Alig használjuk őket, de maradnak a nyilvános telefonfülkék az utcákon

A nyilvános telefonok használata az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején volt a csúcson, azokban az években egy készülékről átlagban havonta több mint tíz órát telefonáltak. Öt évvel később ez hat órára csökkent, 2010-re már a másfél órát is alig haladta meg – tudta meg a szolgáltatótól a Kisalföld.

Ma havonta átlagosan húsz perc egy nyilvános készülék használati ideje, egy telefonról havonta átlagosan kevesebb mint ötven hívást kezdeményeznek. A fülkékből havonta átlagosan egy hívás még mindig érkezik az ingyenes hívható segélyhívókra.

A Nemzeti Média- és hírközlési Hatóság kötelezi a Magyar Telekomot arra, hogy minden háromezer főnél kisebb lélekszámú településen legalább egy nyilvános állomást, valamint minden megkezdett háromezer fő után továbbiakat működtessen.

A szolgáltató ugyanakkor közölte a lappal, hogy „a 2020 végén megújult hírközlési szabályozás értelmében a közeljövőben várható annak eldöntése, hogy ennek az egyetemes szolgáltatás elemnek a további fenntartása indokolt-e. A Magyar Telekom szolgáltatási területén jelenleg is folyik az üzemelő nyilvános távbeszélő állomások mennyiségének áttekintése, racionalizálása, melynek keretén belül várhatóan több – az egyetemes kötelezettségen túli – telefonkészülék és telefonfülke leszerelésére, illetve típuscseréjére sor kerül”.

A vállalat a kötelezettségének a későbbiekben is eleget tesz. Budapesten tavaly 400, vidéken 50 fülkét szereltek le, a meglévők fenntartása évente 350 millió forintba kerül.