Megszólalt a gyógyszerészi kamara, miután az influenszer orvos nyilvánosan állt bele a patikákba

Több gyógyszertárban anyagi okokból tagadják meg a receptek elkészítését, de ilyet nem csinálhatnak – figyelmeztetett a közelmúltban Novák Hunor gyermekorvos, aki megelégelte, hogy hiába ír fel a pácienseinek kikeverős készítményeket – úgynevezett magisztrális termékeket –, azokat egyes patikák nem szívesen vagy egyáltalán nem készítik el.

Amikor a szakember megpróbált utánajárni annak, hogy mi ennek az oka, az egyik érintett patika gyógyszerésze arról tájékoztatta: nincs náluk készleten a szükséges alapanyag, megrendelni pedig nem szeretnék, mert csak ritkán kérik, és nem akarják, hogy rajtuk maradjon, még akkor sem, ha csak pár száz vagy pár ezer forintos tételekről van szó.

Lapunk Novák Hunor beszámolója nyomán levélben fordult a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (korábbi OGYÉI-hez), amely arról tájékoztatott, hogy „szabályosan felírt vényre egy gyógyszertárnak jogszabályi kötelezettsége elkészítenie és kiadnia a gyógyszert, vagy felajánlani annak beszerzését, egyben annak megérkezési időpontjáról szintén köteles tájékoztatni a beteget”.

Míg a gyógyszerészek online adtak hangot a nemtetszésüknek – volt, aki azt írta a gyermekorvosnak, hogy „jó lenne, ha nem uszítaná a patikusok ellen a népet” – lapunk újabb megkeresést intézett, ezúttal már a Magyar Gyógyszerészi Kamarához (MGYKSZ), amely abban bízik, hogy az ügy végére hamarosan pont kerülhet; mint kiderült, már a szükséges lépéseket is megtették ennek érdekében.

Emelkednek a magisztrális díjak, de ez még csak az első lépés

Hankó Zoltán, az MGYKSZ elnöke az Indexnek hangsúlyozta: több oka is lehet annak, ha egy patika a magisztrális gyógyszert nem készíti el.

• Az egyik ilyen a magisztrális összetétel hibás volta. Amennyiben ez gyógyszerészi jogkörben korrigálható, a gyógyszer elkészíthető. Ha nem, a hiba megjelölésével együtt értesíteni kell az orvost.
• Indok lehet emellett a szükséges alapanyag hiánya is, ma ugyanis nincs garancia arra, hogy ezek folyamatosan beszerezhetőek és gyógyszertári felhasználásra megfelelő kiszerelésben elérhetőek legyenek. „A kamara sok év óta kéri a jogalkotótól olyan rendszer kialakítását, amely ezt a garanciát biztosítja. Ez nemcsak az ellátásbiztonságot teremtené meg, hanem megszüntetné annak a lehetőségét is, hogy erre hivatkozva hárítsák el a gyógyszertárak a magisztrális gyógyszerek elkészítését” – mutatott rá Hankó Zoltán.

Az MGYKSZ vezetője kiemelte azt is, hogy mindezek mellett a magisztrális gyógyszerkészítés anyagi feltételei sincsenek meg, így az a patikáknak jellemzően komoly veszteséget jelent.

A gyakorlatban az úgynevezett magisztrális díjnak kellene biztosítani a tevékenység tárgyi feltételeinek költséghányadát, amelybe a labor működtetésén túl a gyógyszerészek és munkatársaik ez irányú munkájának fedezete is beletartozna. A szakemberek az elkészítésért jelenleg mindössze pár száz forintot kapnak, ami messze elmarad a reális értéktől.

A díj mértékét miniszteri rendelet határozza meg, amely több mint húsz éve változatlan, miközben a működtetés költségei és a munkabérek is több száz százalékkal növekedtek, amellett, hogy a lejárt alapanyagok kötelező selejtezése további pluszkiadást jelent.

A díj korrekciójáról a kamara két évvel ezelőtt megállapodott a jogalkotóval, bevezetésére a közeli napokban kerülhet sor

– közölte Hankó Zoltán.

Csökkenő tendencia, évi 7 millió termék

A kamara azért is szorgalmaz mihamarabbi változást a területen, mert ugyan a magisztrális készítmények száma folyamatosan csökken, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2022-ben több mint 5 millió ilyen típusú vényt írtak az orvosok, és ezenfelül lakossági/társadalmi igény is van a betegek által kért, illetve a gyógyszertárak által – recept nélkül – elkészített termékekre. A vényre és vény nélkül készített magisztrális gyógyszerek együttes száma meghaladja a 7 milliót.

Az ezzel együtt is megfigyelhető csökkenésnek több oka van – figyelmeztetett ismét a gyógyszerészi kamara vezetője.

• Egyrészt a növekvő számú gyári gyógyszerek sok esetben megfelelő alternatívát kínálnak.
• Másfelől a magisztrális készítmények rendelése az orvosoktól is többletmunkát és speciális tudást igényel.
• Továbbá a kikeverős termékek gyógyszertári készítésének szakmai feltételeit meghatározó hivatalos receptgyűjtemény (Formulae Normales) legutóbbi, 2021-es kiadásában fellelhető anomáliák is más terápiás lehetőségek felé terelték az orvosokat.

„A gyógyszertáraknak a jelenlegi körülmények között egyre nagyobb gondot okoz a magisztrális gyógyszerek készítése. Ez lehet oka, de semmiképpen nem lehet indoka annak, ha egy gyógyszertár nem látja el a betegét” – jelentette ki az MGYKSZ elnöke, hozzátéve, hogy egyes patikákban történő elhárításokról már ő is értesült. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a probléma megoldásának szükséges, de nem elégséges feltétele a hivatásetikai normák megfelelő magatartása, amihez valamennyi szereplő, így a jogalkotó, a finanszírozó, az ellátási lánc szereplői és a gyógyszertárak tulajdonosainak bölcs belátására is szükség van.

Végül Hankó Zoltán hozzátette: feltételezi, hogy Novák Hunor gyakorló szakemberként ismeri az orvosi és a gyógyszerészi tevékenység jogi és etikai normáit, beleértve az egészségügyi szakemberek közötti kommunikáció elveit is, így azt reméli, az NNGYK-nál való érdeklődés alkalmával megadta az adott gyógyszer összetételét és annak a patikának a nevét és címét, ahol az általa felírt terméket nem készítették el. Így tud ugyanis fény derülni arra, hogy objektív okok vagy a gyógyszertár jogszabálysértő tevékenysége miatt tagadták meg az ellátást.

„Ha a gyógyszertár jogszabályt sértett, a hatóság határozatát a kamara is megkapja, így etikai eljárása során megismerheti a részleteket. Ettől függetlenül bármilyen ügyben állunk Novák Hunor úr rendelkezésére, ahogy ez a gyógyszerészi kamara részéről más esetekben is evidencia” – fogalmazott az MGYKSZ vezetője.

(Borítókép: George Frey / Getty Images)