Még a nyáron járta be az egész világsajtót egy Rambo nevezetű kutya Ukrajnából való kimenekítése, miután az eb – amely a harkivi régióban kísérte az ukrán katonákat – egy orosz rakétacsapásban súlyos sérüléseket szenvedett. Megsérült a koponyája, az állkapcsa, illetve a repeszek a jobb fülét is megcsonkították, így néhány fogával együtt azt is el kellett távolítani. 

Az állatnak életmentő beavatkozásra volt szüksége, majd nyolc hónapig lábadozott, és jelenleg már a magyar rendőrségnél folytatja pályafutását. Ukrajnából való kimentésében nagy szerepet játszott Kovács Violetta, a Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány vezetője, akinek Rambo és a Többiek címmel jelent meg 12. könyve, amelynek bemutatója november 23-án lesz a Lurdy Házban 17 órakor. Az eseményre ellátogatók még a kötet főhőseivel is találkozhatnak: az ukrán katonakutyával, Rambóval, a nyilakkal meglőtt Robinnal, a megvakított Harcossal és a viadalok hajdani gladiátorából lett Vacakkal. 

A rendezvényt megelőzően a kötet mellett az állatvédelemmel, illetve a könyvben megemlített kutyák történeteivel kapcsolatban kérdeztük Kovács Violettát, aki lapunknak elárulta, eddig főleg a világ rendőr- és katonakutyáiról írt, de a Rambo és a Többiek a szíve csücske lett. A könyv egyébként jótékony céllal készült, minden egyes forint további kutyák mentését segíti elő, mivel az alapítvány semmilyen állami támogatásban nem részesül – az alkotás ide kattintva érhető el. Mint hozzátette, annyi állatkínzással kapcsolatos eset nem kap sajtónyilvánosságot itthon, hogy ebben a témában akár meg tudta volna írni a Háború és békét. 

Szombaton például egy olyan kutyát mentettünk, aki összesen 15 kiló volt, csont és bőr. Nagyon nagy mázlija, hogy rátaláltak, meghalt volna egy-két napon belül. Általában a szaporítók dobják ki a kutyáikat, akiket nem tudnak eladni, így szabadulnak meg tőlük, és vagy időben rájuk találunk, vagy nem. Ettől sokkal durvább állatkínzások is vannak, felkötik, agyonverik, kinyomják a szemeit, meglövik nyilakkal, sörétes puskával, rengeteg ilyen eset van sajnos

Megtorpant az örökbefogadások száma

Ahogy arról Kovács beszámolt, bár Rambo története valóban a világ sok szegletébe eljutott, ennek ellenére nem fogadtak többen örökbe kutyát az alapítványtól, és az ő kapacitásaik is végesek. A Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány egyszerre összesen 62 kutyát tud elszállásolni, plusz négyet a gondozói házban, illetve további kettő állatot panzióztatnak, ám jelenleg telt házzal üzemelnek. 

Ennél többet már képtelenség menteni. Sajnos nagy gondok vannak jelenleg az állatvédelem területén. Rengeteg a kidobott kutya, az örökbefogadások stagnálnak, nagyon nagy a baj

– mondta, kiemelve, naponta szembesülnek azzal, hogy egy-egy esethez nem érnek oda időben, és már csak annyit tudnak segíteni az állaton, hogy nem hagyják tovább szenvedni. 

Ahogy az állatvédő emellett kifejtette, az emberi brutalitás állatokon való kiélése lelkileg is megterhelő a számukra, bár próbálja magát kívülállóként elhelyezni ezekbe a történetekbe. Mint mondta, 16 éve foglalkozik németjuhászkutya-fajtamentéssel, és kezdetben nehezen viselte ezt a terhet, de már tapasztaltnak mondja magát e téren. 

Inkább dühöt vált ki belőlem, és még több tettre sarkall, tehát nem elég, hogy megmentjük a kutyát, igenis elindítjuk a jogi folyamatot, igenis megpróbáljuk elérni azt, ami egyáltalán nem egyszerű: hogy a tettes elnyerje a büntetését

– mondta. 

Vidéken rossz a helyzet

Kovács visszaemlékezése szerint például a nyár folyamán két Pest megyei faluból kaptak bejelentést. Az egyik esetben egy benzinkút tulajdonosa a 42 fokban a tűző napon láncra verve tartotta a német juhászkutyáját, amelyet a bejelentő lefotózott, és videóra vett. Mint mondta, kimentek a helyszínre, és próbálták elérni a tulajt, aki épp a szabadságát töltötte, és felháborodott amiatt, mert zargatják, ám másnap reggelre az alkalmazottak eltüntették onnan a kutyát. 

Nem hagytuk annyiban. A bizonyítékokat elküldtük a két település jegyzőjének. Az egyik településé figyelmeztetésben részesítette a tulajdonost, és felhívta a figyelmét arra, hogy ez jogszabályba ütköző. Ugyanakkor ahol a durva eset történt, annak a településnek a jegyzője azt írta vissza, nem történt itt semmi, nincs semmi látnivaló. Ez nagyon jól tükrözi a mai magyar helyzetet. Az egyik jegyző betartotta a jogszabályokat, és legalább egy figyelmeztetést adott a benzinkút tulajdonosának, a másik még ennyit se

– tette hozzá, kiemelve, az állatvédelmi jogászukkal egyeztetve további lépéseket fontolgatnak, amennyiben van rá jogi lehetőség, különben semmi változás nem lesz.

Budapesten kiemelkedően jól működnek az állatvédelmi ügyek. A BRFK ugyanis ezeket nagyon komolyan veszi. Sajnos az ország más területét nézve nem tudok erről beszámolni

– jelentette ki. 

Az állatvédő szerint annak érdekében, hogy az állatvédelem ne csak a fővárosban, hanem vidéken is kiemelt fókuszban legyen, jelenleg is zajlanak bizonyos törekvések. Példaként említette, hogy az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, dr. Vetter Szilvia által működtetett alapítvány sokat tesz annak érdekében, hogy a vidéki önkormányzatokhoz és a rendőrséghez is eljusson az állatvédelem fontossága, mivel nélkülük ők kevesek ahhoz, hogy változást érjenek el. 

Ma már boldog kutyák

Ahogy Kovács a november 23-ai könyvbemutatóval kapcsolatban kiemelte, a látogatók a kötet mindegyik négylábú szereplőjével találkozhatnak majd. Köztük a nyilakkal meglőtt Robinnal, akinek egy hajszálon múlt az élete; az Ukrajnából kimentett Rambóval; a korábban viadalokon szereplő Vacakkal, aki ma már a kecskeméti légierő büszke járőrkutyája; illetve Harcossal, akit korábban megvakítottak.

Itt is valami elképesztő brutalitásról beszélünk, de a kutya ennek ellenére ma már életvidám. Teljes életet él, iskolába jár a gazdival, szlalomozik, tökéletes engedelmességi gyakorlatokat végez, imád fürdeni a Balcsiban, tehát az átélt drámák ellenére már boldog. Direkt olyan kutyákat választottunk a könyvhöz, akiknek a története happy end, hogy ezzel is rávilágítsunk arra, igenis érdemes egy kutyát örökbe fogadni. Ugyanolyan értékűek ők, mint a szerencsésebb társaik, így mindenkit az örökbefogadásra buzdítok

– jelentette ki Harcos történetére visszaemlékezve.

A világsajtót bejárt katonakutya, Rambo kapcsán pedig megemlítette, hogy az eb tökéletesen halad a kiképzésével a BRFK-nál, például kábítószerkeresésnél is bevethető. Mint mondta, nagyon büszkék rá, de egyáltalán nem lepte meg őket, hogy sikerrel zárult a története, mivel a náluk töltött 8-9 hónap alatt is észrevették, mennyire jó szaglással bír. 

Biztos vagyok benne, hogy vagy robbanószert keresett, vagy valamilyen más keresőkutya volt. Nem meglepő módon a BRFK telepén a kiképző szobában a kutya egyből tudta a mintaazonosításoknál, hogy mit kell tennie. Biztos, hogy hasonló feladata volt a fronton is

– jegyezte meg.

Sikeresen túlélte az emberrel való találkozást a Sárospatak mellett két nyíllal meglőtt Robin is, akire még idén januárban bukkantak rá a város határában. A Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány vette őt magához, majd új otthonra talált. Mint Kovács felidézte, az eb ma már lelkileg is túl van a nehezén, és rendszeresen tartják a kapcsolatot a gazdival. Elmondása szerint a kötetben dokumentumfilm-szerűen próbálta lenyomozni az előbbiekben említett állatok történetét, Robin esetében például beszélt az orvosokkal is. 

Beszéltem a kutyát megoperáló állatorvosokkal ott helyben, Sárospatakon, akik elmondták, a bemeneti nyílásból egyértelmű volt, hogy a második nyílvesszőt közvetlen közelről lőtték a kutyába. Csodával határos módon túlélte, mi megmentettük, boldog a kutya, ezért csináljuk, de az nagyon szomorú, hogy az elkövető szabadlábon van

– említette meg, hozzátéve, ezt követően megkereste őket egy férfi Sárospatakról, aki elmondta, hogy valaki ugyanígy gyilkolta meg az ő kutyáját is, ám a rendőrség végül lezárta az ügyet.

Már nem mentenek Ukrajnából

Ahogy az állatvédő kifejtette, Rambo mellett nagyon sok kutyát mentettek korábban Ukrajnából, szinte hetente jártak át. Elhoztak például olyan ebet, amelynek már nem volt farka, tehát sok sérült állattal volt dolguk, ám jelenleg nem tudják végezni ezt a tevékenységet az időközben meghozott szabályok miatt. 

Sajnos már nem lehet, mert hat hónap karantén kell, hogy megelőzze azt, hogy Ukrajnából egy kutya átjöhessen, a veszettségi oltás beadatása után pedig még hat hónap. Ezáltal tulajdonképpen lehetetlen kutyákat menteni, bár az intézkedést is megértjük. Nyilvánvalóan az Ukrajnában honos veszettség megállítása lehet az indok

– fejtette ki, kihangsúlyozva, bár alapítványuk alapvetően német juhászkutyák mentésével foglalkozik, más ebeket is szívesen befogadnak, ha van helyük – ami jelenleg nemigen akad. 

(Borítókép: A megvakított német juhászkutya, Harcos)