Egyre több gyermek küzd valamilyen ételintoleranciával, de hogyan boldogulnak ők a menzán?

Egyre több a speciális táplálkozási igénnyel rendelkező gyermek, a növekvő tendenciához pedig a közétkeztető cégeknek is alkalmazkodni kell.

A nevelési-oktatási intézmények számára egy korábbi Emmi-rendelet írja elő az ellátási kötelezettséget. Ahol a diétásétel-készítés személyi és tárgyi feltételei hiányoznak, ott kialakult gyakorlat, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák vagy azok fenntartói más, erre alkalmas főzőkonyháról rendelik meg a menüt.

A közétkeztető cégek minden olyan összetevőt képesek mellőzni, amely valamilyen ételallergiát, intoleranciát vált ki. A leggyakoribb a tej-, a tojás-, a glutén- és a szójamentes diéta iránti igény, de például a cukorbetegek által követett étrend biztosítása is megoldott

– tájékoztatott az Index megkeresésére a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) táplálkozás-egészségügyért és dietetikáért felelős alelnöke.

Dávid-Dobos Zsófia kiemelte: amennyiben a speciális étrend valamilyen oknál fogva mégsem biztosítható a közétkeztetésben, az intézménybe bevitt vagy oda rendelt étel elfogyasztását mindenképpen lehetővé kell tenni.

„A hűtés, melegítés és fogyasztás feltételeiről az intézményvezető köteles gondoskodni” – egészítette ki.

Drágább, de jár a kedvezmény a családoknak

Köztudott, hogy a diétás étkezés mindig drágább, az érintett családok ezt a saját pénztárcáikon is érezhetik. Nem meglepő módon a speciális táplálkozási igényt kielégítő ételek előállítása a közétkeztetésben is költségesebb, Dávid-Dobos Zsófia a normál menükkel szemben mintegy 50-70 százalékkal magasabb árat tart reálisnak, ami a már eleve drágább alapanyagokkal, ételkezeléssel – például egyedi csomagolással, jelöléssel –, valamint a fokozott szakmai jelenlétet biztosító humán erőforrás többletbérével magyarázható.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a megszokottól eltérő menzázás a családoknak is többe kerül, sőt! 

A jogosultság természetesen szakorvosi igazoláshoz kötött, melyet endokrinológus, gasztroenterológus, diabetológus, allergológus és immunológus állíthat ki.

„A szakorvosi igazolást az étkezés igénybevételét megelőzően kell bemutatni. Amennyiben fennáll a lehetőség a gyógyulásra, a szakorvos időszakos, határidőhöz kötött felülvizsgálatot írhat elő, melyen az igény fenntartásához meg kell jelenni, és a betegség további fennállása esetén az igazolást ismét be kell nyújtani” – jelezte a KÖZSZÖV alelnöke.

Nő az érintettek száma, ez áll a háttérben

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felmérése szerint 2-4 százalékra tehető a speciális táplálkozási igénnyel rendelkező kiskorú fogyasztók száma, az adatok ugyanakkor nagyban függnek attól is, hogy a közétkeztető cégek mit vállalnak.

Dávid-Dobos Zsófia hangsúlyozta: Magyarország legnagyobb közétkeztető szolgáltatója, a Hungast csoport munkatársai arról számoltak be, hogy 

Megerősítette, hogy az érintettek száma valóban nő a menzákon, a jelenség több okra vezethető vissza. Egyrészt ma már nagyobb a bizalom a közétkeztetők felé, egyre többen kérik az intézmények által nyújtott menüt, míg korábban a többség otthonról hordta mentes ételét – igaz, sokan, még ma is így tesznek. Másrészt egyébként is nő a diétás ételt igénylők száma, szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ezt ne tapasztalnák.

Utóbbi hátterére egy gasztroenterológustól kértünk magyarázatot. Harasta Edit elmondta: a tévhitekkel ellentétben nem feltétlenül igaz, hogy az elmúlt évtizedekben olyan étrendet folytattunk, amely többeknél valamilyen intoleranciát váltott ki.

Arról van szó csupán, hogy fejlődnek a diagnosztikai módszerek, azok a speciális táplálkozási igények, amelyek korábban rejtve maradtak, ma már nagyobb arányban kerülnek felszínre, és ehhez jelentősen hozzájárul az is, hogy változott a szemlélet, egyre tájékozottabbak vagyunk, panaszok esetén hamarabb felmerül az érzékenység lehetősége, mint például tíz évvel ezelőtt

– fejtette ki a szakorvos.

Arra a kérdésre, hogy melyek a leggyakoribb jelek, amikor a szülőnek gyanakodni kell arra, hogy valamilyen intolerancia áll a háttérben, úgy felelt: laktózérzékenység esetén általában felfúvódás, hasi görcs, hascsikarás és hasmenés jelentkezik. A diéta ez esetben egyszerű, el kell hagyni a friss tejtermékeket, amelyek a mentes változatokkal ma már könnyedén helyettesíthetők.

„Fontos, hogy lássuk, ez nem egy betegség, hanem egy természetes helyzet. Alapvetően az emlős élőlények felnőttkorban már nem tudnak laktózt bontani, erre mi, emberek sem vagyunk képesek. Északon az állattenyésztő népeknél ugyanakkor volt egy genetikai módosulás, mellyel képessé váltak laktózbontó enzim termelésére. Ha valakinek van onnan némi genetikai hozadéka, gond nélkül fogyaszthat tejtermékeket, ám nem mindenki tartozik ebbe a körbe. Mások kénytelenek mentes étrendet folytatni, de ez ma már nem jelent különös korlátozottságot” – részletezte Harasta Edit, megjegyezve, hogy ezzel ellentétben a gluténérzékenység a mindennapokban komolyabb kihívást jelent, a tünetek is szerteágazóak lehetnek.

Enyhébb esetben szintén hasfájás, hasmenés, étvágytalanság jelentkezhet, súlyosabb esetben ugyanakkor az enzimhiány okozta felszívódási zavar következményei is látszódhatnak, erre utalhat a növekedésben, fejlődésben való elmaradás, fogyás, ha a gyermek nem nő, nagyon vékony, a pocakja mégis nagy, de a nyűgösség, a kedvtelenség, a sápadtság és a gyengeség is jellemző lehet, míg kamasz gyerekeknél akár a nemi érés is elmaradhat.

Ha valaki érintettként nem zárja ki teljesen a glutént, akkor a szervezetében toxikus melléktermékek keletkezhetnek, melyek lerakódva súlyos problémákat okozhatnak

– hangsúlyozta a gasztroenterológus, hozzátéve, hogy az intolerancia e típusát csak abban az időszakban lehet kimutatni, amikor a páciens rendszeresen fogyaszt glutént. Ha valaki úgy fordul orvoshoz, hogy önszántából – egy sejtésre alapozva vagy javaslatra – gluténmentesen étkezik, számolnia kell azzal, hogy a mentes étrend mellett a kivizsgálás már nem megoldható.

Harasta Edit hangsúlyozta: 18 év alattiaknál először mindig a házi gyermekorvoshoz kell fordulni, ő irányíthat tovább gasztroenterológushoz, aki beutalót ad laborra, elvégzi a szükséges vizsgálatokat, majd intolerancia fennállása esetén kiállítja azt az igazolást, amely jogosultságot biztosít a speciális étkezésre.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)