- Belföld
- visegrádi négyek
- v4
- európai unió
- ungár péter
- zsigmond barna pál
- csehország
- lengyelország
- szlovákia
- vita
Ungár Péter szerint Szijjártó Péter többször volt Moszkvában, mint Győrben az utóbbi időben
További Belföld cikkek
- Két fiatal rejtélyes halálesete miatt aggódnak egy magyar faluban
- A Semmelweis Egyetem szerint szamárköhögés-járvány van Magyarországon
- Maradnak a mínuszok, a fejünk is belefájdulhat a vasárnapi időjárásba
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
- „Fekália”, „Trafikcsaló Rozsdaminiszter” – Hadházy Ákos újra nekiment Lázár Jánosnak
Valóban megromlottak a V4-ek kapcsolatai? – tette fel az első kérdést Bendarzsevszkij Anton. Ungár Péter szerint nehéz azt állítani, hogy a kapcsolatok ne romlottak volna meg, ráadásul a V4-ek súlya, mint az unión belüli döntéshozatal egyik alapja szűnt meg.
„A V4 azért egyértelműen fontos Magyarország számára, mert az EU-ban a német-francia hegemóniát ezzel tudjuk leginkább ellensúlyozni, így már sokkal nagyobb érdekérvényesítési erőnk van, mint lenne önállóan” – mutatott rá Ungár Péter.
Az LMP társelnöke azzal folytatta, azért romlottak meg a V4-es kapcsolatok, mert az orosz-ukrán háborúban a magyar kormány véleménye érdemben eltér a többi régiós ország álláspontjától, Magyarország Oroszországgal sokkal barátibb hangot üt meg.
Nem az a problémám, hogy a nyugat-európai országokhoz képest más álláspontot fogalmaz meg a magyar kormány, hanem az, hogy a hasonló történelmi tapasztalatokkal rendelkezőkhöz és földrajzi helyzetben lévőkhöz képest fogalmaz meg más álláspontot, amivel semmit nem nyerünk
– jegyezte meg az LMP-s politikus.
Zsigmond Barna Pál úgy látja, a visegrádi együttműködés nem az adott pillanatnak szól, hanem hosszútávú együttműködés. A legnagyobb sikernek az uniós és a NATO-csatlakozást nevezte, ez megmutatta, hogy van egy olyan érdekközösség a négy ország között, amelyre lehet építeni, ez az EU-n belül is megnyilvánult, akár a német-francia vagy egyéb szerveződések ellen, akár konkrét térségi érdekek mentén.
Az együttműködésnek van egy stratégiai szintje, ami a modernkori történelemben is, és a múltban is sokszor nagyon jól működött. Voltak időszakok, amikor hullámzóan alakult. Van egy taktikai szint, ami kiszolgáltatott a mindenkori pártpolitikának, és voltak olyan csillagállások, amikor a politikai preferenciák találkoztak. Most valóban van egy picit enyhébb pillanata az együttműködésnek
– ismerte el az államtitkár, leszögezve, hogy működik az együttműködés, különösen a stratégiai szinten jelentkező, pártpolitikától független kérdésekben, mint a migráció és az uniós döntéshozatali eljárás.
„Szijjártó Péter többször volt Moszkvában, mint Győrben”
Ungár Péter úgy gondolja, ideális helyzetben az lenne a V4 szerepe, hogy lennének olyan sarokpontok, amelyekben ez a négy ország akkor is megegyezik, ha kormányváltások vannak, például ilyen az, hogy ne térjen át az EU a többségi döntéshozatalra.
Az LMP társelnöke kitért arra is, a háborúval kapcsolatban el lehet mondani, hogy probléma van a szankciókkal,
de az, hogy az elmúlt időszakban Szijjártó Péter többször volt Moszkvában, mint Győrben, az másfajta Oroszország-viszonyt jelent, mint a lengyel, a szlovák vagy cseh kormány esetében. Ez érthetetlen, túlmutat a racionalitáson.
Az ellenzéki politikus aláhúzta, a V4-szövetség fontosabb az Oroszországgal ápolt közeli viszonynál, és „senki nem mondta még el nekünk, hogy Szijjártó Péter mit hozott Magyarország számára, semmilyen pozitív hozadéka nincs, ami forintban van bármiben mérhető”.
Honnan kapjuk a kőolajat és a földgázt? – kérdezett közbe a miniszterhelyettes. Ungár Péter válaszában közölte, a földrajz valóban állandó dolog, ezen a Fidesz és az LMP sem tud változtatni, de ahogy Magyarországnak, úgy Csehország sincs tengerpartja, mégis érdemben le tudtak jönni az orosz gázról, ráadásul „a gázár alacsonyabb, mint a szankciók bevezetésének pillanatában. Az hazugság, hogy az orosz gázfüggőség miatt nekünk oda kell járni, akkor is el kell adniuk nekünk, ha nem szeretnek minket, mert ha nem adják el, csődbe mennek”.
„Ideológiával nem lehet paprikás krumplit főzni”
Zsigmond Barna Pál szerint gyakorlatilag nincs más lehetőség gázt és olajat beszerezni, mint az orosz forrás. Voltak tervek, de ezek elhaltak, az elmúlt időszakban mindent megtettek annak érdekében, hogy egyéb kapcsolatokat alakítsanak ki, összeköttetéseket hoztak létre a szomszédokkal, de drágítják a tranzitdíjakat, mindenki kihasználja a helyzetet. Az is kiderült, hogy sokszor kerülőúton, vegyítve, de orosz energia jut Európába.
Az államtitkár feltette a kérdést: „Miért lenne drágább egy sokéve kiszámíthatóan működő infrastruktúra, mint egy olyan útvonal, amit most próbálnak létrehozni, és nagyobb költségigényű?”.
Ungár Péter szempontként beemelte azt is, hogy
ennek a térségnek egzisztenciális fenyegetés, ha Oroszországnak az jelent biztonsági garanciát, ha ő Kelet-Európa ura. Ezt a történelem és a földrajz is igazolja. Ez olyan gondolat, ami korábban a Fidesz gondolata is volt, és egyezik a magyar történelmi tapasztalattal.
Zsigmond Barna Pál válaszában tisztázta:
A magyar jobboldal a magyar érdeket képviseli. A magyar emberek érdeke az, hogy legyen mivel paprikás krumplit főzni. Ehhez energia kell, az olcsó energiához és gázhoz a meglévő struktúrát kell használni. Ideológiával nem lehet paprikás krumplit főzni.
Szuverenisták és föderalisták
Ungár Péter úgy gondolja, a jövő évi EP-választáson abban a tekintetben nagy a veszély, hogy a „jobbpopulista” csoport a harmadik legnagyobb frakció is lehet. Az LMP társelnöke számára szomorú, hogy a nagy uniós pártcsaládok nem vizsgálják a folyamat okait, és csak azoknak a hangja szól arról, hogy mi a gond az EU-val, akik nem feltétlen elkötelezett hívei az EU-nak.
Szerintem lesz olyan alternatíva, amely más oldalról fogja megfogalmazni az európai status quoval szembeni kritikákat
– tette hozzá az LMP társelnöke.
Zsigmond Barna Pál a jelentős választóvonalat Európában a szuverenista és a föderalista tábor között látja, az EP-választás tétje is, hogy ez a két nagy tábor hogyan tud rendeződni, és milyen uniót képzel el.
Béke, de milyen?
Ungár Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország a háború után is létezni fog, és az sem látszik, hogy ez a Putyin-rendszeren kívüli Oroszország lenne. Joe Biden szavait idézve elmondta azt is, az Egyesült Államok érdeke Oroszország nem katasztrófaszerű veresége.
Ez az álláspont megegyezik a magyar nemzeti érdekből levezetett állásponttal. Az az érdek, hogy az orosz katonai célok ne teljesüljenek, de ne legyen őskáosz. Ehhez az kell, hogy relatív vereséget szenvedjenek
– húzta alá az LMP társelnöke.
Az az érdekünk, hogy legyen béke és tűzszünet. Olyan béke, amelyet mindkét fél elfogad, és a nagyhatalmak garantálják
– ismertette álláspontját Zsigmond Barna Pál, jelezve: az ember alapvető igénye a béke, akkor lehet gondolkodni családról, fejlődésről, környezetvédelemről.
Az államtitkár kitért a kárpátaljai magyarok helyzetére is, rámutatva, „ahelyett, hogy kialakítanának egy kisebbségvédelmi rendszert, a magyarokat a szimbolikus gesztusoktól a jogtechnikai megoldásokig bántják, amikor magyarok halnak meg Ukrajnáért”.
Ungár Péter a magyar kisebbségre vonatkozó gondolattal egyetértett, ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az olyan típusú békék, amelyeket a nagyhatalmak garantáltak, mindig magyar szuverenitásvesztéssel jártak.
(Borítókép: Ungár Péter és Zsigmond Barna Pál. Fotó: Kaszás Tamás)