Az uniós számok hátterében: mellrákszűrésben az utolsók között vagyunk

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) elemzésében is felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járványt követően történt a betegséget tekintve a legfrissebb adatfelvételük. A pandémia alatt világszerte elmaradások voltak a népegészségügyi szűrések tekintetében, ami minden tagállam adatain megmutatkozik.

A 2021-es statisztikák szerint még mindig az északi országokban a legnagyobb a részvételi arány a mammográfiás vizsgálaton, amin az azt megelőző két éven belül az 50–69 év közötti nők 83 százaléka jelent meg Dániában, Finnországban 82,2 százalékuk, Svédországban 80 százalékuk, Máltán 77,8 százalékuk, Szlovéniában 77,2 százalékuk.

A legalacsonyabb részvételi arány Bulgáriában volt, ahol az említett korcsoport mindössze 20,6 százaléka vetette magát vizsgálat alá, 24,6 százalékkal Ciprus követi a sorban, majd Szlovákia jön 25,5 százalékkal, Magyarországon 29,8 százalékos a részvétel, Lettország ebben csupán egy százalékponttal előz meg minket.

A szűrés önkéntes

Az, hogy az uniós országok között nálunk a negyedik legalacsonyabb a részvételi hajlandóság, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közlése szerint alapvetően a lakosokon múlik, hisz a meghívásos szűrővizsgálatot önkéntes alapon vezették be mintegy húsz éve a 45–65 év közötti nők körében. Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy

bár minden érintettnek kiküldik a vizsgálatra való meghívást, de az utóbbi két évben is legalább 50-60 százalékuk nem élt a lehetőséggel.

Az NNGYK szerint az adatokra az is kihat, hogy itthon az utóbbi évtizedben sok nő a magánegészségügyben, nem az állami szűrőprogram keretében végezteti el a vizsgálatot. Az Eurostat a Covid-járvány végén Málta és Szlovénia kivételével mindegyik tagállamában visszaesést mutatott ki a mammográfiás vizsgálatokon való részvételi arányokban a 2011-es évhez képest – Magyarországon 10,6 százalékkal kevesebben mentek el szűrésre. Az esetszámok ezzel párhuzamosan nem csökkentek: a hazai Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2011-ben 7082 embert diagnosztizáltak emlődaganattal, 2020-ban 7335-öt, a koronavírus betörése előtti évben 8493 magyarnál mutatták ki a betegséget, itthon több mint százezer nőt kezelnek ezzel.

Pozitív eredmények ugyanakkor vannak az emlődaganat tekintetében: a diagnosztikai eljárások fejlődésével több embernél fedezik fel a betegséget, de a halálozási arány az elmúlt tíz év során mégsem emelkedett. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által rögzített számokból is ez olvasható ki: a nők átlagéletkora felismeréskor 2011-ben 63,4 év volt, a betegség okozta elhalálozáskor 71,8, az előbbi 2020-ban 62,9-re csökkent, az utóbbi 75,8-re nőtt. Ebből is kitűnik, hogy az elmúlt tíz év során kitolódott a túlélési esély a modern terápiákkal. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az emlődaganat a kezdeti stádiumban jól kezelhető, a stagnáló évi kétezres elhalálozás még mindig magasnak tekinthető – mutatott rá az NNGYK helyettes vezetője.

Egyre gyakoribb a fiatalabbaknál

A magyar adatokból látható, hogy bár a betegség életkori előfordulását tekintve 80 százalékban 50 év felett jelenik meg, de egyre gyakrabban mutatják ki 30 éves kor felett. Ez világszintű tendencia, egy friss kutatás megállapította, hogy 2011–2019 között 30 százalékkal nőtt a 45 év alattiaknál a mellrákkal diagnosztizáltak száma. Idehaza 2019–2016 között évente közel ezer fiatal nőnél fedezték fel, míg 2006–2010 között hétszáz esetet regisztráltak.

Az országos helyettes tiszti főorvos lapunknak erre reflektálva kiemelte, hogy szakmai szervezetekkel együtt ezért tartották indokoltnak 40 éves korra levinni az emlődaganat népegészségügyi szűrővizsgálatának alsó korhatárát. Az erről szóló javaslatcsomag már a Pénzügyminisztériumnál van, a tervezet alapján a 40–54 év közötti nőket 1,4 évenként, az 55–75 év közöttieket kétévenként hívnák mammográfiás vizsgálatra. Surján Orsolya hozzáfűzte: még nem lehet tudni, hogy ez a hazai gyakorlatban mikor fog megvalósulni, de ebben a kérdésben a szakma és az ágazatvezetés kötött egyetértés van.

A statisztikák szerint ugyanis akár családi előzmények nélkül is lehet valaki veszélyeztetett, minden 10-12. magyar nőnél előfordulhat élete során. Az emlődaganat kialakulására vannak bizonyos rizikótényezők, de megjelenésének pontos okát a mai napig nem tudják azonosítani a szakemberek. A környezeti hatások mellett olyan, ösztrogénellátottságot befolyásoló tényezők is szerepet játszanak, mint a korai nemi érés és a késői menopauza. A szakemberek szerint abban, hogy a fiatalabbaknál emelkednek az esetszámok, közrejátszhat a gyermekvállalás egyre későbbi életkorra való kitolódása.

Van elég mammográfiás készülékünk?

Az Eurostat összesítése szerint tíz év alatt némileg csökkent a rendelkezésre álló mammográfiás készülékek száma a következő 9 tagállamban: Belgium, Málta, Ausztria, Dánia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Luxemburg, Franciaország. Görögország, úgy tűnik, az egészségügyben az uniós országok közül a legjobban teljesít, például az orvosok számában, a turisták a múlt nyáron azzal szembesültek, hogy a legnépszerűbb szigeteken mégis alig praktizálnak.

Ami a mammográfiás készülékeket illeti, 100 ezer görögre 7,1 darab jut. A régióban a második legtöbb ilyen géppel Ciprus rendelkezik, ugyanennyi lakosra vetítve 5,9 darab áll rendelkezésre, ezután 3,9 készülékszámmal Belgium a harmadik a sorban. Magyarország a középmezőnyben van a 2021-es adatok szerint százezer emberre 1,8 géppel, tíz évvel korábban 1,5 volt ez az arányosított darabszám. Észtországban, Luxemburgban és Csehországban is 1,1 mammográfiás gép jutott százezer lakosra. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megkeresésünkre azt közölte, hogy van elég mammográfiás készülék akár a teljes populáció szűrésére. 

A Népjóléti Bizottság legutóbbi, október 31-i ülésén is szóba került az emlőrákszűrés elérhetősége Magyarországon. A Gurmai Zita MSZP-frakcióvezető-helyettes, illetve Komjáthi Imre, a párt társelnöke által benyújtott javaslatban szorgalmazták a mellrákszűrések hatékonyabbá tételét. Kiemelték:

nem csökken azoknak a nőknek a száma, akik nem jutnak el kétévente a vizsgálatra.

Az ellenzéki képviselők is indokoltnak tartják az emlőrák tb-finanszírozott népegészségügyi szűrésének 40 éves korra történő kiterjesztését. Azt is felvetették, hogy érdemes lenne a hátrányos helyzetű településekre szűrőbuszokban elérhetővé tenni a vizsgálatot. A kormánypárti képviselők kiemelték, hogy közel tíz szűrőbusz járja a nehezen elérhető kistelepüléseket. Komáromi Zoltán, a bizottság DK-s alelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy az emlő képalkotókkal történő vizsgálata ezeken a helyeken nem elérhető, ugyanakkor elismerte, hogy a kórházak gépparkjában történtek ilyen beruházások az elmúlt tíz év során.

Kovács József, a bizottság alelnöke erre úgy reflektált:

közel kétmillió az a vizsgálati szám, amit nem vesznek igénybe, tehát bőven van még kapacitás.

„Évtizedeken át vezettem megyei kórházat, mióta mammográfiás készülékkel rendelkezik az intézmény, az érintettek kérésére időpontfoglalás nélkül elvégzik az emlődiagnosztikát” – emelte ki a fideszes képviselő. Az NNGYK válaszában kiemelte, hogy lakosságarányosan valamennyi megyei és centrumkórházban, egyes városi kórházakban és rendelőkben elérhetők ezek a vizsgálatok. 

Az Indexnek nyilatkozó egészségügyi szakértő elmondta, hogy hazánkban a radiológia területén van szakemberhiány, ami a képalkotó kiértékelésénél okozhat késlekedést. A hatóság ugyanakkor azt közölte, hogy a szűrőhálózatukban közreműködő egészségügyi szolgáltatók nem jeleztek feléjük humánerőforrás-hiányt.

A legfontosabb mutató

Az adatsorokban a betegség tekintetében a legfontosabb mutatók, hogy évente hány embernél fedezik fel, és mekkora a halálozási arány az adott országban. Szakorvosok több szakmai plénumon kiemelték, hogy a rosszindulatú emlődaganat korai stádiumban történő felfedezéssel jól kezelhető, akár szinte krónikus betegséggé redukálható. A skandináv országokban a 80 százalék feletti, szűréseken való részvételi arány a legmagasabb a régióban, a halálozási arány mégis náluk a legalacsonyabb, 100 ezer nő közül 24-29, a második legtöbb mammográfiás készüléket jegyző Belgiumban csakúgy, mint Magyarországon, ez a szám 34-39, a magyar esetek 70 százalékában már előrehaladott stádiumban fordulnak orvoshoz.

A szűrésekben szintén elmaradó, de a mammográfiás készülékek mennyiségében második Ciprus az unió legnagyobb mellrákeredetű halálozási arányával rendelkezik, ami 100 ezer nőre vetítve 44-49. A mammográfiás készülékek számában élen járó Görögország halálozási rátában a második, ami 100 ezer nőre nézve 29-34. Az Eurostat 2020-ban közölt adatai szerint a 15 éves túlélési arány szintén az északi országokban, Finnországban és Svédországban volt a legmagasabb – 90 százalék feletti. Az onkoterápiák fejlődésének köszönhetően egész Európában csökkent a halálozási mutató, általánosságban 20 százalékkal. Az uniós átlag szerint 74 éves korig minden hetedik nő veszélyeztetett.

(Borítókép: Mammográfiai vizsgálat. Fotó: Heather Charles / Chicago Tribune / Tribune News Service / Getty Images)