Ezért járhat súlyos következményekkel, ha tényleg fizetőssé teszik az M0-s autóutat

2023.09.09. 12:15
Éles vitát váltott ki a napokban az, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium közzétett egy tervezetet, amelynek értelmében a teljes M0-s autóutat fizetőssé tennék. Budapest főpolgármesteri hivatala közölte, hogy miért jelent ez problémát.

Mint a minap megírtuk, jelentősen drágulnak a magyar autópálya-matricák a jövő év elejétől, és egy új jogszabálytervezet szerint újabb útszakaszok is fizetőssé válhatnak, beleértve a teljes M0-s körgyűrűt.  

Karácsony Gergely főpolgármester tiltakozásának adott hangot a Facebook-oldalán, és azt írta, hogy szerinte ingyenessé kellene tenni az M0-st. A 24.hu rákérdezett a fővárosi önkormányzat sajtóosztályán, hogy milyen érvekkel, tényekkel, adatokkal igazolnák mindezt.

A hivatal azt válaszolta a portálnak, hogy az M0-s fizetőssé tétele dugókat, környezetszennyezést okozna a fővárosban, és igazságtalan sarcot jelentene a budapestieknek. Közlésük szerint a Budapesti Közlekedési Központ az Egységes Forgalmi Modell segítségével vizsgálta a díjfizetés bevezetésének várható forgalmi hatásait a városi úthálózaton, és arra a következtetésre jutottak, hogy a fizetősre tervezett utakon várhatóan jelentősen csökkenne a fogalom, 

A TÖBBLETFORGALOM PEDIG BUDAPESTEN BELÜL ÉS az AGGLOMERÁCIÓS BEVEZETŐ UTAKON JELENNE MEG.

Emiatt eredményezne a lépés több dugót a fővárosban. A hivatal szerint a bevezető utakon és az M3-as autópályán várható a legnagyobb forgalomnövekedés, és ezek már amúgy is jelentősen le vannak terhelve.

Mint írták, a tervezet értelmében olyan budapesti autósoknak is „hídvámot” kellene fizetniük, akik a III. és a IV., valamint a XXI. és a XXII. kerületek között, vagyis a városon belüli közlekedésre használják a kormány által fizetőssé tenni kívánt hidakat. A forgalmi modell alapján naponta mintegy 16 700 ilyen utazás történik Budapesten belül, vagyis ez több tízezer budapestinek jelenthet többletkiadást. Szintén forgalomnövekedést jelentene a városon belül az is, hogy

még a teherforgalom számára is olcsóbbá válna áthajtani a fővároson, mint azt az M0-s autópályán megkerülni.

A fővárosi önkormányzat azt is hozzátette: számításaik szerint az M0-s díjkötelessé váló szakaszai közül a déli-délnyugati szektorról 4400 jármű/nap csökkenés; a keleti szektorban 400–1500 jármű/nap csökkenés; az M31-es autópályán pedig 300–500 jármű/nap csökkenés várható. A hidak közül az egyébként is a legnagyobb forgalmat szállító Árpád hídon és a Rákóczi hídon növekedne leginkább a forgalom.

A főváros azt is kifogásolta, hogy a kormány tervei szerint útdíjat kellene fizetni a BKK által megrendelt budapesti buszok után is, amelyek budapesti célpontok között szállítják az utasokat az M0-s hídjain. Ezek a BKK-járatok jelenleg 29 autóbusz rendelkezésre állását igénylik, de a díjfizetés bevezetése ennél jóval nagyobb járműállományt érintene. Összességében a főváros álláspontja az, hogy nem az M0-s és hídjainak fizetőssé tétele, hanem éppen az M0-s ingyenessége szolgálja Budapest érdekeit.

A minisztérium és Vitézy Dávid máshogy látja

A 24.hu megkereste a javaslatot benyújtó Építési és Közlekedési Minisztériumot is. Lázár János tárcájának válasza a portál szerint azt sugallja, hogy érdemben valószínűleg nem vizsgálják felül ezt az elképzelést,

ugyanis arra hivatkoztak, hogy lehet vármegyematricát is venni.

„Azoknak az úthasználóknak, akik rövidebb szakaszokon közlekednek rendszeresen, és nem rendelkeznek matricával – számukra született meg a vármegyematrica. Minden budapesti és Pest vármegyei lakos rendelkezésére áll az 5720 forintos vármegyei matrica ahhoz, hogy egész évben igénybe vegye a vármegyében található gyorsforgalmi utak nyújtotta gyorsabb, biztonságosabb úthasználati lehetőséget” – írta a minisztérium.

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szintén a 24.hu kérdésére válaszolva azt mondta: az M0-s autóút nagyrészt eddig is fizetős volt, a Pest vármegyei matrica egy hónapra vetítve 500 forint alatti összegbe kerül, és a budapesti külvárosi és agglomerációs autósok igen jelentős része eddig is megváltotta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fizetőssé váló M0-szakaszok eddig nem közlekedéspolitikai megfontolásból, hanem kizárólag a rájuk költött uniós források magasabb arányú uniós elszámolhatósága miatt nem voltak fizetősek, és az 5 éves fenntartási időszak lejártával válhatnak most azzá.

Véleménye szerint ez érdemben Budapest forgalmára, különösen a Hungária körúton belüli sűrű városszövet forgalmára nem lesz hatással.

Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a budapesti külvárosi autósok jellemzően ma is használják a fizetős gyorsforgalmi hálózatot, akár épp az M0-s fizetős szakaszait, akár a sugárirányú autópályák fizetős bevezető szakaszait, tehát amúgy is megveszik a Pest vármegyei matricát. Elmondása szerint ezt támasztja alá a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. egyik vizsgálata is, amelyből kiderült: az M0-s autóút jelenleg ingyenes szakaszain az e-matricás áthaladások 97,3 százaléka esetében már most is rendelkeznek e-matricával a közlekedők.

Az érintett áthaladások 98 százalékában jellemzően éves országos vagy Pest vármegyei e-matricája van a járműveknek, a további 2 százalék esetében havi vagy heti jogosultsággal rendelkeznek. Másrészt, bár kevesen vannak, de akik esetleg külvárosi autósként ma nem rendelkeznek megyei matricával, és csak az M0-s most fizetőssé váló szakaszait használják (például a két Duna-híd valamelyikét kizárólag), számukra az M0-s akkora időnyereséget ad a Hungária körgyűrűhöz képest, ami valószínűleg megéri majd nekik havonta kevesebb mint egy liter benzin árát – érvelt a Lázár János minisztériumával egyébiránt gyakran konfrontálódó Vitézy.

„A Budapesten áthaladó tranzitforgalom szempontjából az intézkedés irreleváns, a körgyűrű minden jelentős, Budapesten keresztüli útvonalat is választani tudó (például M7–M3) tranzitforgalom számára eddig is fizetős volt, és ennek eddig sem volt jelentős városba terelő hatása, érthető okból: aki tranzitforgalomban halad, már úgyis rendelkezik matricával. Nincs értelme az M5–M1 vagy M4–M3 tranzitban a matricavásárlást elkerülendő közlekedni Budapesten át, ha az autópályák maguk ugyanazzal a matricával vehetők csak igénybe, szerintem ez logikusan belátható” – magyarázta.

Vitézy Dávid ebből következőleg azt mondta: a főpolgármester tiltakozása nem megalapozott, ő azt tartaná Budapest szempontjából sokkal inkább jogos felvetésnek, ha azt kérnék, hogy a körgyűrű fizetőssé tételéből eredő bevételeket fordítsák a budapesti agglomeráció régóta hiányzó, kötött pályás közlekedési fejlesztéseire (például a HÉV-ekre, amelyek fejlesztése uniós források hiányában akadt el az utóbbi években).