Negyven év alatt több mint egymillió lakossal lett kevesebb Magyarországon

2023.09.26. 15:51
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a teljes körű digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen lerövidült. Az adatok szerint a 30 év alattiak körében nő a házasságkötések száma, a gyermekesek aránya, viszont elöregszik a magyar társadalom.

„Összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország” – mondta Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke.

A népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én a lakosság száma 9 603 634 fő volt. Ha az előző népszámlálási adatokat is figyelembe vesszük, 1980 óta folyamatosan csökken a lakosság száma. A csúcsot az 1980-as népszámláláskor érte el, akkor 10 millió 709 ezren éltek Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt mintegy negyven évben 1,1 millió fővel lett alacsonyabb a népesség.

Ezer férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték.

Az elmúlt években tapasztalt házasságkötésszám-növekedés hatására a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében pedig 12 százalékra emelkedett. A nők 73 százaléka vállalt gyermeket az élete során: 23 százalékuk egy, 35 százalékuk két gyermeknek adott életet

– fogalmazott Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője.

Érettségivel a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett 2022. októberében, további 22 százalékuk volt diplomás. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest.

Nőtt a foglalkoztatottak száma

A népesség csökkenése mellett is növekszik a foglalkoztatottak száma: 2011-ben 3,9 millióan voltak, 2022-ben viszont már 4,7 millióan.

A 14 év felettiek körében a foglalkoztatottak aránya a fővárosban, valamint a nagyobb lélekszámú városokban a legmagasabb (54, illetve 50 százalék), míg a községekben a 49 százalékos országos átlag alatt maradt.

A munkanélküliek aránya a községekben meghaladja, a fővárosban és a vidéki városokban viszont nem éri el az országos 2,5 százalékos átlagot.

A legnépesebb hazai nemzetiség a roma

A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2,9 millió fő katolikus volt, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.

A nemzetiséghez tartozásról szóló önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer fő tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek létszáma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt.

Közel kétmillióan élnek betegséggel

Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal – közölte a KSH.