Fegyvereket és terrorizmust hoz a migráció Magyarországra

Feloldotta a titkosítást, és nyilvánosságra hozta a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló titkosszolgálati jelentés bizonyos részeit az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, miután a bizottság jobbikos alelnöke, Sas Zoltán még korábban a testület döntése értelmében ezt kérte a hatóságoktól.

A jelentés még október 25-én készült, aminek titkosítását november 2-án oldották fel. A főbb megállapításai szerint Magyarországon nő a migrációs nyomás, ami a déli határon visszafordítottak számában is tükröződik.

mivel, mint feltételes módban fogalmaz, „az illegális migráció útvonalait terrorista hálózatok használhatják fel”.

A jelentés szerint Szerbiában naponta 30-50 személy érkezik a menekültek számára fenntartott befogadóközpontokba Bulgária és Észak-Macedónián keresztül, de a magyar titkosszolgálatok feltételezései szerint „nagyságrenddel többen jönnek olyanok, akik nem regisztrálnak”, hanem a központ helyett rögtön a magyar vagy a boszniai határ felé veszik az irányt – a jelentés egy pontján azt írják, a 175 kilométer hosszú szerb–magyar határra felhúzott Ideiglenes Biztonsági Határzárnál (IBH) éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést detektálnak.

A titkosszolgálat által készített jelentés meg nem erősített információkra hivatkozva arról ír: a Makkhetes-erdőben jelenleg több ezer migráns tartózkodhat, akik „az átkelés kedvező pillanatát” várhatják, de más szerb települések közelében is megnőhetett az illegális szállásokon várakozók száma.

A jelentés szerint a szerb rendőrség fokozott razziái és ellenőrzései nem képesek megakadályozni „sem a bűnbandák erőszakos jelenlétét, sem az illegális migránsok átjutását Magyarországra”.

Azt állítják, a szerb intézkedések inkább látványosak és a lakosság megnyugtatását célozzák – információik szerint ezeknek következtében az embercsempészek megemelték a tarifájukat és akár ezer eurót is elkérhetnek az illegális határátlépésért.

A megemelkedett migráció miatt állításuk szerint a terrorveszély is nő, mivel

A legtöbb bevándorló ugyanis török vagy tádzsik útlevéllel szabadon utazhat a FÁK-térségen belül, így Moszkván vagy Törökországon keresztül érkezhetnek Belgrádba.

Nő a konkurenciaharc az embercsempészek között

A jelentés másik nagyobb állítása, hogy egyre nagyobb az embercsempészek közötti konkurencia, illetve az évről évre egyre jövedelmezőbb tevékenység a bűnözők számára. Szerintük a rivális bűnbandák között belharcok is vannak, emellett azt állítják, tevékenységük a radikalizálódás jeleit mutatja – utóbbit kiemelt kockázati tényezőként állapították meg.

Példaként a Vajdaságban működő afganisztáni bűnbandát, a 40-059 elnevezésű csoportot említik, aminek tagjai az utóbbi időben a TikTokon közzétett videóikon már nem ügyfeleket toboroznak, hanem saját harci erényeiket dicsőítik és mutatják be, amik „stílusjegyei alapján hasonlítanak az Iszlám Állam és az al-Kaida által korábban közzétett képanyagokra” – fogalmaz a dokumentum.

A nyilvánosságra hozott jelentés szerint az utóbbi időben Szerbia északi részén tapasztalt fegyveres összetűzések két afganisztáni embercsempész-csoportok közötti területharc következménye. Azonban a csoportok beazonosítása amiatt nehézkes, mert gyorsan tudnak helyet változtatni és elrejteni működésük nyomait – ráadásul a szerb rendőrök nem mennek be a csoportok „hadiszállásaira”, azokat kizárólag az erre kiképzett műveleti felszámoló egységekre bízzák.

Ugyanakkor az embercsempész-csoportok nem kizárólag egymással hadakoznak:

Igaz, leszögezték, hogy személyi sérülés nem történt, bár hozzátették, „rendszeres a verbális fenyegetőzés, a fegyver határvadászra ráfogása szinte már mindennaposnak mondható”.

A jelentés szerint az embercsempészeket többek között a tálib kormány finanszírozza, ugyanakkor szerintük a tálibok „operatív szervezési oldalról is kontroll alá helyezték” az embercsempészetet, a dokumentum állítása szerint kiemelten a szerb–magyar határtérségben.

Szerintük a tálibok célja az lehet, hogy az afganisztáni embercsempész-csoportok közötti vitákat lezárják, emellett saját bevételként használják fel az embercsempészetből származó pénzeket.

Magyarország továbbra is tranzitország

A Kovács Zoltán nemzetbiztonsági dandártábornok kézjegyével ellátott jelentés összegzésében azt írják, hogy Magyarország tranzitjellege továbbra is változatlan, azaz az illegális határátlépők célja, hogy az országon keresztül eljussanak nyugatra.

Ezenkívül azt is állítják, az embercsempészet nemcsak bővül, de „strukturális tökéletesedés jellemzi” az üzletágat, és az abból származó bevételeket akár terrorfinanszírozásra is felhasználhatják, az embercsempészek eszköz- és fegyverbeszerzési csatornái pedig terrorista tevékenységek elősegítésére is alkalmasak.

A jelentés szerint az ország tranzitjellege amiatt nem változott, mert Magyarország „nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas, kulturálisan és nyelvileg azonos, elkülönült nagyobb lélekszámú diaszpórával”, ezért rövid távon nem fognak kialakulni zárt társadalmi csoportok. Azonban mint írja, a „célországok telítettsége áttevődhet a peremországokra is”.

A dokumentum szerint az Európai Unió kidolgozás alatt álló migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg „a kialakult magyar védekezési gyakorlatot”.

A jelentést az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke, Sas Zoltán Facebook-oldalán úgy kommentálta: „a helyzet ijesztő”, és a benne leírtak egy részét személyesen is tapasztalta, amikor képviselőtársaival a szerb–magyar határszakaszon kialakult helyzetről tájékozódtak Röszkén, Ásotthalmon és Mórahalmon.

A bizottság fideszes tagja, Kocsis Máté pedig arról írt, hogy szerinte a kialakult biztonságpolitkai helyzetért a „felelőtlen brüsszeli migrációs politika” felelős. Emellett arra szólította fel az EU-t, hogy támogassa a magyar határvédelmet, és a Fidesz frakcióvezetője szerint egy új migrációs polititikára lenne szükség az Európai Unióban.

Arról, hogy mi tapasztalható mostanság a déli határon, az Index saját videóban számolt be.

(Borítókép: Határvadászok járőröznek a magyar–szerb határon, Röszke közelében 2022. szeptember 28-án. Fotó: MTI/Rosta Tibor)