Itt vannak az adatok, sokkoló, hogy hány tanár hiányzik a közoktatásból

Hosszú ideje megy a találgatás arról, hogy vajon mekkora a tanárhiány. A kormány szerint nem számottevő, míg az érdekvédők eddig 16 ezres deficitről beszéltek. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, valamint Nahalka István oktatáskutató most pontot tett a találgatások végére.

A 2020/2021-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott a közoktatásból, míg a törvényben előírt minimumhoz képest nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőből 14 032 fővel volt kevesebb. Utóbbi azt jelenti, hogy minden telephelyen legalább másfél betöltetlen állás volt. Mindezek alapján az említett tanévben további 

Totyik Tamás és Nahalka István hangsúlyozta, hogy ezek nyilvános adatok, amelyekhez a kormány is hozzáfér, ezért nem értik, miért nincs egyetértés abban, hogy komoly gond van az intézményekben.

A számításokhoz a kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a társadalombiztosítás adatait vették alapul.

„Abban bízunk, hogy ezeket az adatokat a jövőben sem titkosítják” – emelte ki Totyik Tamás, akitől Nahalka István vette át a szót, hogy ismertesse a részleteket. Ezek alapján

• óvodapedagógusból 3620,
• iskolapszichológusból 980,
• gyógypedagógusból és fejlesztőpedagógusból 1754 fő hiányzott.

Érdemes kiemelni azt is, hogy a pedagógusok tekintetében 5015 álláshely volt betöltetlen, így tulajdonképpen a telephelyek 50 százaléka küzd valamilyen humánerőforrás-krízissel, míg 2011 és 2021 között tizenhétszeresére nőtt a tanítóhiány. Leginkább emiatt kellett a rendszerben dolgozó tanároknak további terheket vállalni, ezzel magyarázható a rendkívül magas óraszám. 

Fontos megjegyezni azt is, hogy a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma 9227 fő, velük azonban csak ideig-óráig kalkulálhat a kormány.

Kisteleken van 79 éves matematikatanár, míg Budapesten 76 éves óvodapedagógus is dolgozik

– mutatott rá a PSZ elnöke, hozzátéve: természetesen örülnek annak, hogy kollégáik ennyire jól bírják, de álláspontjuk szerint ennek az lesz a következménye, hogy a kormány megemeli a nyugdíjkorhatárt. Az érdekvédő a korfával összefüggésben kitért arra, hogy mindössze 5 százalék a 30 év alatti pedagógusok aránya, míg az átlagéletkor 54 év, ami a gyakorlatban annyit tesz: tíz év múlva a tanárok fele nyugdíjba megy.

Nahalka István beszélt arról is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt azok száma, akik nem a végzettségüknek megfelelő tantárgyakat oktatnak. A legnagyobb gond a természettudományos tárgyaknál jelentkezik, ott a tanárok mintegy 33 százaléka hiányzik, vagyis minden harmadik általános iskolában feladja a leckét, hogy ki tartsa meg a földrajz-, a biológia-, a kémia- és a fizikaórát. 

Az oktatáskutató hangsúlyozta, hogy a fentiek alulbecsült, konzervatív számok, melyek az azóta eltelt két-három évben bizonyára sokat romlottak, csak szeptember óta körülbelül ezren adták be a lemondásukat.

Mit kezd a munkaerőpiac ezzel a tömeggel?

Totyik Tamás a sajtótájékoztatón idézte Rétvári Bence szavait, miszerint a tanár-diák arányban jobban teljesítünk, mint Finnország.

„Ez nem felel meg a valóságnak, Magyarországon ugyanis speciális helyzet uralkodik, a közoktatás a szociális szféra feladatait is ellátja, vagyis egész napos iskolarendszer van. Ez mindenképpen pozitívum, ugyanakkor ebből kifolyólag a gyerekeket duplán kell számolni, hiszen ellátást kapnak délelőtt és délután is” – fejtette ki a PSZ elnöke, utalva arra, hogy ily módon 15,15 az egy pedagógusra jutó gyerekszám, míg az OECD-átlag csak 14,6.

Az érdekvédő úgy véli, a legszomorúbb ebben az, hogy a kormány ezekre az adatokra hivatkozva záratna be vidéki kisiskolákat, az uniótól már forrást is kértek 35 oktatási központ létrehozására. Emellett az is kétségbeejtő – és ezt már a döntéshozók is elismerték –, hogy a kompetenciamérésen a 8. osztályosok 40 százaléka alulteljesített.

A 14 évesek körében ennyi a funkcionális analfabéták száma. Mit fog kezdeni a munkaerőpiac ezzel a tömeggel?

– tette fel a kérdést a PSZ elnöke, kiemelve, hogy többek között ez a jelenlegi oktatáspolitika következménye.

Végül a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a fent ismertetett adatokat szeretnék összevetni a kormány számaival, sőt közös erővel újabb mérésekbe kezdenének, ha ebben a másik fél is partner.

(Borítókép: Nahalka István és Totyik Tamás. Fotó: Papajcsik Péter / Index)