Meghalt Sólyom László

Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben. A volt köztársasági elnök 81 éves volt.

Jómódú családból származott

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Anyja jó­módú iparos-kereskedő családból származott, anyai nagy­apjának fű­szer- és gyarmatáru-kereskedése volt. Atyai nagyapja vasúti tolató volt a MÁV-nál, aki nyug­díjba menetele után suszterként dolgozott otthon. Felesége sváb asszony volt, kilenc gyermekük szü­le­tett. Apja „mezei” jogászként végezve a pénz­ügy­igaz­ga­tás­ban helyezkedett el. A há­ború után „osztályide­gen­nek” kiáltották ki, el­bocsátották állásából, ezért a me­cseki erdőgazdaság­ban segédmunkás, ké­sőbb bérelszámoló lett.

Az ötve­nes években nagy szegény­ségben élt a Sólyom család. Nem készült jogásznak, végül Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára győzte meg arról, hogy ott a helye. 1966-ban pedig tanársegédi állást ajánlott neki a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit Sólyom el is fogadott.

Jogi pályán

Jénában német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg. Ugyanebben az évben tért haza, és az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást.

• 1970 és 1975 között dolgozott az Országgyűlési Könyvtárban is.
• Később, 1983-ban az ELTE jogi karánál kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre, majd
• 1996-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára ment át mint tanszékvezető.
• 2002-ben az újonnan induló Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanáraként dolgozott.
• 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégtanára volt.

A nyolcva­nas években a zöld­mozgal­mak jogi ta­nácsadója, a Duna Kör tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője lett, de vezetői tag­ságot vállalt a Független Jogász Fórumban is. Az MDF alapító tagja, majd elnökségi tagja volt.

Kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke

1989. november 23-tól alkotmánybíró, kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke volt. Nagy teljesítménynek nevezte, hogy az elnöksége idején egy koherens dogma­tikai építmény jött létre az alkotmány alapján. Nem az volt a fő törekvésük, miként lehetne maguktól elhárítani az ügyeket. Ők még a „sajtpapírokra” írt in­dít­ványokkal is készségesen foglalkoz­tak, éppen azért, hogy az alkotmányi ren­delkezéseket értelmező mondatai­kat összefüggő rend­szerbe ágyazzák.

Nevéhez fűződik a „láthatatlan alkotmány” elmélete, amelyet azóta is rendületlenül vitatnak, illetve félremagyaráznak. A Sólyom-féle alkotmánybíróság igyekezett a napi politikán felülemel­kedni. A testület úgy volt a po­litikai rendszer egyik leg­fontosabb szereplője, hogy közben nem tett úgy, mintha a tiszta elmélet szférájában mű­ködne.

Az Alkotmánybíróság elnökeként akkurátusan ügyelt arra, hogy ne vegyen részt politikai demonstráción, olyan rendezvényen, amelyen puszta jelenléte is állásfoglalásnak minősülhet. A spanyol etikettre utalva gyakran mondogatta, hogy a királynőnek nincs lába. Nem mutathatja, és gondolni sem illik rá. Minden alkotmánybíró­nak személyes presztízskérdése, hogy megfeleljen az Alkotmánybíróság semlegességéhez méltó magatartásmintának.

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is elbúcsúzott tőle

„Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!” – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor, aki közös fotóval búcsúzik a volt köztársasági elnöktől.

Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke így  fogalmazott  Sólyom Lászlóról: „Elment Sólyom László elnök úr. Tudós-politikus volt, a saját igazában megingathatatlan, az új Magyarország teoretikus szerkesztője, az általa is szabott közjogi keretben később államelnöke. Makacs állhatatossága őrizte a Köztársaságot. Vitáink nem tépázták meg, legfeljebb árnyalták tekintélyét. Középen hitte és látta magát a bomlasztó küzdelemben, volt, amikor tényleg ott is állt. Épített, de volt, hogy hagyta, hadd málljon. Nyugosztalja az Ég!”

A Sándor-palota saját halottjának tekinti

Saját hallottjának tekinti a Sándor-palota Sólyom Lászlót, Magyarország néhai köztársasági elnökét, erről már Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnök írt saját közleményében.

Az államfő úgy fogalmazott: Sólyom László nemzetközileg elismert jogtudós volt, akinek előbb a Nemzeti Kerekasztal résztvevőjeként, majd az Alkotmánybíróság első elnökeként meghatározó szerepe volt a rendszerváltoztatásban, a demokrácia és az életünket meghatározó alkotmányos keretek megteremtésében 

Sólyom László volt a harmadik

Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.

(Borítókép: Sólyom László. Fotó: Kovács Tamás / MTI)