Talán tíz év múlva eljutunk odáig, hogy nem lesznek kóbor állatok

A felelős állattartás, az állatok érző lényként kezelése, illetve az őket ért bántalmak komoly törvénysértésnek minősítése az elmúlt években váltak igazán hangsúlyossá. Ez a problémakör valamiképp kéz a kézben jár az örökbefogadás népszerűségének növekedésével is, ám e tekintetben továbbra sem áll túl jól a szénánk. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem rendelkezik adatokkal arról, összesen hány háziállat él Magyarországon, a European Pet Food Industry Federation (Európai Állateledel Ipari Szövetség) 2022-es mérése szerint tavaly 2 172 000 kutya és 2 388 000 macska élt itthon. Számuk együttesen kiadja hazánk lakosságának csaknem a felét, és ugyan közöttük akadnak olyan szerencsés állatok, amelyeknek már sikerült otthonra találniuk, egy részük viszont az ország valamelyik menhelyén várja, hogy valaki hazavigye őket.  

A menhelyek támogatása mára kulcskérdéssé vált, ahogy az emberek állatokhoz való hozzáállásán is van mit csiszolni. Évente több száz házi kedvencnek talál új gazdát a Rex Kutyaotthon Alapítvány, amely a napokban egy családi rendezvényt szervezett az állatok világnapja alkalmából, aminek nem titkolt célja az volt, hogy megismertessék a fiatalabb generációval, mit jelent a felelős állattartás. Az eseményt megelőzően az Index is ellátogatott az Állatszigetre, amelyen a vadudvar és a menhely lakóinak megismerése mellett beszélgettünk a kisállatok jólétére kiemelt figyelmet fordító MARS Magyarország ügyvezető igazgatójával, Sófalvi Attilával, illetve az állatotthon igazgatójával, dr. Koleszár Istvánnal.

Nehéz helyzetben vannak a menhelyek

Ahogy Sófalvi Attila az Indexnek kifejtette, a MARS Magyarország 1992 óta működik hazánkban, és több ágazata van a vállalatnak, a cégcsoport tagja például a Royal Canin is. A kereskedő részleg sokféle terméket forgalmaz, köztük például állateledelt, csokoládét, rágót, egyéb élelmiszereket, míg a Csongrád-Csanád vármegyei Bokroson lassan harminc éve van egy állateledelgyáruk, amit fokozatosan bővítenek. Itthon és külföldön előállított termékeket is forgalmaznak, ezek kutyáknak és macskáknak gyártott száraz és nedves állateledelt, illetve jutalomfalatokat, konzerveket takarnak. Mint kifejtette, az anyavállalat évtizedekkel korábban megjelent ebben a szektorban, az Egyesült Államokban például állatkórházakat is üzemeltetnek. Elmondása szerint régóta támogatják a hazai menhelyeket, amelyek jelenleg kiemelt hangsúlyt kaptak, mivel különböző trendeket figyeltek meg.

Volt egy felívelése az állatmenhelyeknek, illetve az örökbefogadásoknak, amikor a Covid legnehezebb periódusa volt, hiszen akkor az emberek nem tudtak érintkezni egymással, el voltak szigetelve, megviselte őket a bezártság. Nagyon sokan, főleg az egyedülállók emiatt állatokat fogadtak örökbe. A felívelő időszak után viszont sajnos most egyre problémásabbnak látjuk az örökbefogadásokat. A számuk visszaesett, és azért szeretnénk támogatni az állatmenhelyeket, hogy eloszlassuk a tévhiteket, és bátorítsuk az embereket arra, hogy fogadjanak örökbe állatokat. Emellett a másik tényező, ami szükségessé tette a menhelyek támogatását, a megnövekedett rezsiköltségek, energiaárak, amelyek többletköltségeket róttak az állatotthonokra is

– jelentette ki lapunknak a MARS Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzátéve, segítség gyanánt 118 ezer adag állateledelt osztanak szét idén 14 állatotthonban, illetve 5 menhelyen önkénteskedést is vállaltak.

Ahogy Sófalvi Attila megjegyezte, az önkéntes programokon azáltal, hogy a kollégák közelebbi kapcsolatba kerülnek az állatokkal, átérzik a cég azon küldetését, miszerint nemcsak az emberek, hanem az állatok életét is szeretnék jobbá tenni. Az ügyvezető igazgató ezen kívül üzent a segíteni vágyó állatszeretőknek is, kiemelve, aki teheti, akár élelmiszerrel vagy anyagilag támogassa a menhelyeket, mivel az állatotthonok azért működnek, hogy jobb körülményt biztosítsanak a házi kedvenceink számára.

Ugyanúgy, ahogy a cégek számára fontos a társadalmi szerepvállalás, ez az egyének körében is kezd elterjedni. Sokan jönnek rá, hogy nemcsak a lakóhelyük környezetének a jobbá tétele fontos, hanem a kiskedvencekről való gondoskodás is

– fejtette ki. 

Egyes állatok nem kerülnek egyhamar gazdihoz

Kijelenthető, hogy egy állatotthonban dolgozni egyszerre felemelő és megterhelő érzés, amire a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója, dr. Koleszár István is egyetértően tudott bólogatni. Ahogy az Indexnek elmondta, bár jó érzéseket kelt az emberben, ha segíteni tud az arra rászoruló állatokon, de ennek ellenkezője történik, amikor azzal szembesülnek, hány házi kedvenc szorulna segítségre. Mint megjegyezte, átlagosan nehéz lenne megmondani, mennyi háziállat érkezik a menhelyükre napi szinten, ám egész évre terjedő adattal már tudott szolgálni.

A legkézzelfoghatóbb statisztika, hogy éves viszonylatban naponta adunk örökbe egy állatot, ami azt jelenti, hogy olyan 300-350 állat talál gazdára. Csak akkor tudunk befogadni állatot – természetesen a vészhelyzeteket kivéve –, ha hely szabadul fel, így körülbelül annyi állat érkezik hozzánk, amennyit örökbe is adunk

– mondta az igazgató, kiemelve, akadnak olyan állatok, amelyeknek nem találnak egykönnyen otthont, így huzamosabb ideig náluk maradnak.

Több olyan állat van, amelyik már évek óta itt él. Általában a kutyák esetében a középtestű, kan, fekete színű állatok azok, amelyeket kevésbé fogadnak örökbe, ők hosszabb időt töltenek a menhelyeken. Ezeket a kedvenceket angol nyelven a ragadós szóval sticky állatoknak nevezik. Róluk olyan történeteket szoktunk összeállítani, amelyekkel kapósabbá tudjuk tenni őket. Olyat nem állítunk az állatról, ami nem valós, hanem videót készítünk arról, milyen önfeledten játszik a gondozóinkkal, felveszünk olyan pillanatokat, amikor éppen simogatják őt, vagy megnyalja a kutya a gondozó kezét, ez emberibbé teszi a megjelenésüket. Általában ezek szoktak segíteni

– tette hozzá. 

Dr. Koleszár István arról is beszélt, mennyire megnehezítik a dolgukat a különböző, örökbefogadással és állatmenhelyekkel kapcsolatos tévhitek. Mint mondta, a korosztályi bontásban általában kölyökállatokat keresnek az örökbefogadók, illetve gyakran keresik meg őket azzal a kéréssel, hogy fajtatiszta, törzskönyvezett kutyát akarnak örökbe fogadni, holott a keverék állatok is legalább annyi szeretetet tudnak adni. Elmondása szerint nem érdemes nézni, hogy fajtatiszta-e egy állat vagy sem, mivel a menhelyeken 90-95 százalékban keverék kutyák és macskák találhatóak, ráadásul ezek az állatok kevesebb betegséggel is terheltek. Bár a színük meghatározó lehet, mivel a fekete házikedvencek kevésbé kapósak, a szőrzet semmiben sem befolyásolja az állat személyiségét.

Az igazgató úgy véli, amennyiben idősebb korosztályba tartozik az örökbefogadó, érdemes átgondolni, mennyi ideig tudja majd gondozni az állatot, amelyet magához vesz, illetve mi lesz a házikedvenccel, ha történik vele valami. 

Van sajnos egy elég rossz tendencia. Amikor egy idős elhunyt után maradnak állatok, akkor az örökösök többsége úgy véli, hogy az ingatlant azonnal átvenné és eladná, tehát az anyagi javak kellenek neki, de a mamával, papával élő kutyák, macskák, azok menjenek a menhelyekre, mert az ő feladatuk, hogy ellássák a gazdi nélküli állatokat. Jelzem, nem ez a menhelyek feladata. Én nagyon bízom abban, hogy egy 10-15-20 év múlva, ha megfelelő képzésben részesítjük a gyerekeket, akikkel megismertetjük az állattartás aranyszabályait (egyedi megjelölés, ivartalanítás), akkor eljuthatunk oda, hogy ugyanúgy, ahogy a skandináv országokban, nem lesznek kóbor állatok

– mondta, megjegyezve, bár jelenleg nem állunk túl jól a felelős állattartásban, viszont a gyerekek nagyon fogékonyak mindenre, bennük bízhatunk.

Koleszár István azt tanácsolja, mielőtt valaki magához venne egy állatot, gondolja át a körülményeit. Vegye számításba, hogy egy kutyával akkor is le kell menni sétálni, amikor kinn éppen esik, illetve megbetegedés esetén állatorvoshoz is kell vinni a házikedvenceket.

Gyakran elfelejtik az örökbefogadók, hogy az állattartásban a legmagasabb költség a takarmányozás. Egy közepes testű kutya egy közepes minőségű zsák tápot eszik meg havonta, ez 10 kiló körül van és 6-8 ezer forintot jelent. Az állattartás igenis pénzbe kerül, és ha arra jutunk, be tudjuk vállalni, akkor viszont az állat élete végéig tegyük meg mindezt

– figyelmeztetett az állatotthon igazgatója. 

(Borítókép: Németh Kata / Index)

Az állatvédelem legégetőbb kérdéseit vitatják meg szakértők társkiadványunk, Az én kutyám által rendezett DOGZ konferencián, október 28-án. Az Indamedia támogatásával létrejövő rendezvény kiváló lehetőség arra, hogy kutyás szakemberek, tenyésztők és érdeklődő kutyatartók meghallgathassák egymás véleményét a legfontosabb kérdésekről, aktuális információkat gyűjtsenek, és személyes ismeretségekre tegyenek szert. 3 kiemelt témakör 3 szekcióban, több mint 40 kutyás szakember szereplésével. Ha érdekli a konferencia, ide kattintva megtekintheti a programot, és tud jegyet vásárolni.