikai kommunikáció lett, nem valószínű, hogy bárki visszahozná ezt a szakmailag egyébként támogatott megoldást” – fejtette ki az egészségügyi szakértő. 

(Borítókép: Index)