Novák Katalin kitért arra is, hogy az 1848-as forradalomban 12 pontot fogalmaztak meg, ez a magyar szabadság vastörvénye, a magyar családok szabadságharcának is legalább tizenkét alapvetése van, ezek a következők:
Orbán Viktor beszédével zárult a konferencia ezen szakasza, köszönjük olvasóink figyelmét!
Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország az a hely, ahol a jövő konzervatív politikáját, működő megoldásait kifejlesztik, idesorolta a munkaalapú gazdaságot, az egyház és az állam együttműködésének modern formáját, a konzervatív-patrióta oktatáspolitikát és a demográfiát.
Utóbbi esetében öt célt tűztek ki maguk elé:
„Magyarországon nemcsak az öröm mértéke növekszik a gyermekek számával, hanem az emberek éves jövedelme is” – emelte ki Orbán Viktor, aki ezután a családpolitikai intézkedéseket sorolta fel.
Orbán Viktor elismerte, hogy nagy utat tettek meg, de nem eleget, komoly kihívások előtt állnak, mert még nem fordították meg a népességfogyást, csak lassították.
A gyerekekért vívott csata nem a zsebben, hanem a fejben, a szívben, a közgondolkodásban dől el. Le kell váltani azt a liberális diskurzust, ami a gyermekvállalásban veszélyt, értelmetlen áldozatvállalást, a családi életben pedig az egyéni lét kiteljesedésének korlátját látja.
Orbán Viktor azt tanulta meg, nincs esélyük arra, hogy a jelenlegi progresszív, liberális eliteket jobb belátásra bírják, „egyszerűen félre kell őket tolni”. A posztliberális kor, amire várnak, nem jön el magától, azt meg kell csinálni valakinek, „és ki fogja azt megcsinálni, ha nem éppen mi?”. Ehhez át kell alakítani a politikai palettát, kurzusváltásra van szükség, minél több európai országban családbarát, konzervatív erők kormányzására van szükség. Jövőre EP-választások is lesznek, minden adott, hogy átkaroló hadművelettel a maguk javára fordítsák az erőviszonyokat.
A kormányfő végül azt is közölte, hogy össze kell állítani a magyar családpolitika 2.0 programját, megemlítve, hogy a négygyermekes anyák adómentességét kiterjeszthetik a háromgyermekesekre is, csak várják a pillanatot, amikor a pénzügyminiszter ellankad.
Orbán Viktor rámutatott, a korlát arra is való, hogy megkapaszkodjanak benne, a családi együttélés korlátot is jelent, de nélküle nincs szabadság sem. Magyarországon tudják, hogy a szabadsághoz legalább két ember kell, „aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos”, ez régi különbség a liberálisok és a konzervatívok között.
Amit újszerűnek lát a miniszterelnök, az az, hogy a liberálisok meghekkelték a világ politikai diskurzusát:
Figyeljék meg, a liberálisok félelmeket keltenek, mert ahol az egyénnek nincs más támasztéka, mint önmaga, ahol a dolgoknak nincs más mércéje, csak az egyéni öröm és haszonszerzés, ott könnyen bekopogtat az irracionális félelem a jövőtől. Ez a liberálisok célja, ennek napirenden tartása, felnagyítása.
Orbán Viktor úgy vélekedett, a liberálisok azt várják az emberektől, éljenek úgy, hogy minden cselekedetüket egy bekövetkező világvégének rendeljék alá. „A kommunizmusban megedződött közép-európaiak számára a nyugati elitek gondolkodása kész agyrém, és ez baj” – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: egy közösség gondolatvilága és lelkiállapota meghatározza a jövőt is, és a nyugati elitek gondolkodásmódja éppen abban akadályoz minket, hogy a legfontosabb előttünk álló kihívást, a demográfia kérdését egyáltalán képesek legyünk azonosítani. Ehelyett a politika azzal van elfoglalva, hogy miként lehet alkalmazni karbonkvótákat és genderkvótákat.
„A félelem defetistává tesz bennünket, azt mondjuk, nincs jövő, és ez önbeteljesítő jóslattá válik” – figyelmeztetett Orbán Viktor.
Orbán Viktor arra emlékeztetett, a szovjetek régen komolyan gondolták egyes folyók irányának megfordítását, ez jutott eszébe akkor is, amikor azt olvasta, hogy az Európai Parlament megszavazta, a férfiak is szülhetnek.
A miniszterelnök szerint egy diktatúrában csak-csak el tudják képzelni, hogy a vezetők teljesen más malomban őrölnek, mint az emberek, és fogalmuk sincs a valóságos élet valóságos problémáiról, de azt elképzelhetetlennek tartotta, hogy ez megtörténjen egy nyugati demokráciában, mert a demokratikus felhatalmazás, a választók akarata a döntő. Az európai polgárokat pedig a családalapítás, a biztos otthon, a békesség és a biztonság érdekli, ma mégsem ez a legfontosabb napirendi pont az európai politikában.
Ez úgy lehet, hogy a nyugati politikai életet, a világ működésének értelmezési keretét a liberálisok nemes egyszerűséggel meghekkelték. Két lépésben: meghekkelték antropológiai értelemben, hogy miként gondolkozzunk az emberről. És meghekkelték stratégiai értelemben, hogy miként gondolkodjunk a jövőről.
Orbán Viktor szerint első körben elterjesztették azt a nézetet, hogy az egyén a világon a legfontosabb, és nem létezik semmi, ami az egyén felett állhatna. Zsarnokságot látnak a családban, a hagyományban, a nemzetben, a hazában és az istenhitben is.
Orbán Viktor azzal folytatta, hogy Magyarország a családok és a demográfia ügyének leghangosabb, legkitartóbb szószólója a nemzetközi politikában, ebben nem lesz változás.
Hiába támadják a magyar kormányt a liberális világban, mert családbarát, konzervatív és hazafias, ez csak megkeményít bennünket, nincs változás. Ha valaki azt hiszi, hogy a sürgetéssel és a nyomásgyakorlással változást tud elérni, az nem ismeri a magyarokat.
A kormányfő ezután régi viccet mesélt, amelyben az asszony azt veti a férje szemére, hogy sose mondja, hogy szereti, a férj válasza: ötven éve egyszer már mondtam neked, hogy szeretlek, ha változás lesz, majd szólok. A magyar kormány is így van ezzel, ha változás lesz, szólnak.
A miniszterelnök azzal folytatta, Európát még mindig progresszív, liberális elit vezeti, Európa fontos kérdései helyett mindenféle sületlenséggel és képtelenséggel van ez az elit elfoglalva.
Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, két éve volt az előző konferencia, azóta sok víz lefolyt a Dunán, a világ megváltozott, háború árnyékában vagyunk, de jelentős és jó dolgok is történtek, például Meloni olaszországi győzelme.
Az utolsó pillanatban történt, itt, Pesten mi már azt hittük, hogy többé nem lesz hazafias, családszerető kormánya Olaszországnak. A barátság a két ország között veretes, Olaszország és Magyarország is a szabadságharcosok hazája. Két ország, ahol tudják, hogy nincs szabadság tekintély nélkül, és nincs tekintély szabadság nélkül. Még azt is tudják, hogy Európa jövője a családban van.
A miniszterelnök kitért arra is, Bulgáriával együtt lehetnek sikeresek az energiabiztonságban, ezért külön köszöntötte Rumen Radevet is.
Philip Isdor Mpango, a Tanzániai Egyesült Köztársaság alelnöke többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban a demográfiai helyzet ma két sarokpont körül forog. Ennek egyik oldalán öregedő társadalmak vannak, míg a másik rész óriási népességnövekedési rátával rendelkezik, relatíve erős családi kötődésekkel. Ennek a demográfiai eltérésnek az eredményeként a világ mindkét oldala óriási kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe.
Giorgia Meloni azzal nyitott, hogy Novák Katalin nagyszerű édesanya, jó politikus, és a barátja, ahogy Orbán Viktor is. Az olasz miniszterelnök leszögezte, a demográfiai kihívások az olasz kormány tevékenységének is szívét-lelkét képviselik.
Elsősorban az a célunk, hogy egy lényeges, kulturális változást indítsunk el. Kétség sem férhet ahhoz, hogy Olaszországot súlyos demográfiai válság sújtja, de ez a válság egész Európát is sújtja – folytatta Meloni, hozzátéve: ha alapos elemzést akarnak végrehajtani, akkor be kell látniuk, hogy ez régen kezdődött, családellenes hangulat alakult ki.
Meloni elmondta, ha az embereknek egyre kevesebb gyerekük van, akkor a fejlettebbnek mondott országok gyorsított úton haladnak a bukás felé, ezt nem lehet csak anyagi szemüvegen keresztül nézni. A demográfia nem csak egyike a sok kérdésnek, hanem ez a nagy kérdés, amitől a nemzetük jövője függ, „nem túlzok, amikor azt állítom, hogy bátorságot kell magunkhoz venni, hogy kimondjuk, jelenleg a jövő előrevetíthető képe aggasztó”.
Kérdés, hogy kulturális és médiaszempontból hogyan kezeljék a problémákat, mit látnak a reklámokban, a család képe elhalványult, egyének jelentek meg, az állampolgárok fogyasztóként fogalmazódnak meg, az individuális dimenzió került előtérbe, az egyének el vannak választva attól a közösségtől, amiből származnak.
Meloni úgy látja, olyan korszakban élünk, amikor „minden, ami meghatároz minket, folyamatosan fenyegetésnek, támadásnak van kitéve. Ez veszélyes az identitásunkra nézve, nemzeti, családi, vallási identitásunkra nézve”.
Az olasz miniszterelnök kifejtette, hogy
a gazdagabb nemzetek azok, ahol az embereknek kevesebb gyereke születik, ezért mobilizálni kell az erőforrásokat a családok és gyermekek támogatására, úgy, ahogy Magyarország tökéletesen példázza.
Csodálattal figyelik a magyar eredményeket. Meloni megjegyezte azt is, a kellő családbarát politikák kialakítása, a megfelelő környezet kialakítása lehetőséget ad arra, hogy visszaadják a nők szabadságát ahhoz, hogy gyermekeket hozzanak a világra anélkül, hogy pályafutásuknak búcsút kellene mondaniuk, „a gyermekek nem korlátok”.
Meloni a migrációról úgy fogalmazott, a nagy népeknek fel kell vállalniuk a felelősségüket a saját jövőjük építésében, a migránsok hozzátehetnek a gazdasághoz, de fontos az is, hogy az állampolgárok megértsék, a populáció visszaesése nem a sorsunk, hanem választási lehetőség, de ez nem a döntés amit ők fognak meghozni.
Az olasz miniszterelnök arról is beszélt, hogy 1956 nem csupán a külföldi hatalom elleni felkelés volt, hanem felkelés azok ellen is, akik arra törekedtek, hogy az emberek identitásának alapját akarják tönkre tenni. Vannak a történelemnek olyan oldalai, amelyeket nem lehet újraírni, ma ezt ugyanúgy látják Ukrajnában.
Rumen Radev bolgár elnök többek között arról beszélt, hogy a család az alapvető ereje a társadalomnak, a családnak megvan a felelőssége a gyermeknevelésben, és hogy felelősségteljes polgárok legyenek belőlük. A politikus jelezte, itt sok tényező lép be a képbe, ezeket globális, európai és nemzeti perspektívában is meg kell vizsgálni.
Novák Katalin kitért arra is, hogy az 1848-as forradalomban 12 pontot fogalmaztak meg, ez a magyar szabadság vastörvénye, a magyar családok szabadságharcának is legalább tizenkét alapvetése van, ezek a következők:
A jövő veszélyben van, a fejlett világba beköszöntött demográfiai tél jégkorszakba fordul, és miközben kongatják a harangokat a klímaváltozás miatt, a világ valódi és visszafordíthatatlan változására alig figyel valaki – folytatta Novák Katalin.
A köztársasági elnök leszögezte, ha nincs gyermek, nincs jövő, a Földre is akkor van értelme vigyázni, ha van kinek továbbadni azt, ráadásul a demográfiai jégkorszak egyre védtelenebb állapotban ér minket.
Novák Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban családellenes időket éltek, nőttek a családok anyagi terhei, megszűnt az alig megszokott biztonságérzet, történelmi mélyponton volt a gyermekvállalási kedv, akár úgy is tűnhetett, hogy a magyar családok lemondanak a jövőről, és a nemzet ügye is elveszett, de a magyar családok szabadságharcba kezdtek, kiálltak a biztonságos jövőért.
Novák Katalin azzal kezdte beszédét, hogy tegnap este ott volt a főpróbán, a kárpátaljai gyerekek nagy izgalommal voltak ott, „valóban elhoztak valamit abból a szeretetből, erőből és tartásból, amivel élik az életüket most”. A köztársasági elnök ezután a színpadról köszöntötte férje édesanyját, akinek épp ma van a szülinapja.
A Budapesti Demográfiai Csúcson minden a szabadság körül forog. A rendszerváltók örököseinek generációjához tartozom. Amikor 1990-ben visszakaptuk a szabadságunkat, gyerek voltam, de a felpuhuló kommunista diktatúrában eltöltött évek kitörölhetetlen nyomot hagytak. Mindenféle elnyomás elutasítása ösztönné vált
– hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: szabadságharcos elődeink örökösei vagyunk, a magyarok nem ingyen kapják a szabadságot, újra és újra meg kell küzdeni érte, „ma családok szabadságharcát vívjuk”.
Ma kezdődik az V. Budapesti Demográfiai Csúcs. Novák Katalin köztársasági elnök, aki az esemény megálmodója volt, úgy fogalmazott, hogy ez „a családpárti erők legnagyobb nemzetközi fóruma”.
A számos hazai és külföldi vendéget felsorakoztató találkozón ma beszédet mond többek között Novák Katalin köztársasági elnök, Rumen Radev bolgár elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Orbán Viktor kormányfő. Köszöntjük olvasóinkat!