Milyenné kell válniuk Budapest belső kerületeinek?

Budapest belső kerületeinek az átalakulásáról, jövőképéről, illetve a konkrét teendőkről beszélgetett  Vitézy Dávid közlekedési szakértő, a Magyar Urbanisztikai Társaság közlekedési tagozatának elnöke; Lajos Béla, a Színes Erzsébetváros aktivistája; Rab Judit építész, urbanista, a BKK közterület-fejlesztés és szabályozás vezetője, illetve Rádai Dániel várostervező, Józsefváros városfejlesztésért felelős alpolgármestere a Színes Erzsébetváros című rendezvényen.

• A beszélgetéskor elhangzott, hogy az elmúlt években urbanisztikában és közpolitikai szinten is megjelent a „15 perces város” mint célkitűzés fogalma. Cél, hogy 10-15 percen belül egy sétával elérhetőek legyenek az alapvető közszolgáltatások, így például egy bevásárláshoz kevesebb autóhasználatra van szükség. Ez tulajdonképpen egy élhetőségi logika, ami megkülönbözteti a budapesti belvárost a város többi részétől.
• Vitézy Dávid úgy látja, a lakosságszámvesztésben a belvárosi kerületek járnak élen a rendszerváltás óta és az elmúlt 10 évben is. Ez többek között annak tudható be, hogy a családosok kevésbé keresik a belvárosi lakhatási lehetőséget, és inkább a zöld kerületeket preferálják.
• A volt közlekedési államtitkár szerint a belvárost, azon belül is az ötödik, hetedik és nyolcadik kerületet fenyegeti leginkább a skanzenesedési veszély, mivel a lakócélú ingatlanhasználat csökken. Ez ellen küzdeni kell, mert a budapesti létnek fontos eleme a belváros használhatósága, vonzereje – tette hozzá.
• Vitézy Dávid úgy látja: a hetedik kerületnek vannak olyan részei, ahol azt érezhetjük, hogy „nem a miénk”, mert egy turistaskanzenné vált. Amennyiben ez ellen nem teszünk, a budapestiek nem fogják jól érezni magukat.
• A szakember meglátása szerint kulcskérdés, hogy élhetővé váljon a belváros, és ne költözzenek az emberek külsőbb kerületekbe.
• 10 évvel ezelőtt egy év alatt a Madách térről megszüntették a parkolást, majd köztér lett. A Kiskörúton elvettek egy útsávot, szélesebb járdát építettek, kocka fasor létesült, föléledtek az üzletek. Ugyanez a munka elkészült az Október 6. utca és a Károlyi utca tengelyen. Megszüntették a Ferenciek téri aluljárót, az Egyetem téren megszüntették az átmenő forgalmat – fogalmazott Vitézy Dávid.
• „Az a lendület, ami tíz éve megvolt a belvárosnak a minőségemelésében, mostanra teljesen megtört. Sokkal bátrabban és nagyobbakat kéne előrébb lépni, mert a hetedik kerületben semmi nem történt az elmúlt évtizedben, a Madách téren pedig nem sikerült ennyi idő alatt elérni, hogy a projekt második fele elkészüljön” – tette hozzá Vitézy Dávid.
• Budapest belvárosában megállt az idő, amely radikális változtatást igényel: sokkal több sétálóutcára és minőségi közterületekre van szükség, hogy ne legyen a belvárosnak enyhén balkáni jellege. Ennek elmaradása sokszor nem pénzkérdés, hanem politikai bátorság, elkötelezettség ügye.
• Probléma, hogy számos kerületben több lakossági parkolási engedélyt adnak ki, mint amennyi köztéri parkolóhely van, ami valójában az emberek „átverése”.

Vitézy Dávid kitért továbbá arra is, hogy nem látja, hogy tanulnának egymástól a kerületek, valamint nehezményezte, hogy a főváros, aminek kétharmados törvény mondja ki, hogy a szabályozásokban neki van hatásköre, nemigen él ezen jogával.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!