Igazi fenevadat vásárolt a honvédség, az első már Magyarországon van

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója lapunk kérdésére kifejtette, az A4-es típushoz képest a külsőségekben az egyik legszembetűnőbb különbség, hogy a torony homlokpáncélja ék alakú, ami növeli a túlélőképességet. A másik, hogy az A7-esen hosszabb a lövegcső, ennek köszönhetően gyorsabb és pontosabb a lövedék.

A szakértő azzal folytatta, hogy belül ennél sokkal több a változás, „például a további páncélozásnak köszönhetően az A7 jelenleg az egyik legjobb védettséggel ellátott harckocsi, emellett rendkívül modern műszerezettséggel rendelkezik. Egy ilyen járműnél a fizikai paraméter egy dolog, az pedig egy másik, hogy konkrétan mire képes az elektronika. Ebben a típusban a vezetőnek is hőképalkotóval felszerelt kamerája van. A harckocsi az észlelés után gyakorlatilag azonnal képes tüzelni, első lövéssel képes leküzdeni az 5-6 kilométerre található célt. A harckocsiparancsnok és az irányzó között modern technikai együttműködés van, a parancsnok is képes a tüzérséget vezetni”.

Somkuti Bálint megjegyezte azt is, hogy már fejlesztik a harckocsi újabb változatát, az A8-as verzióba beépítik a 2A7HU tapasztalatait.

Mire elég 44 harckocsi?

Az MCC kutatója a harckocsik mennyiségére vonatkozó kérdésünkre hangsúlyozta:

A honvédségnek 2010-re 22 darab, elavulóban lévő T-72-ese maradt. Csehország ebből a típusból ennél sokkal többet adott Ukrajnának, nevetséges szinten volt a magyar páncéloshaderő. A 44 darabbal sikerült ezt olyan szintre feltornászni, ami jó kiindulási alap, ez egy modern páncélos zászlóalj.

A szakértő kérdésünkre elmondta azt is, hogy a 2A7 és modernizált változatai nem kerültek bevetésre Ukrajnában. 2A6-osokat használ az ukrán haderő a harcokban, „ezek elsősorban nem tényleges veszteséglistára kerültek, hanem a lánctalpuk rongálódott meg, és a harci helyzet következtében nem sikerült elvontatni javításra a járműveket. A mozgásképtelenné válás nem egyenlő a harcképtelenné válással”.

Az oroszok kifejezetten vadásznak is a nyugati eszközökre, tüzérséggel és drónokkal egyaránt próbálják megsemmisíteni ezeket, valamint igyekeznek zsákmányolni belőlük. „A páncélos bizonyos körülmények között történő alkalmazása súlyos veszteségekkel járhat, de ez nem a harckocsit minősíti, hanem az alkalmazásának a körülményeit” – húzta alá Somkuti Bálint.

Frissül a helikopterflotta is

A honvédség első két Airbus H225M típusú helikoptere augusztus elején érkezett Szolnokra. Somkuti Bálint a típussal kapcsolatban akkori kérdésünkre részletezte: „Egy helikopternél a megbízhatóság a magas fokú műszaki komplexitás miatt rendkívül fontos szempont. Évtizedek óta üzemelő típusok modern változatairól van szó, modern rendszerekkel ellátva. Az a két gép, ami érkezett, általános szállító változat lesz, közepes kategória, körülbelül a Mi–8-ashoz hasonlóan. Egy feltöltéssel 1300 kilométert tud megtenni, négy tonna terhet tud szállítani, vagy 28 katonát. VIP-szállításban tíz embert képes kiszolgálni, egészségügyi helikopterként tizenegy hordágy és ötfős személyzet elhelyezésére van lehetőség”.

A 225-ösök képesek fegyverzet hordozására, köztük géppuskáéra, gépágyúéra és Spike izraeli páncéltörő rakétáéra is, amelynek 16 kilométer a hatótávolsága. Kérdés, hogy a honvédség vásárolt-e rakétablokkokat, de jó eséllyel igen

– vélekedett az MCC kutatója, hozzátéve: a H225M, valamint a kisebb H145 is komoly előrelépés a szovjet gyártmányú típusokhoz képest.

(Borítókép: Alexander Koerner / Getty Images)