Ezért vonhatta vissza a kormány a vendégmunkásokra vonatkozó törvényt

A kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csütörtökön. A vendégmunkástörvényt június 13-án fogadta el az Országgyűlés, és november 1-jén lépett volna hatályba, a részleteiről itt írtunk.

A döntéssel kapcsolatban László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy fogalmazott, sok cégnél az a legfontosabb akadálya a kívánt eredményesség elérésének, hogy létszámhiány van, és magas a fluktuáció.

„A munkavállalók egyik munkahelyről a másikra vándorolnak, mert nem érzik jól magukat a munkahelyeken. Ennek pedig sokszor az a közvetett oka, hogy Magyarországon nem olyan a jogi szabályozás, ami arra késztetné a munkáltatókat, hogy munkavállaló-barát munkahelyeket hozzanak létre” – húzta alá László Zoltán a Magyar Hang kérdésére.

A szakszervezeti vezetőnek – mivel a visszavont törvényről sem egyeztettek velük – csak feltételezései vannak arról, hogy miért változtatnak a már elfogadott szabályozáson. Az egyik elképzelhető oknak tartja, hogy a vendégmunkások megjelenése indulatokat gerjesztett egyes választói csoportokban, ezért politikai döntést hozott a kormány a visszavonással.

Kockázat a munkáltatónak?

További motiváció lehetett, hogy az új szabályok több munkáltatónak is kockázatot jelentettek, miközben a feldolgozóiparban kiszámíthatatlan a jövő. László Zoltán szerint ilyen körülmények között nem minden iparági szereplőnek tetszhetett a törvény, ebben ugyanis szerepelt egy olyan pont, amely alapján ha a határozott idejű szerződést a munkáltató bontja fel, akkor ki kell fizetnie a külföldi munkavállalónak a teljes, kétéves időtartamra szóló bérét.

A szakszervezet két példát is látott az utóbbi időben arra, hogy a munkáltató távol-keleti munkavállalókat hozott Magyarországra, de mire megérkeztek a vendégmunkások, megváltozott a helyzet: az egyik vevője váratlanul visszamondott egy nagy megrendelést. Ha a munkáltató visszaküldi a vendégmunkásokat, akkor az új törvény alapján kétévi bérüket kellene kifizetnie. Ilyen kockázatot nem szívesen vállalnak a munkáltatók

– mutatott rá a szakszervezeti vezető, hozzátéve: ilyen forgatókönyv esetén a munkáltató vélhetőleg inkább a határozatlan idejű szerződéssel dolgozó, magyar munkavállalóit küldené el, mert nekik legtöbbször csak néhány havi végkielégítést kellene fizetnie. László Zoltán végül azt is jelezte, elvárnák, hogy a vendégmunkásokra vonatkozó törvény megalkotásába bevonják a szakszervezeteket.