A Kúria szerint nem lehet népszavazás az akkumulátorgyárakról
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Mint arról beszámoltunk, az LMP január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából:
Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
Az NVB március 21-én megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat elleni tiltakozásul fáklyás demonstrációt tartottak az NVB székháza előtt, amelyen Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette: „A Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát.”
A döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amiben kifogásolták, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól. A Kúria háromtagú tanácsa, amelyet Varga Zs. András elnök vezetett, június 27-i végzésében helybenhagyta az NVB határozatát.
Márciusban azonban az LMP újabb országos népszavazási kezdeményezést adott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A beadott kezdeményezésben azt kérdezték:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembe helyezését engedélyezni, amelynek az üzembe helyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?
Ezt a Nemzeti Választási Bizottság határozatban utasította el azzal az indoklással, hogy mivel egy akkumulátorgyár engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás után megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatálybalépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak.
Amennyiben pedig a fent jelzett időszakban kiadott engedélyeket vissza kellene vonni, az mindenképpen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközne.
Továbbá az NVB azt is kifogásolta, hogy egy választópolgár nem tudja, hogy nem csak az elektromos autók akkumulátorait gyártó ipari létesítmények engedélyezési eljárása tekintetében eszközöl változást, hanem valamennyi, így például a háztartási kisgépek vagy a játékokhoz használt akkumulátorok, vagy a megújuló energia tárolására használt ipari akkumulátorok engedélyezési eljárása tekintetében is.
A Magyar Közlöny kedd esti számában megjelent kúriai határozat az NVB ezen döntését hagyta jóvá. Ennek értelmében nem lehet a kérdésről népszavazást tartani.