Miért van ennyi földrengés Magyarországon?

Timár Gábor lapunk kérdésére Magyarország földrengés-veszélyeztetettségével kapcsolatban kifejtette:

átmeneti helyzetben vagyunk, nem olyan helyen élünk, ahol mindennaposak a földrengések, és az erősebbek is relatíve sűrűn előfordulnak, mint például Japánban, Chilében, Kaliforniában vagy Törökországban. Ugyanakkor a másik oldalon nem is vagyunk olyan helyen, ahol egyáltalán nem fordul elő ilyen. Átmeneti zónában vagyunk, ahol ritkán vannak olyan rengések, amelyek az ország nagyobb részén riadalmat keltenek, és valamennyi kárral járnak.

Az egyetemi tanár arra a kérdésünkre, milyen tényezőkön múlik az, hogy átmeneti zónában vagyunk, elmondta: a földrengéseket a kőzetlemezek egymáshoz képesti mozgása okozza. Gyűlik a feszültség a kőzetekben, majd amikor az egyik eltörik, több éves, évtizedes, akár évszázados elmozdulási deficit szabadul fel, és elmozdulás történik, olyan, mint amikor egy felhúzott íjat elengednek.

Timár Gábor hozzátette, itt akár tízméternyi elmozdulásra is gondolhatunk, az év eleji, törökországi földrengésnél körülbelül háromméternyi mozgás történt. A katasztrófában több tízezer ember vesztette életét. A Kárpát-medencében viszont pár milliméter/év nagyságrendű mozgások figyelhetők meg, így, ha sokáig „befagy az elmozdulás”, akkor sem halmozódik fel akkora energia, hogy az később erősebb földrengést okozzon.

„A földrengéseket nem látjuk előre. Azt lehet prognosztizálni, hogy adott időegységben, például százéves időtávon milyen földrengés okozta gyorsulás előfordulása a legvalószínűbb” – szögezte le Timár Gábor.

Veszélyben lehet-e az atomerőmű?

Egy hét alatt nagyon nagy számú, körülbelül száz földrengés volt a Szarvas–Kondoros–Mezőberény–Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben – írtuk augusztus végi cikkünkben.

Az egyetemi tanár az erre vonatkozó kérdésünkre aláhúzta: „A 4-es magnitúdó Magyarországon nem számít rendkívülinek. Megijeszti az embereket, talán egy-két kémény ledől, de nem számít erős földrengésnek. Minél mélyebben van a rengés, annál kevésbé erős a hatása a felszínen, ugyanakkor minél mélyebben van, annál nagyobb területre van hatása. A magnitúdó a földrengés során felszabaduló energiát jelöli, egy másik szám, az intenzitás pedig azt mutatja meg, hogy az adott települést mennyire rázta meg a rengés. Magyarországon körülbelül egy éve készítettek földrengés-veszélyeztetettségi térképet, ebből kiderült, hol vannak olyan geológiai szerkezetek Magyarország alatt, amelyek földrengés okozására képesek. A Szarvas környéki vonal is szerepel ezen. Összességében az sem meglepő, hogy földrengésraj történt, bőven száz feletti utórengéssel”.

Timár Gábor arra a kérdésünkre, hogy kell-e tartani egy olyan földrengéstől, ami problémákat okozhat a Paksi Atomerőműnél, hangsúlyozta:

Ha valamit, akkor Paksot szitává mérték, komoly kutatási projekt tárta fel a terület alatti szerkezetet. Vannak ott törésvonalak, de ezek mentén olyan minimálisak az elmozdulások, hogy nem szeizmológiai, hanem inkább geotechnikai kockázatot jelent. Ez egy erőmű tervezésénél figyelembe veendő, de kezelhető. A békési rengések miatt bármilyen paksi problémát felesleges vizionálni.

Timár Gábor végül kitért azokra a feltételezésekre, amelyek szerint a békési rengéseket akár emberi tevékenység is okozhatta. Az egyetemi tanár rámutatott, ehhez bizonyítani kellene azt, hogy a földrengés területén az elmúlt időszakban az ember ebben a mélységben intenzíven megbolygatta a rétegeket, több kilométer mélységű fúrással vagy rétegrepesztéssel. Ez alapján 99 százalékban biztosnak tartja, hogy nem emberi tevékenység okozta a rengéseket: „Nem lehetetlen, hogy ez a jövőben megtörténjen, de arra, hogy Magyarországon ilyen energiájú földrengés kapcsolatba hozható legyen valamiféle mesterséges tevékenységgel, még nem volt példa”.

(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)