Bár a magyar férfiak esetében 11, a nőknél pedig 6 százalékpontos csökkenést lehetett tapasztalni a 2011–2019-es időszakban a daganatos megbetegedésekhez köthető halálozási mutatókban, az összkép továbbra is hervasztó: tavaly minden negyedik honfitársunk rákban halt meg. Ezzel Magyarország a legrosszabb helyet foglalja el az uniós országok között.

Nem kedvezőbb ugyanakkor a helyzet az egyéb daganatos megbetegedések esetében sem. Itthon arányaiban több mint kétszer annyian halnak meg évente szájrák következtében, mint uniós átlagban, és négyszer annyian, mint Svédországban.

A legveszélyesebb betegségek

Hasonlóképp aggasztó, hogy az 50 év alattiak körében az elmúlt harminc évben 27 százalékkal emelkedett a daganatos megbetegedésben elhunytak száma. Az átfogó, 200 országra kiterjedő felmérés tanúsága szerint évente több mint egymillió emberéletet követel a rák ebben a korosztályban, amit a kutatók szerint főként életmódbeli változásokkal lehetne ellensúlyozni:

• testmozgással,
• egészséges táplálkozással,
• a dohányzás és
• az alkoholfogyasztás mérséklésével. 

Az egészségügyi kockázatok hiába válnak egyre nagyobb nyilvánosság előtt ismertté: több mint 1,2 milliárd ember továbbra is dohányzik. Tudományos tény, hogy a dohányzással összefüggő betegségek közül a legveszélyesebbek, mint a tüdőrák, a stroke vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (az úgynevezett COPD – a szerk.), az éghető cigarettákból származó füst belélegzésével és az ebben lévő káros anyagok tüdőbe jutásával függnek össze. Ebben nincs szerepe a nikotinnak, bár annak fogyasztása kétségtelenül függőséget okoz.

Vagyis az ambiciózus törekvés mentén ekkorra juthatunk el oda, hogy a felnőtt lakosság kevesebb mint 5 százaléka fogyasszon hagyományos, tehát éghető dohánytermékeket. Az aktuális tendenciák egyelőre nem igazolják ennek a célnak az elérhetőségét: a dohányzás hagyományos formái iránt csökken ugyan a kereslet, de túlságosan lassan ahhoz, hogy a 2040-re kitűzött cél megvalósítható legyen, ráadásul néhány alacsony és közepes jövedelmű országban szó sincs a kereslet visszaeséséről. Tizenhét év leforgása alatt nem könnyű kifordítani a világot a sarkából. 

Mindenki a skandinávok hátát nézi

Ebben a harcban ugyanakkor kétségkívül Svédország az éllovas, amely a világon elsőként válhat füstmentes országgá még az idén. Ehhez egy sokéves, rendkívül céltudatos és következetes programra volt szükség, amely a korlátozás helyett a felvilágosításra és a dohányosok számára valódi alternatívát jelentő technológiák fókuszba emelésére helyezte a hangsúlyt.

A svéd modellnek szerves része az ártalomcsökkentés és a füstmentes alternatívák, mint például a hevítéses dohánytermékek, az e-cigaretta vagy a nikotinpárna tudatos népszerűsítése. A kutatók úgy vélik, hogy mindez közrejátszott abban, hogy az európai kontinensen Svédországban a legkevesebb a dohányzással összefüggő megbetegedés, és itt a legalacsonyabb a dohányzás okozta halálesetek száma. A tüdőrákra visszavezethető halálozás például az uniós átlag felét sem éri el az északi országban.

Fájóan sok emberélet lett volna menthető

A már említett kutatás szerint 2000 és 2019 között mintegy 2,9 millió halálesetet lehetett volna elkerülni azzal, ha az EU-ban a svédországihoz hasonlóan alakulnak a dohányzás okozta halálozási számok.

Az Egyesült Királyságban 680 ezer, Lengyelországban 442 ezer életet lehetett volna megmenteni a svéd modellel, azaz csökkentett kockázatú alternatívák biztosításával a felnőtt dohányosok számára.

(Borítókép: Jumping Rocks / Education Images / Universal Images Group / Getty Images)