Frölich Róbert főrabbi: A rendőrség védelmét kértük, amikor beindultak a tüntetések

Az interjúban Frölich Róbert országos főrabbit, nyugalmazott dandártábornokot és a Dohány utcai zsinagóga főrabbiját többek között arról is kérdezzük, hogy

• hogyan élte meg a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását;
• igazságosnak tartja-e, hogy az izraeli hadsereg a terroristák miatt a kétmilliós Gázát bünteti;
• biztonságban érzik-e magukat a zsidók Budapesten, illetve Magyarországon;
• támogatja-e a kormány törekvését, miszerint Jeruzsálembe költöztetnék a magyar nagykövetséget;
• történt-e változás, miután a Mazsihisz tagsága nagy többséggel Grósz Andor professzort választotta meg elnöknek;
• mi lesz a jövője az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek; 
• milyen céljai vannak a zsidó szervezetnek.

2023. október 7-én, a sátoros ünnep utolsó napján több mint 1500 palesztin terrorista rohanta le Izrael déli részét. Hogyan élte meg ennek a különös háborúnak a hírét?

Ötven évvel ezelőtt még gyerek voltam, de emlékszem arra, hogy Jom Kippur napján mentünk a zsinagógába, és jött a hír: háború van Izraelben. Déjà vu érzésem volt, mert szombaton most is mentünk a zsinagógába, és jött a hír, hogy háború van Izraelben. Vasárnap este, amikor véget ért az ünnep, felmentem a világhálóra és letaglózott mindaz, amit láttam.

C'est la guerre, azaz ilyen a háború!

Minek tudná minősíteni a Hamász támadását?

Sokak szerint ez a holokausztot idézi, de nekem még az 1900-as évek elején véghez vitt oroszországi pogromok brutalitását és világát is eszembe juttatja.

Szinte mindenki elítélte a terrorista támadást, azonban az izraeli válaszcsapások után a nyugati világ nagyvárosaiban összesereglett tömegek Izrael-ellenes jelszavakat kezdtek el skandálni. Egyetért azokkal, akik szerint bár a zsidó állam az összes háborút megnyerte katonailag, de a világ közvéleményét minduntalan elveszítette?

Sajnos úgy látom, ez természetes, mert a dolgok logikájából adódik. Amikor a Hamász megtámadta Izrael államát, akkor a világ egy tekintélyes része a megtámadott Izrael mellé állt. Aztán fordult a kocka, mert beindult a palesztin propagandagépezet. A nemzetközi sajtó nagy részére az arab világ gyakorol befolyást. Amikor a gázai kórházat rakétatámadás érte, több százan haltak meg. Rögtön átvette mindenki az új narratívát és Izraelt kezdték el hibáztatni a tragédia miatt, holott a palesztin iszlám dzsihád rakétája csapódott be a kórházba. De ez a hír már nem kap akkora lángra, mint az előző.

Nehéz ezt a konfliktust megérteni Európából. Rabbiként hogyan ítéli meg a hamarosan bekövetkező gázai ostromot, amikor az izraeli seregek be fognak vonulni a félig romos nagyvárosba?

Visszakérdezek: honnét is jöttek a terroristák?

De igazságos dolog iszlám fanatikusok miatt egy kétmilliós várost büntetni?

A mózesi törvényeknek egy kevéssé ismert fejezete a háború törvénye, ami Mózes ötödik könyvében található. Eszerint, ha háborút hirdetsz egy város ellen, mielőtt elfoglalnád, szólítsd fel békére, hogy adja meg magát. Az Izraeli Védelmi Erők akarva-akaratlanul, de eszerint járnak el, amikor felszólítják a lakosságot, hogy déli irányba hagyják el Gázát. Hadd hozzak egy-két példát: a második világháborúban nagyon sok ártatlan civil vesztette életét, amikor a szövetségesek Drezdát szőnyegbombázták. De említhetném Londont is, amikor a Luftwaffe gépei nyolc hónapon keresztül bombázták a brit fővárost. Sajnos minden háborúban vannak civil áldozatok is. C'est la guerre!

Magyarország tűnik az egyik legbiztonságosabb országnak 

A magyar kormány nem engedélyezte, hogy Izrael-ellenes, illetve a Hamászt éltető tüntetések legyenek Magyarországon. Kérni fogják a rendőrségtől a zsidó intézmények és személyek védelmét?

Ezt már megtettük akkor, amikor az európai nagyvárosokban beindultak a zászlóégető, Hamász-rigmusokat skandáló tüntetések. A zsidó intézményeket eddig is védtük, a Mazsihisznek saját biztonsági szolgálata is van, de emellé megerősített rendőri segítséget is kaptunk.

Biztonságban érzik magukat a zsidók Magyarországon?

Ha ugyanezt a kérdést feltette volna, mondjuk egy hónappal ezelőtt, azt hiszem, nem vettem volna komolyan. De azt kell mondjam – a saját legnagyobb megdöbbenésemre is –, hogy ma tényleg Magyarország tűnik az egyik legbiztonságosabb országnak. Legalábbis fizikailag. Azzal, hogy a rendőrség nem engedélyezte az Izrael-ellenes tüntetéseket, nincs se felvonulás, se kődobálás, se zászlóégetés. Úgy tűnik, Budapest, illetve Magyarország tényleg a nyugalom szigete.

A kormány azt tervezi, hogy az Európai Unióban elsőként Magyarország költöztetné át a nagykövetségét Jeruzsálembe. Támogatja az elképzelést?

Izrael államának Jeruzsálem a fővárosa. Jeruzsálem egy és oszthatatlan. A világon mindenhol az a szokás, hogy az országok a fővárosban nyissák meg a nagykövetségüket. Pont.

Nem gondolja, hogy az arab világ és talán maga az EU sem nézné jó szemmel a költözést?

Hatalmas szimbolikus gesztus lenne, ami illeszkedne a magyar kormány eddig megtett lépéseihez és retorikájához. Budapest az első percben odaállt Izrael mellé, és nem engedte a zsidóellenes demonstrációkat. A nagykövetség átköltöztetése abszolút ebbe a logikába illene bele.

Békefolyamat a zsidó hitközségen belül

A Mazsihisz tagsága májusban nagy többséggel választotta meg Grósz Andor doktort a szervezet elnökének. A repülő- és űrorvosprofesszorból lett zsidó hitközségi vezető érkezésével mintha kitört volna a béke. Jól érzékelem?

Grósz Andor professzor a Mazsihisz új elnökeként két dolgot hirdetett meg: a felekezeten belüli megbékélést és a pártpolitikától való eltávolodást. Ami az előbbit illeti, azt látom, hogy elültek a viharok. Nem mondom azt, hogy megszűntek az ellentétek, de nincsenek hangos vitáink. Hosszadalmas békefolyamatról van szó, és a mélyen gyökerező ellentéteket nem lehet parancsszóra feloldani. Elvitathatatlan az elnök jó szándéka. Komolyan gondolja, hogy rendet és békét kell teremteni, mert a Mazsihisz csak akkor fog prosperálni, ha nyugalom van.

És a pártpolitika?

A pártpolitikától való távolságtartás csak az első pillantásra tűnik fából vaskarikának. Noha mindenkiről tudható a politikai beállítottsága, a Mazsihisz hivatalosan eddig sem pártpolitizált. A probléma, hogy az ország kettészakadt, és az egyik oldal kígyót-békát kiabál a másikra. A hitközség is csak azért nem szakadt ketté, mert tagjainak jelentős többsége jól láthatóan az egyik politikai oldal felé húz. Ebből kifolyólag, amit a másik oldal tett vagy mondott, az ab ovo nem volt jó. Cserébe viszont mi bármit is mondtunk, az a másik oldalnak nem volt jó. Hiába, ebben az országban mindent átitat a politika.

Mi változott azóta, hogy Grósz professzor meghirdette a pártpolitikától való tartózkodást?

Nem is volt olyan botorság a szervezetet depolitizálni. Az új hitközségi policy egyes elemeivel nem értek egyet, de kétségtelen, hogy előrébb vagyunk. Megnyugodtunk és kevesebb a feszültség. Úgy gondolom, hogy a hitközség eredeti funkciójára kell helyezni a hangsúlyt, és számtalan egyéb témakörben meg lehet nyilvánulni, mint hitközség. Az elmúlt években – ahogy én láttam – a hitközség karanténban volt. Megkapta a kormánytól a járadékot, és azon kívül semmit. Miközben a kormány kistafírozta például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, a református Károli Gáspár Egyetemet, addig az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hamarosan össze fog dőlni. A májusban meghirdetett irányelveknek az egyik, már beérett gyümölcse, hogy megkezdtük a tárgyalást az illetékes minisztériummal.

Miről tárgyalnak?

Tárgyalásaink célja, hogy a kormányzat egy jelentősebb összeget adjon a Rabbiképző felújítására és működtetésére. Örülök, hogy legalább tárgyalunk. Azokat az energiákat, amelyeket eddig arra fordítottunk, hogy háborúzzunk egymással, most másra tudjuk fordítani.

Mégis mire gondol, amikor arról beszél, hogy az energiákat másra fordítják?

Próbálunk építkezni. Körülöttünk a zsidó világ olyan, mint egy méhkas. Látható az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) térhódítása és hogy miként einstandolta az ortodox hitközséget, amelyet nemes egyszerűséggel bekebelezett. Ehhez többek közt az kellett, hogy Amerikából számolatlanul érkezzen a pénz és az ember is, mert anélkül nem megy. De úgy gondolom – és a sajátjaim meg fognak kövezni –, csináltak jó dolgokat is. Gondolok itt a kóser élelmezésben tett lépéseikre vagy a könyvkiadásra.

Ez azt jelenti, hogy a Mazsihisz felveszi a kesztyűt?

Pontosan. Templomaink fejlesztésével, programokkal, projektekkel, oktatásunk színvonalának emelésével hiszem, hogy megerősödünk. Magyarországon a neológia 1868 óta létezik, míg az EMIH 2005-ben jött létre. A mi intézményeink teljesen beágyazódtak a magyar társadalomba, annak integráns részei vagyunk. 150 évnyi előnyünk van az EMIH-hel szemben. Nézzük meg, hogy ők hol lesznek másfél évszázad múlva! Nekünk meg még akkor is lesz 150 évnyi fórunk.

(Borítókép: Frölich Róbert. Fotó: Kaszás Tamás / Index)