Kérdéses, hogy szakdolgozói béremeléshez jutnak-e a háziorvosi asszisztensek

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár még augusztus elején saját közösségi oldalán jelentette be, hogy az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó, harmadik lépcsős béremelést az alapellátás asszisztenseinek is biztosítani fogják. Pár nappal később a Belügyminisztérium honlapján közzétették a praxisokat érintő rendelettervezetet, amivel szemben több háziorvosnak volt ellenvetése. Keczéry Attila zuglói háziorvos a kollégái között aláírásgyűjtésbe kezdett, amivel a tervezet több passzusa ellen is tiltakoztak. Pár nap alatt a háziorvosok harmadának, 2072 praxistulajdonosnak a támogatását szerezte meg, illetve 700 asszisztens és körzeti ápoló is szignózta a petíciót, amit elküldtek a belügyminiszterhez. A levélben asszisztenseik béremelésének módját kifogásolták.

Az egy összegben utalt finanszírozással az az egyik probléma, hogy a megnövekedett forrással a praxisoknak magasabb iparűzési adót kell fizetniük, különösen, ha jövőre már nem 18, hanem 44 százalékkal emelik a szakdolgozói béreket

– kezdte az Indexnek a kérelmet szintén aláíró Mangó Gabriella. „Érthetetlen, hogy a korábbi, névre szóló bérkiegészítési támogatási rendszeren miért változtattak” – emelte ki. A doktornő szerint alapvetően iparűzésiadó-mentességet kellene kapniuk az egészségügyi szolgáltatást végzőknek.

A háziorvos belátására bízzák a béremelést

További aggályos pont, hogy így a háziorvos belátására van bízva, hogy a támogatást az asszisztensek bérére fordítja-e. Ugyanakkor Keczéry Attila a Népszavának hangsúlyozta, hogy a petíciót aláíró orvosok ezt biztosan megteszik, ahogy a lapunknak nyilatkozó doktornő is elmondása szerint mindig próbálta megoldani a szakdolgozói bértámogatását.

Ismerek olyan háziorvost, aki saját béréből fizette ki az asszisztenseit, csak hogy a kellő finanszírozásuk megvalósuljon

– részletezte Mangó Gabriella. Arra is kitért, hogy az alapellátásban dolgozók számára a júliusi bérkompenzáció sem érkezett meg, emiatt több háziorvos maga próbálja a béremelésekre fordított többletforrás hiányát kipótolni. Mint kiemelte: nem tudják, hogy a praxisok számára a béremelések fedezetét majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő júliusig visszamenőlegesen valóban egy összegben utalja-e.

Sokan elhagyhatják az alapellátást

A doktornő szerint bár a betegforgalom legnagyobb részét, mintegy háromnegyedét az alapellátásban bonyolítják le, mégis méltatlanul kezelik a háziorvosi praxisokat. Megoldást jelentene, ha asszisztenseik is a szakdolgozói bértábla hatálya alá tartoznának, és fizetésüket eszerint kellene megoldani. Megemlítette, hogy bár legutóbb az „E” kategóriába tartozó, felsőfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók fizetését emelték 18 százalékkal, de sok körzetben magasabb szintű, egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező asszisztensek dolgoznak, akik a béremelés jelenlegi fázisából így megkülönböztetően kimaradnak. Mint fogalmazott, szintén problémát jelent, hogy a tervezetben foglaltak alapján a szakellátásban dolgozóknál kevesebbet fognak kapni az ugyanolyan képzettségű asszisztensek. Az egyéni béralkuk miatt egyenlőtlen a bérezésük.

A vonatkozó jogszabály szerint pedig az asszisztensek bérének el kell érnie az „E” kategóriába tartozó fizetést, ebből adódóan, aki ennél többet kapott, annak a praxistámogatásban a bérkompenzációs összeget nem kell odaadni – legalábbis a NEAK főosztályvezetője, Körösi László így értelmezte a részletszabályozást a Házi Gyermekorvosok Egyesületének küldött levelében. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán az RTL-nek ennek kapcsán elmondta, hogy ebből komoly problémák lehetnek, és az alapellátásból többen akár a járóbeteg-ellátás vagy más területek felé vehetik útjukat. Mint kiderült, ezt az államtitkárság felé már májusban jelezték.

Szakellátásszintű feladatok alacsonyabb fizetésért

A háziorvosi rendszerből az elmúlt hónapokban azzal, hogy a fix díj helyett bevezették a még nem teljesen kidolgozott indikátorrendszert, 30 százalékokat vontak el, ami az alapellátási feladatok elvégzését veszélyezteti

– nehezményezte a gyöngyösi háziorvos, hozzátéve, hogy az egészségügyi ellátás alappillérét inkább megerősíteni kellene, például a géppark is fejlesztésre szorul.

Mangó Gabriella szerint differenciálás van az orvosok között is azzal, hogy az alapellátásban dolgozók nem kapják meg úgy a bérüket, mint a szakellátásban dolgozók. „Ha laza praxisközösségben dolgoznak, a bérkiegészítés 80 százalékát kapják meg, az ezen kívül maradók pedig csupán a 30 százalékhoz jutnak hozzá” − fejtette ki. Az új ügyeleti rendszer országos bevezetésével véleménye szerint még rosszabb lesz a helyzet, ha ezt a 30 százalékban nyugdíjkorhatár felett praktizáló háziorvosok nem vállalják. A doktornő úgy véli, ha emiatt ők befejezik az évtizedek óta végzett betegellátást, sok praxis lesz betöltetlen, ennek következtében akár 2500-3000 fős körzetek jöhetnek létre.

„Ez az alapellátás minőségét rontani fogja. Holott az utóbbi időben szakrendelői szintű feladataink is vannak, sok hibával kerülnek vissza a betegek, nincsenek összeegyeztetve a szakrendelői, kórházi vélemények, például ütik egymást egyes gyógyszerek” – sorolta. A szűrésekkel összefüggő indikátorokat sem tartja kellően átgondoltnak, ugyanis amíg nem minden népbetegség szűrését fogadják el, a 45 év felettiek mammográfiája benne van, de a székletvérszűrés vagy a férfiak prosztatarákszűrése nem.

Az alapellátás a betegek védőbástyája, hozzánk fordulnak az emberek először és az elvégzett vizsgálatok után is. A szakterületnek ezért nagyobb megbecsültség mellett megfelelő és kellően átgondolt finanszírozásra lenne szüksége

– húzta alá a gyöngyösi háziorvos.

(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)