Bántalmazás, szegénység, elhanyagolás – fokozatosan nő a veszélyben lévő gyermekek száma

Az SOS Gyermekfalvak kezdeményezésére 2021 óta hivatalosan is október 7-e az állami gondoskodásban élő gyerekek napja. Két évvel ezelőtt nagyszabású média-összefogás is indult, melyhez az Index is csatlakozott.

Tettük mindezt azért, mert a veszélyben élő gyermekek száma az európai trendekhez igazodva hazánkban is fokozatosan nő. Magyarországon jelenleg 23 ezer kiskorú él a családjától elszakítva, de felmérések szerint további 140 ezren bármikor erre a sorsra juthatnak.

A gyerekek többsége bántalmazás, elhanyagolás, a szülők szenvedélybetegsége, halála miatt kerül állami gondozásba, de már önmagában a szegénységnek is számos negatív következménye lehet.

Bizony vannak olyan családok, ahol betegség esetén nem tudnak gyógyszert venni gyermekeiknek, míg más fiataloknál az iskolai teljesítmény romlik le a rossz körülmények következtében. Fontos kiemelni, hogy ezek a gyerekek itt élnek köztünk, ők azok, akik anyák napján nem tudnak kinek verset mondani, akik az ünnepeket sem tudják vér szerinti szüleikkel együtt tölteni

– nyilatkozta korábban az Indexnek Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója.

Közös sorsok, különböző lelki terhek

Az alapítvány a munkát 2022-ben is folytatta, ebben az évben az előítéletek elleni küzdelemé volt a fő szerep.

Ki más tudna a megvetés, a diszkrimináció ártalmairól hitelesebben mesélni, mint maguk az érintettek? Ezért tartottuk fontosnak, hogy felidézzük annak a két, állami gondoskodásban felnőtt nő életét, aki önként vállalta, hogy beavatja a nagyközönséget élete legsötétebb időszakába.

Ivott az édesapám és az édesanyám is

– kezdte a kisfilmben Heni.

 „Négyéves koromban a kétéves húgommal magunkra maradtunk, a szomszédok dobáltak át nekünk enni és inni, ez szó szerint így szerepelt a gyámügyi jelentésben is. Végül intézetbe kerültünk” – emlékezett vissza a fiatal nő, aki később húgával együtt nevelőszülőknél is megfordult, ám sorsuk ezzel még nem rendeződött.

Nevelőszüleik az apróbb csínytevésekre is agresszióval reagáltak, volt, hogy a gumiszíj is előkerült. Miután egy gyámügyi ellenőrzés alkalmával kiderült, hogyan bánnak velük, az SOS Gyermekfalvak vette át a gondozásukat, ahol egy picit fellélegezhettek.

A biztonságos közeg ellenére a verbális bántalmazást a későbbiekben sem úszták meg.

Minek jössz anyák napjára, neked nincs is anyukád

– Heni diákként nemegyszer kapott ilyen megjegyzéseket. Bár ezeket a kommenteket akkor nagyon nehezen élte meg, utólag már hálás, hiszen örökre megtanulta a leckét: „ne ítélj elsőre”.

Ehhez hasonló terheket cipel egy másik, állami gondoskodásban felnőtt nő, Flóra is, akit kislányként édesanyja párja szexuálisan zaklatott. A történtek után a Vas Vármegyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthon gondozásába került, ahol egy újabb, ám cseppet sem könnyebb fejezet következett.

Úgy éreztem, hogy engem büntetnek azért, amit velem szemben követtek el. Sosem felejtem el az első estémet az új helyen, ahol a szobatársam azzal indított, hogy ha éjszaka szuszogni vagy horkolni merészelek, akkor megkeseríti az életemet

– idézte fel, majd őszintén mesélt arról: volt idő, amikor ő maga is előítéletesen viselkedett.

Tízéves korában – már az SOS Gyermekfalvak gondoskodásában – kerek perec azt mondta egy csapat roma származású gyereknek, hogy utálja a cigányokat.

„Ahelyett, hogy megsértődtek volna, egyikük egy kérdést tett fel nekem, ami úgy szólt: »nem lehet, hogy te nem a cigányokat utálod, hanem pusztán azt az embert, aki elbánt veled kiskorodban?« Ez a tanítás alapjaiban meghatározta az életem” – mondta.

Drasztikusan magas a hiányzó nevelőszülők száma

Az SOS Gyermekfalvak az állami gondoskodásban élő gyermekek napja alkalmából 2023-ban is kampányt indított. A figyelem fókuszában ezúttal a nevelőszülők állnak. Az alapítvány azért tette le a voksát e mellett a téma mellett, mert hazánkban drasztikusan magas a hiányzó nevelőszülők száma.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 5400 aktív nevelőszülő van az országban, de

A hivatás ugyanakkor több okból sem népszerű. Egyrészt nagy visszatartó erőt jelent, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi megbecsülést, másrészt a feladat ellátása lelkileg is nagyon megterhelő.

„Komoly érzelmi stabilitás kell ahhoz, hogy valaki más gyermekét befogadja, megszeresse, majd ha az élet úgy hozza, elengedje. Ez egy bonyolult és összetett feladat, nem véletlen, hogy a kiválasztási folyamat végére száz jelentkezőből kevesebb mint tízen bizonyulnak alkalmasnak” – mutatott rá lapunknak Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak minőségirányítási igazgatója, aki lapunk kérésére a kiválasztási folyamatról is fontos információkat árult el, a részletekről itt írtunk bővebben.

Az Index állami gondozott gyerekekről szóló korábbi képgalériáját itt tekintheti meg.

(Borítókép: Index)